1.1. Az Egyesület neve

1.1.1. Az Egyesület neve: Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület

1.1.2. Az Egyesület rövid neve: EJI

1.1.3. Az Egyesület idegen nyelvű neve: Bureau for the Protection of Performers’ Rights

1.2. Az Egyesület székhelye: 1033 Budapest, Vörösvári út 101.

1.3. Az Egyesület honlapjának címe: www.eji.hu

 

 

Az Egyesület a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény („Szjt.”), illetve a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény („Kjkt.”) szerinti közös jogkezelő szervezet, amely ellátja az előadóművészek vagyoni jogainak közös kezelését. Működésére, szervezetére, gazdálkodására az egyesülési jogra vonatkozó jogszabályok mellett a mindenkor hatályos szerzői jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

Az Egyesület célja és fő tevékenysége az előadóművészi jogi jogosultak jogainak közös kezelése az Szjt.-ben, a Kjkt.-ben és az ezekhez kapcsolódó jogszabályokban foglalt rendelkezések szerint. E tevékenység keretei között az Egyesület a közös kezelésébe tartozó előadóművészi jogokat az előadóművészek érdekében és közös javára és a közöttük tett bármilyen indokolatlan megkülönböztetés nélkül gyakorolja és érvényesíti, így 

2.2.1. engedélyezi az előadóművészi teljesítmények felhasználását, illetve azok után díjigényt érvényesít;

2.2.2. megállapítja a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit, illetve ezek megállapításában részt vesz;

2.2.3. figyelemmel kíséri a felhasználást;

2.2.4. beszedi a jogdíjat, illetve érvényesíti a díjigényt;

2.2.5. felosztja és kifizeti a jogdíjat az előadóművészek között, vagy felosztás céljára más szervezetnek átadja azt;

2.2.6. fellép az előadóművészi jogok megsértésével szemben, ideérve az eljárás kezdeményezését a bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az eljárás során nyilatkozatot, észrevételt, indítványt tesz és eljárási cselekményeket végez,

2.2.7. adatbázisban tárolja és kezeli a jogkezeléssel érintett bel- és külföldi előadóművészek, illetve teljesítményeik, továbbá az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó adatokat.

2.2.8. Az Egyesület célja a vonatkozó jogszabályok keretei között az előadóművészek szakmai-közösségi, kulturális és szociális támogatása.

2.2.9. Az Egyesület, mint önsegélyező feladatot is vállaló jogi személy szociális támogatási, segélyezési tevékenysége keretében az előadóművész jogosultnak javaslatra vagy kérelemre a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultnak nyugdíj-kiegészítő segélyt nyújthat, Küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatnak megfelelően. 

2.2.10. Az Egyesület célja, hogy az előadóművészi jogok közös kezelését a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda jogutódjaként lássa el.

 

Az Egyesület az előadóművészek alábbi vagyoni jogainak közös kezelését látja el: 

2.3.1. üreshordozó-jogdíj [Szjt. 20. §];

2.3.2. film bérbeadással történő terjesztése [Szjt. 23. § (6) bek., 73. § (3) bek.];

2.3.3. hangfelvétel bérbeadással történő terjesztése [Szjt. 23. § (6) bek., 73. § (3) bek];

2.3.4. kábel jogdíj [Szjt. 28. § (2)-(6) bek., 73. § (3) bek.];

2.3.5. előadás sugárzás céljára készült rögzítése [Szjt. 74. § (2) bek.];

2.3.6. előadás nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítése [Szjt. 74. § (2) bek.];

2.3.7. rögzített előadás nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele, ideértve a tartalommegosztó szolgáltató által végzett hozzáférhetővé tételt is [Szjt. 74. § (2) bek. és 57/B. §];

2.3.8. kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel sugárzása és más nyilvánossághoz közvetítése, ideértve annak közvetlen betáplálását is [Szjt. 77. §];

2.3.9. hangfelvétel példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adása és bérbeadása [Szjt. 78. §];

2.3.10. előadóművészi kiegészítő díjigény [Szjt. 74/A. § (2)];

2.3.11. kulturális örökségvédelmi intézmény által a gyűjteménye állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem kapható, rögzített előadóművészi teljesítmény nem kereskedelmi célú többszörözése, terjesztése és nyilvánossághoz közvetítése [Szjt. 41/M. §].

