2020 06/15

A cél a zenészek biztonságos visszatérése a munkába

A Zeneművészek Nemzetközi Szövetsége (FIM) ajánlást fogalmazott meg a zenekari zenészek munkába való biztonságos visszatéréséhez.

A FIM angol nyelvű ajánlása letölthető ide kattinva.

Az EJI elkészítette és alább közzéteszi az ajánlás nem hivatalos magyar fordítását.

A Zeneművészek Nemzetközi Szövetségének (FIM) Ajánlásai a zenekari zenészek munkába való biztonságos visszatéréséhez

I. Bevezető

1. A COVID-19 kitörése arra késztette a kormányokat, hogy a világjárvány megjelenésekor bezárják az élő előadások helyszíneit és megtiltsák a szabadtéri koncerteket. Ezek az intézkedések három hónap után térdre kényszerítették a zenei szektort. Ha kaptak is pénzügyi támogatást a zenészek, a zenekarok és más együttesek, ez összegében, időtartamában és a támogatással érintettek számában általában korlátozott volt. Gyakori eset, hogy a zenészek semmilyen támogatásra nem jogosultak.

2. A zenészek, a munkáltatók és a közönség közös kívánsága, hogy a koncerttermeket a lehető leghamarabb újranyissák és a művészi munka folytatódjék. Amint a világjárvány visszahúzódik, az adott ország helyzetétől függően az ilyen újranyitás fokozatosan engedélyezhető, de csak megfelelő biztonsági intézkedések elfogadása, végrehajtása és számonkérése mellett, hogy amikor a zenészek visszatérnek a munkába, védve legyenek a SARS-COV-2-nek való esetleges kitettségből eredő kockázatokkal szemben.

3. Ennek a dokumentumnak a célja, hogy

    • felhívja a zenei szakemberek figyelmét a kifejezetten a zenei előadásokkal összefüggő fertőzések kockázataira, és
    • a munkavállalók legmagasabb szintű védelmét szem előtt tartva, általános elveket és ajánlásokat fogalmazzon meg e kockázatok kezelésére.

II. Általános ajánlások

4. A biztonsági intézkedések elfogadottságának és eredményességének a bizalom az alapja. Az megfelelő bizalom megteremtése érdekében a biztonsági intézkedéseknek világosaknak, érthetőeknek, írásba foglaltaknak és következeteseknek kell lenniük minden ország minden egyes helyszínén.

5. Ahol a kockázatokat nem lehet pontosan megbecsülni, vagy ha az egészségügyi szakértők véleménye egymástól eltér, a legkisebb kockázattal járó lehetőséget kell előnyben részesíteni. A legjobb példa erre talán a cseppfertőzés kockázata, amelynek dokumentáltsága messze nem teljes. Ennek a kockázatnak a kezelésére jó válasz lehet a maximális távolságtartás és az arcmaszk viselése.

6. Ha a munkavállalónak kétségei vannak a munkahelyen biztosított védelem szintjét vagy a munkába járás kockázatait illetően, főszabály szerint mentesíteni kell őt minden munkavégzési kötelezettség alól.

III. Biztonsági intézkedések elfogadása

7. A biztonsági intézkedéseknek és az erről szóló információknak a zenészek rendelkezésére kell állniuk mielőtt visszatérnek a munkába.

8. A biztonsági intézkedéseknek független egészségügyi és tudományos kockázatelemzésen kell alapulniuk.

9. Kétség vagy a tudományos közmegegyezés hiánya esetén a legbiztonságosabb védelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

10. Semmilyen biztonsági intézkedést nem szabad elfogadni, közzétenni vagy végrehajtani a reprezentatív szakszervezetekkel való előzetes konzultáció és párbeszéd nélkül.