 

2.4. Az Egyesület a rögzített előadóművészi teljesítmények kötelező, illetve kiterjesztett jellegű közös jogkezelési tevékenységét végzi, az előadóművészek, előadóművészek örökösei, továbbá a részesedésre jogosult személyek számára. Az Egyesület tevékenységét tagjai számára a tagi jogviszony, megbízói számára az Egyesületnek a Kjkt. 13.§-a szerinti jogkezelési megbízás, más előadóművész számára pedig – kiterjesztett közös jogkezelő szervezetként – a Kjkt. 17.§-a alapján végzi. Az Egyesület a 2.3.2., 2.3.3., 2.3.9., 2.3.11. pontok szerinti vagyoni jogok, továbbá 2.3.8. pont szerint vagyoni jogon belül az előzetesen meglévő kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel reklámozás céljára történő felhasználására tekintettel fennálló díjigény gyakorlását akkor kezdi meg, ha e vagyoni jogok gyakorlása észszerűségi, illetve gazdaságossági szempontok alapján indokolt, és e vagyoni jogok gyakorlását felfüggesztheti arra az időtartamra, amíg e vagyoni jogok gyakorlása észszerűségi, illetve gazdaságossági szempontok alapján nem indokolt. Az Egyesület a 2.3.11. pont szerinti vagyoni jog gyakorlását azt követően kezdheti meg, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását módosító jogerős határozatával az Egyesületet feljogosítja e vagyoni jog kezelésére. Az Egyesület közös jogkezelési tevékenységet az érintett előadóművészek önkéntes elhatározása alapján is végezhet (önkéntes jogkezelés).

 

2.5. Az Egyesület a közös jogkezelést nem vállalkozási tevékenységként végzi, nyereségszerzési cél nélkül, bevételeiből nyereséget nem képez.

 

2.6.1. Alapszabályát, 

2.6.2. Szervezeti és Működési Szabályzatát, 

2.6.3. tagsági szabályzatát, 

2.6.4. díjszabásait, 

2.6.5. felosztási szabályzatát, 

2.6.6 éves beszámolóját, 

2.6.7. tagjainak és az általa képviselt előadóművészek névsorát, továbbá azon szervezetek névsorát, amelyekkel képviseleti szerződést kötött, 

2.6.8. azon előadóművészek nevét, akik a Kjkt.-ban meghatározott módon jogszerűen tiltakoztak a közös jogkezelés ellen, feltüntetve a tiltakozás hatályossá válásának időpontját és a tiltakozással érintett vagyoni jogot,

2.6.9. az Elnökség tagjainak, illetve az Igazgató nevét,

2.6.10. a Kjkt. 54. § (1) bekezdés k) és l) pontjaiban megjelölt megállapodásait,

2.6.11. a felhasználókkal vagy az előadóművészekkel szemben fennálló jogviták rendezésére irányuló eljárásokra vonatkozó tájékoztatást,

2.6.12. befektetési politikáját,

2.6.13. továbbá a jogszabályi kötelezettség és belső szabályzatai alapján ily módon nyilvánosságra hozandó egyéb adatokat és dokumentumokat.

 

2.7. Az Egyesület tevékenysége ellátása érdekében, a Küldöttgyűlés határozatával társadalmi szervezetek szövetségéhez csatlakozhat, illetve ilyen szövetség létrehozásában közreműködhet.

 

2.8. Az Egyesület a Kjkt.-ben foglalt rendelkezéseknek való megfeleléssel biztosítja tevékenysége átláthatóságát. Ennek érdekében

2.8.1. előzetes tájékoztatást tesz közzé a közös jogkezelés feltételeiről, 

2.8.2. az előadóművészek kérésére ésszerű határidőn belül tájékoztatást ad a közös jogkezelés körébe tartozó teljesítményekről, az Egyesület által gyakorolt jogokról, illetve a közös jogkezelés földrajzi területéről,

2.8.3. panaszkezelési szabályzata szerint kivizsgálja az előadóművészek panaszait.

 

 

3.1. Az Egyesület céljainak és feladatainak teljesítése érdekében, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az Elnökség által előkészített, Küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Az éves költségvetésben szabályozott gazdasági év január 1-től december 31-ig tart.

 

3.2. Az Elnökség a gazdasági évet követő öt hónapon belül a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolót köteles készíteni és jóváhagyás céljából a Küldöttgyűlés elé terjeszteni. Az éves beszámoló elfogadása a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, abban az Elnökség jelentést ad az Egyesület vagyoni helyzetéről. Az Elnökség tagjai és az Igazgató a számviteli beszámolóról hozott döntés elfogadását megelőzően a Küldöttgyűlésnek címzett személyes nyilatkozatot tesz, a Kjkt.-ben és a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: „Korm. rendelet”) meghatározott tartalommal.

 

3.3. Az Egyesület a mérleg, továbbá az eredmény-levezetés, az eredmény-kimutatás tételeit a jogszabályok előírása szerinti tartalommal tagolja. Az Egyesület az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint osztja meg. A számviteli beszámoló és a kiegészítő melléklet összeállításakor az Egyesület a közös jogkezelő szervezetek számvitelére vonatkozó sajátos rendelkezéseket alkalmazza. 

 

3.4. Az Egyesület éves beszámolóját független könyvvizsgáló ellenőrzi.

 

3.5. Az Egyesület kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény szerinti éves – nem egyszerűsített – beszámoló készítésére köteles. Az Egyesület az eredmény-kimutatásában az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni a Kjkt.-ben, illetve a Korm. rendeletben meghatározott adatokat.

 

3.6. Az Egyesület gazdálkodásának részletes szabályait a számviteli politika határozza meg. 

 

3.7. Az Egyesület tartozásaiért maga felel. Az Egyesület tagja az Egyesület tartozásaiért tagdíjfizetési kötelezettség fennállására való tekintet nélkül abban az esetben sem köteles helytállni, ha sem az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, sem ettől eltérő időpontban nem teljesített vagyoni hozzájárulást az Egyesület részére.

 

3.8. Az Egyesület kiegészítő vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végezhet és ennek eredményét csak a Kjkt. által meghatározott célokra használhatja fel.  Ilyen tevékenység ellátására az Egyesület jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot alapíthat. Az Egyesület nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

 

3.9. Az egyesületi vagyon kizárólag az Egyesület célja szerinti tevékenység ellátásához és magának a vagyonnak a fenntartásához használható fel.

 

3.10.1. a közös jogkezelés gyakorlásával elért bevételek;

3.10.2. amennyiben a Küldöttgyűlés egyesületi tagdíj bevezetését írja elő, a tagok által fizetett tagdíjak;

3.10.3 kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételek;

3.10.4. magán- és jogi személyek által nyújtott támogatások, adományok;

3.10.5. pályázaton elnyert bevételek;

3.10.6. átmenetileg szabad pénzeszközök kamatai/pénzügyi műveletek bevételei;

3.10.7. a felhasználók kérelmére és a jogosultak hozzájárulásával végzett adattovábbításból származó bevételek; 

3.10.8. a felhasználóknak költségtérítés ellenében nyújtott tájékoztatás ellenértékeként befolyt bevételek; 

3.10.9. egyéb bevételek. 

 

3.11. Az Egyesület a közös jogkezeléssel elért, az indokolt kezelési költséggel csökkentett jogdíjbevételét a Felosztási Szabályzat alapján felosztja az Egyesület által képviselt előadóművészek között, függetlenül attól, hogy az előadóművész tagja vagy sem. Az Egyesület jogdíjbevételének – ideértve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – a Támogatási Politikában meghatározott részét, a Támogatási Politikával összhangban az előadóművészek közösségi – különösen szociális, szakmai-közösségi, illetve kulturális céljaira – is felhasználhatja.  A jogdíjbevétel ezektől eltérő célra csak a hatályos jogszabályokkal összhangban, a Felosztási Szabályzat rendelkezései alapján használható fel. Az előadóművészeknek felosztandó jogdíjból jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével más levonásnak nincsen helye.

 

3.12.1. kezelési költség; 

3.12.2. kiegészítő vállalkozási tevékenység költségei;

3.12.3. támogatások.

3.12.4. A közös jogkezelés gyakorlásával elért bevételekből csak az Egyesület fenntartására indokolt mértékű kezelési költség vonható le. A kezelési költség akkor indokolt, ha a közös jogkezelő tevékenység ellátásához észszerűen szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel. A kezelési költség mértékét a Küldöttgyűlés az éves költségvetés keretei között határozza meg, azt a jogdíj általános forgalmi adót nem tartalmazó összegéből kell megállapítani.