IV. Kockázati tényezők

Érintkezés elkerülése a potenciálisan fertőzött személyekkel

11. Azokat a zenészeket, akiknek (a rendelkezésre álló egészségügyi információk alapján) egy vagy több fertőzéses tünete van, fel kell menteni a próbákon és előadásokon való részvétel alól. Szigorúbb intézkedések (például rendszeres lázmérés előírása) esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek sérthetik a személyes egészségügyi adatok bizalmas kezelését.

12. Távolságtartás: két személy közötti távolságnak mindig meg kell haladnia a minimálisan előírt mértéket. A próbák vagy előadások során ennél nagyobb mozgástérre is szükség lehet a játék közben végzett természetes mozdulatok miatt. A padlón elhelyezett jelölések segíthetnek a szükséges távolság láthatóvá tételében. Mivel a minimálisan előírt távolság országonként eltérhet, kétség esetén a legbiztonságosabb megoldást (a legnagyobb távolságot) kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy két zenész nem osztozhat egy kottaállványon.

13. A munkavégzés helyének alapterülete és légtere határozza meg az egyidejűleg ott tartózkodható személyek maximális számát. Ennek meghatározása a minimálisan előírt távolságtól (ld. a 12. pontot) és a helyiség légáramlásának egyéb jellemzőitől (ld. a 19. pontot) függ, amelyeknek áttekinthetőnek és könnyen megállapíthatónak kell lenniük. A légáramlási jellemzőket figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy a helyiség hogyan használható próbákra vagy koncertekre.

14. Ha egy helyiséget egyszerre több személynek kell használnia, ajánlott a külön bejárat és kijárat biztosítása. Ez az intézkedés leginkább akkor foganatosítható, ha annak ellenőrzése a bejáratnál és a kijáratnál is megtörténik. Ez ugyanakkor akadályozhatja várókba vagy a mosdókba való belépést, amelyek jellemzően egyetlen bejárattal rendelkeznek.

15. A várók és a mosdók további gondokat okozhatnak, például szűkös tereik vagy a gyakori fertőtlenítési igény miatt. Ha a váró használata nem biztosítható, megoldást kell találni a hangszertokok, a ruházat és más személyes tárgyak biztonságos tárolására (amelyek szintén potenciális vírushordozók). Ha a mosdók használata nem biztosítható, a próbák és koncertek hosszát korlátozni kell.

16. Szűk területen egyirányú forgalmat kell kialakítani a minimálisan előírt távolság megtartása érdekében. Az egyértelmű eligazító jelzéseknek (padlón, falakon) a helyszín újbóli megnyitását megelőzően a helyére kell kerülniük.

Érintkezés elkerülése a potenciálisan szennyezett tárgyakkal

17. A bejáratnál és az épület más részeiben víz-alkohol oldatot tartalmazó adagolóknak kell megfelelő mennyiségben rendelkezésre állniuk.

18. A kilincsek, kottaállványok, székek stb. potenciális vírushordozók, amelyeket a megfelelő termékekkel rendszeresen fertőtleníteni kell. Különösen a kottaállványok és székek fertőtlenítését kell elvégezni minden olyan alkalommal, amikor azokat egy másik zenész fogja használni.

A cseppfertőzés elkerülése

19. Az épületeken belüli légkeringés, légcsere és légszűrés helyszínenként eltérő. Minden eset más, ezért egyedi mérlegelésre van szükség, mielőtt a helyszínt újra megnyitnák a zenészek és a közönség előtt.

20. Épületen belül arcmaszk viselése ajánlott.

21. A közönséges arcmaszk nem véd megfelelően a cseppfertőzés ellen. Maximális hatékonyságot azzal lehet elérni, ha az egy helyiségben tartózkodók mindegyike maszkot visel.

22. Az arcmaszk és a fúvós hangszerek kizárják egymást. Ilyen esetben a maszkot pajzzsal vagy független egészségügyi, illetve tudományos szakemberek által ajánlott más, hasonló szintű védelmet nyújtó védőeszközökkel kell kiváltani.

V. Szabadtéri előadások

23. A cseppfertőzés szempontjából a szabadtéri előadások kevesebb kockázattal járhatnak, mint a beltéri előadások. Számos szempontot azonban továbbra is gondosan meg kell vizsgálni, például: biztonságos utazás az előadás helyszínére, megfelelő távolságtartás, a hangszertokok és személyes tárgyak biztonságos tárolása, a székek és kottaállványok kezelése és fertőtlenítése, biztonságos hozzáférés a mosdókhoz (vagy az előadások időtartamának korlátozása), a közönség jelenlétével összefüggésben felmerülő kérdések, valamint a kiszámíthatatlan időjárási viszonyoknak (hőmérséklet, páratartalom, szél, eső…) való kitettséggel kapcsolatos gyakori problémák.

VI. A szociális partnerek közötti bizalom megteremtése és fenntartása

24. A zenészszakszervezetek és a munkáltatók ugyanazt akarják: visszatérni a munkába, amint lehetséges. Ugyanakkor abban, hogy a gyakorlatban mi a „lehetséges”, alkalmanként eltérhetnek a vélemények. Egyes munkáltatók hajlamosak lehetnek kisebbíteni bizonyos kockázatokat, a szakszervezetek azonban kötelesek mindent megtenni azért, hogy az általuk képviselt munkavállalóknak a legmagasabb védelmet biztosítsák. Erre való jogosultságukat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet C155. számú egyezménye is elismeri[1]. Olyan határozatot vagy ajánlást tehát, amely érintheti munkavállalók egészségét és biztonságát, csak az őket képviselő szakszervezetekkel való előzetes egyeztetést követően lehet meghozni és közzétenni.

VIII. Az egészségügyi információk ajánlott forrása

Risikoeinschätzung einer Coronavirus-Infektion im Bereich Musik, May 19th, 2020 (Universitäts Klinikum Freiburg, Freiburger Institut für Musikermedizin).

https://www.mh-freiburg.de/fileadmin/Downloads/Allgemeines/RisikoabschaetzungCoronaMusikSpahnRichter19.5.2020.pdf

 

[1] Ld. a 2000. évi LXXV. törvényt a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

Fesztbaum Béla: A színház számomra szenvedély

Fesztbaum Béla a színházi jelmez mögött mindig az embert keresi, és a hangot, amellyel üzenetet tud közvetíteni múlt és jelen között.

Szulák Andrea: A színház csapatjáték, nem jó, ha valaki túl sok a színpadon

Elegancia, közvetlenség, humor, hiteleség – Szulák Andrea igazi díva, akinek minden rezdülése, vibrálása érzékeny összhangban áll.

Füstös Bálint: Zeneszeretőből fanatikussá váltam

Füstös Bálint kamaszkora óta a zene szerelmese, gitárját szinte soha sem hagyja magára, gondolatai minden pillanatban a zene körül forognak. Tehetségét a zene világa hamar felismerte. 2014-ben alapította meg Törőcsik Kristóffal és Lábas Vikivel közösen a Margaret Island zenekart. 

Bródy János: Minden dal egy kicsit olyan, mintha a gyermekem lenne

Az Illés-együttes volt a kezdet, a lázadó kamaszkor, az első nagy szerelmek és csalódások korszaka. A Fonográf idején értem igazán tudatos művésszé és az első szólólemezem sikere avatott engem önálló előadóvá. 

Koncz Zsuzsa: Hiszek a dalok erejében

Rájöttem, a dalokkal olyan eszköz van a kezemben, amellyel kifejezhetem, kiénekelhetem azt, hogy milyennek látom a világot. - Interjú Koncz Zsuzsával


Eseménynaptár

2020
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2020
05/
20

Küldöttgyűlés (elektronikus hírközlési eszköz útján)

2020
06/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2020
07/
03

Jogdíjkifizetés (2019. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2020
09/
15

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2020
10/
31

Jogdíjkifizetés (audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)