 

 

4.1.1. Az Egyesületnek előadóművész és előadóművész örököse lehet tagja. 

4.1.2. Az egyesülethez bármely előadóművész tagként csatlakozhat, ha az Egyesület Alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek fogadja el és az előadóművészi közös jogkezelés ellátására az Egyesületnek a világ valamennyi országára és valamennyi, az Szjt. szerint kötelező jelleggel közösen kezelt előadóművészi jogra vonatkozó kizárólagos megbízást adott.  

4.1.3. Tag lehet az előadóművész örököse – ideértve a haszonélvezeti jog örökösét is – is, ha az öröklés tényét az Szjt.-ben meghatározott kivonatos hagyatékátadó végzéssel vagy más megfelelő módon igazolja az EJI-nek, ha az Egyesület Alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek fogadja el, továbbá valamennyi, az Szjt. szerint kötelező jelleggel közösen kezelt előadóművészi jogra vonatkozóan az Egyesületnek kizárólagos megbízást adott.

4.1.4. A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez írásban kell eljuttatni. A tagfelvételi kérelemben meg kell jelölni, hogy a tagjelölt az Egyesület négy szekciója közül a zeneművész, a táncművész, a színművész vagy az artistaművész szekciójába kéri a felvételét. A tag egy szekcióhoz csatlakozhat. 

4.1.5. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség dönt. Ha az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, döntését írásban indokolja, megjelölve azt a konkrét tagsági követelményt is, amelynek a tagjelölt nem felelt meg. Az Elnökség az elutasító döntéséről, annak indokolásáról, továbbá a jogorvoslat módjáról írásban tájékoztatja a tagjelöltet. Ha az Elnökség döntésével a tagjelölt nem ért egyet, öt munkanapon belül a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A Küldöttgyűlés a soron következő ülésén a tagfelvételről döntést hoz, amely ellen az Egyesület szervezetén belül további jogorvoslatnak helye nincsen. A jogorvoslati eljárás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

4.1.6. Ha a tagfelvételi kérelmet előadóművész nyújtja be, úgy a döntéshez igazolni kell, hogy a tagjelölt az Szjt. által védett előadóművészi teljesítményt hozott létre. Ezt igazoltnak kell tekinteni, ha az Egyesület előadóművészi jogdíjat fizetett ki a tagjelöltnek, vagy ha a tagjelölt korábban sikeresen nyilvántartásba vetette a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeit az Egyesületnél. Ennek hiányában a tagjelölt szakmai képesítésének, tevékenységének dokumentálásával, vagy más megfelelő módon igazolja, hogy az Szjt. által védett előadóművészi teljesítmény létrehozásában korábban részt vett.

4.1.7. Ha a tagfelvételi kérelmet előadóművész örököse nyújtja be a 4.1.6. pontot az örökhagyó előadóművészre vonatkozóan kell megfelelően alkalmazni.

4.1.8. A Küldöttgyűlés úgy határozhat, hogy az Egyesületnek csak olyan előadóművész, előadóművész örököse lehet tagja, akinek előadóművészi teljesítményei után az Egyesület a tagfelvételi kérelmet megelőző felosztási időszakban a Küldöttgyűlés határozatában meghatározott összegű előadóművészi jogdíjat osztott fel. 

4.1.9. A tagság megszűnik a tag halálával kilépéssel, illetve kizárással. 

4.1.10. A tagot akkor lehet kizárni, ha az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségét, illetve az Egyesület valamely határozatát a tag mulasztással, vagy tevőlegesen megszegte, és azt az Elnökség által a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott eljárás alapján tűzött megfelelő póthatáridő alatt sem teljesítette, illetve orvosolta. A kizárásról az Elnökség dönt. A tag kizárásáról határozatot hozó elnökségi ülésen az érintett tagnak lehetőséget kell adni a védekezésre. Ha az érintett tag az Elnökség döntésével nem ért egyet, az ellen a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A Küldöttgyűlés a soron következő ülésén a tag kizárásáról döntést hoz, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. A jogorvoslati eljárás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A tag jogait mindaddig korlátozás nélkül gyakorolhatja, amíg kizárását az Elnökség – jogorvoslati eljárás esetén pedig a Küldöttgyűlés – ki nem mondja.

4.1.11. Az Egyesület tagjairól naprakész nyilvántartást vezet.

 

4.2.1. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg. 

4.2.2. A tag jogosult az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni. 

4.2.3. A tagok választhatók és a választó gyűlésen megválasztják az Egyesület döntéshozó szerve, a Küldöttgyűlés tagjait. 

4.2.4. A tag az Egyesület működésével kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat, bírálatot gyakorolhat, beadvánnyal élhet, amelyre az Egyesület testületei, illetve tisztségviselői az Elnökség által elfogadott Ügykezelési és Panaszkezelési Szabályzat alkalmazásával érdemi választ kötelesek adni. A tag a Küldöttgyűlés nyilvános ülésein jelen lehet. 

4.2.5. A tag számára az Egyesület térítésmentes jogi tanácsadó szolgáltatást nyújt. A jogi tanácsadó szolgálat nem nyújthat az ügyvédi tevékenységről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szolgáltatást.

4.2.6. A tag az Egyesület egyéb szolgáltatásait a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon veheti igénybe.

4.2.7. Az Egyesület elektronikus úton is biztosítja a tagjaival való kapcsolattartást, ideértve a tagsági jogok elektronikus úton történő gyakorlását is. A tagnak az elektronikus úton történő kapcsolattartás igényét írásban az e célra létrehozott formanyomtatványon kell bejelentenie. Az igénybejelentéssel egyidejűleg kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás során az ügyfélportál technikai, üzem- és adatbiztonsági, valamint egyéb használati feltételeit betartja. Azt a tagot, aki magatartásával az ügyfélportál működését, vagy üzem- és adatbiztonságát sérti vagy veszélyezteti, az Elnökség kizárhatja az ügyfélportál használatára jogosultak közül. 

 

4.3.1. Az Egyesület tagjait egyenlő kötelezettségek terhelik.

4.3.2. Ha a Küldöttgyűlés tagdíjat állapít meg, a tag köteles azt megfizetni. A Küldöttgyűlés a tagok által fizetendő tagdíj értékét évente határozza meg. A Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat a tag a naptári év utolsó napjáig, az Egyesület bankszámlájára történő banki átutalás útján köteles megfizetni. 

4.3.3. A tag köteles közéleti tevékenységét az Egyesület érdekeit szem előtt tartva, az Egyesület jóhírnevét megőrizve folytatni.

4.3.4. A tag köteles az Egyesület Alapszabályát, szabályzatait, illetve egyéb döntéseit betartani.

 

 

5.1. Az Egyesület – függetlenül attól, hogy az előadóművész tagja-e vagy sem – köteles a jogkezelési körébe tartozó előadóművészi jogok kezelésére irányuló megbízást elfogadni, kivéve, ha a hatályos jogszabályok vagy azok keretein belük jelen Alapszabály másként rendelkezik.

 

5.2. A jogkezelési megbízás létrehozását az előadóművész, illetve az előadóművész örököse az Egyesület által e célból rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával, írásban kezdeményezheti. A jogkezelési megbízás létrehozására vonatkozó igény bejelentésével az előadóművész, illetve örököse kifejezetten elfogadja az Egyesület Felosztási Szabályzatát. A jogkezelési megbízás azon a napon jön létre, amikor a megbízás elfogadásáról az Egyesület az előadóművészt, illetve örökösét írásban tájékoztatja. 

 

5.3. Az Egyesület köteles a jogkezelési megbízást elutasítani, ha az előadóművész, illetve örököse a megbízásban foglaltakkal azonos előadóművészi teljesítményekre és jogokra vonatkozóan egy másik közös jogkezelő szervezet számára már adott olyan jogkezelési megbízást, amely a megbízás kezdeményezésének időpontjában még hatályos. Az Egyesület nem fogad el olyan jogkezelési megbízást, amely nem terjed ki Magyarország területére.

 

5.4. A jogkezelési megbízás – ha az előadóművész, illetve örököse az Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon kifejezetten más nyilatkozatot nem tesz – a világ valamennyi országára, és valamennyi közösen kezelt előadóművészi jogra kiterjed. Ellenkező esetben a jogkezelési megbízás Magyarország területén kívül kizárólag az előadóművész által a formanyomtatványon megjelölt országokra és előadóművészi jogokra terjed ki.

 

5.5. Jogkezelési megbízás kizárólag az előadóművész valamennyi előadóművészi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható.

 

5.6. Az Egyesület a jogkezelési megbízás elfogadását megelőzően az előadóművészt igazolható módon tájékoztatja a közös jogkezelésre vonatkozó lényeges feltételekről. 

 

5.7. Az előadóművész a jogkezelési megbízást hat hónapos felmondási idővel, az Egyesülethez címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos nyilatkozatával felmondhatja. A jogkezelési megbízás felmondása annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő első napon lép hatályba.

 

5.8. Az előadóművész a jogkezelési megbízást – felmondás helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, hat hónapos határidővel egyoldalúan korlátozhatja is meghatározott országok, illetve előadóművészi jogok tekintetében. A jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult valamennyi előadóművészi teljesítményére kiterjedő hatállyal korlátozható. A jogkezelési megbízás korlátozása annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő első napon lép hatályba.

 

5.9. A jogkezelési megbízás korlátozása, illetve felmondása nem érinti azon jogkezelési tevékenységeket, amelyeket az Egyesület kötelező közös jogkezelés keretei között, a Kjkt. 17.§-a alapján végez (kiterjesztett közös jogkezelés).

 

5.10. Ha az előadóművész a jogkezelési megbízást felmondja vagy korlátozza, és a jogkezelési megbízás megszűnését vagy korlátozását megelőzően adott felhasználási engedély, vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az Egyesülettel szemben – az Egyesület Felosztási Szabályzata szerint neki járó és a jogkezelési megbízás megszűnésig ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a jogkezelési megbízás megszűnésétől, illetve korlátozásától függetlenül változatlanul megilletik a Kjkt. alapján fennálló jogok.

 

5.11. Azon jogkezelési megbízást adó előadóművész, akik erre vonatkozó igényét az e célból meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával írásban jelzi az Egyesület felé, az e célra létrehozott előadóművészi ügyfélportál használatával elektronikusan is tarthatja a kapcsolatot az Egyesülettel, ideértve az őt megillető jogok elektronikus úton történő gyakorlását is.

 

 

6.1. Ha az Egyesület reprezentatív közös jogkezelő szervezetként – az erre vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott körben – a felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra vagy a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az Egyesület által végzett közös jogkezelés szempontjából érintett valamennyi előadóművészi teljesítmény felhasználására is, az ezekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett, függetlenül attól, hogy az előadóművész az Egyesület részére az érintett körben adott-e jogkezelési megbízást.

 

6.2. Azt az előadóművészt, akinek képviseletét az Egyesület – a kiterjesztett közös jogkezelés körében – a Kjkt. 17.§-a alapján anélkül látja el, hogy az előadóművész jogkezelési megbízást adott volna az Egyesületnek, a közös jogkezelés körében ugyanolyan jogok illetik meg, mint azon előadóművészt, aki az Egyesületnek jogkezelési megbízást adott.

 

6.3. A 6.2. pont szerinti előadóművész, az Egyesülethez címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával tiltakozhat előadóművészi teljesítményeinek kiterjesztett közös jogkezelés körébe tartozó engedélyezése ellen. A tiltakozás bármikor történhet azzal, hogy a tiltakozó nyilatkozat a kézhezvétel napját követő ötödik napon válik hatályossá. A tiltakozással érintett, az Egyesület által már megkötött felhasználási szerződések esetében a tiltakozás a tiltakozással érintett naptári félév utolsó napján válik hatályossá, feltéve, hogy a tiltakozás Egyesület általi kézhezvételére az érintett félév első három hónapjának utolsó napjáig sor kerül. Ha az Egyesület a naptári félév első három hónapjának utolsó napját követően veszi kézhez a tiltakozást, a tiltakozás a következő naptári félév utolsó napján lép hatályba. Az előadóművész nem élhet a tiltakozás jogával, ha a vagyoni jog kötelező közös kezelését jogszabály rendeli el (kötelező közös jogkezelés).

 

6.3.1. A kulturális örökségvédelmi intézmények, gyűjteményeik állandó részét képező rögzített előadóművészi teljesítmények nem kereskedelmi célú többszörözése, terjesztése, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére irányuló közös jogkezelés ellen az érintett előadóművész bármikor, akár a felhasználás megkezdését követően is tiltakozhat. E jogra vonatkozó tiltakozó nyilatkozat a kézhezvétel napját követő ötödik napon válik hatályossá.

 

6.4. A 6.3. pont szerinti előzetes tiltakozó nyilatkozat kizárólag az előadóművész valamennyi előadóművészi teljesítményére kiterjedő hatállyal tehető. A 6.3.1. pont szerinti tiltakozás az előadóművész egyes rögzített előadásaira korlátozott hatállyal is megtehető.

 

6.5. Ha az előadóművész a kiterjesztett közös jogkezelés ellen tiltakozik, és a tiltakozás hatályba lépését megelőzően adott felhasználási engedély, vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az Egyesülettel szemben – az Egyesület Felosztási Szabályzata szerint neki járó jogdíjjal kapcsolatban – a közös jogkezelés elleni tiltakozástól függetlenül változatlanul megilletik a Kjkt. alapján fennálló jogok.

 

6.6. A 6.2. pont szerinti előadóművész, ha erre vonatkozó igényét az e célból meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával írásban jelzi az Egyesület felé, az e célra létrehozott előadóművészi ügyfélportál használatával elektronikusan is tarthatja a kapcsolatot az Egyesülettel, ideértve az őt megillető jogok elektronikus úton történő gyakorlását is.

 

 

7.1. Rögzített előadóművészi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását a jelen fejezet rendelkezései szerint engedélyezheti egyénileg az Egyesület tagja, megbízója, illetve az az előadóművész, akinek képviseletét az Egyesület – a kiterjesztett közös jogkezelés körében – a Kjkt. 17.§-a alapján anélkül látja el, hogy az előadóművész jogkezelési megbízást adott volna az Egyesületnek.

 

7.2. A jelen fejezet értelmezése során kizárólag az olyan felhasználás tekinthető nem kereskedelmi célúnak, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, továbbá, amelyért az előadóművész sem tart igényt jogdíjra.

 

7.3. A nem kereskedelmi célú felhasználás egyéni engedélyezésének feltétele, hogy a felhasználni kívánt előadás, illetve a felhasználás beazonosításához szükséges adatokról az érintett előadóművész a felhasználás megkezdését megelőző legalább öt munkanappal – az Egyesület által rendszeresített formanyomtatvány használatával – tájékoztassa az Egyesületet. A bejelentésben a nem kereskedelmi célú felhasználás első és utolsó napját egyértelműen meg kell jelölni, a bejelentés alapján továbbá a 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesülésének egyértelműen igazolhatónak kell lenniük. 

 

7.4. A bejelentés tudomásulvételéről vagy annak elutasításáról az Egyesület a hiánytalan bejelentés kézhezvételét követő legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja az érintett előadóművészt. Ha az Egyesület a bejelentést a feltételeknek való meg nem felelés miatt elutasítja, annak okáról az érintett előadóművészt megfelelően tájékoztatja. Ha az Egyesület a jelen pontban megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik a bejelentéssel kapcsolatos álláspontjáról, úgy kell tekinteni, hogy az Egyesület a bejelentést tudomásul vette.

 

7.5. Az előadóművész kizárólag saját előadóművészi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását engedélyezheti egyénileg. Ha a rögzített előadás több előadóművész teljesítménye, úgy az érintett előadóművészek a felhasználási engedélyt csak együttesen adhatják meg, a 7.2. pontban meghatározott feltételeknek valamennyi előadóművész vonatkozásában teljesülnie kell, a 7.4. pont szerinti bejelentést továbbá együttesen kell megtenniük.

 

7.6. Az előadóművész nem engedélyezheti egyénileg teljesítményének olyan nem kereskedelmi célú felhasználását, amellyel kapcsolatban az előadóművész az Szjt. szerint engedélyezési joggal nem, csupán díjigénnyel rendelkezik, továbbá, amely előadóművészi vagyoni jog közös kezelését jogszabály teszi kötelezővé.

 

 

8.1. Az előadóművésszel fennálló jogviszonya alapján részesedésre jogosult személy az előadóművészt a Kjkt. alapján megillető jogokat az előadóművésszel kötött írásbeli szerződésben foglaltaknak megfelelően, erre vonatkozó kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja az Egyesület jelen alapszabályának és felosztási szabályzatának rendelkezései szerint.

 

8.2. A jelen fejezet szerinti joggyakorlás feltétele, hogy az előadóművész és a részesedésre jogosult személy közötti írásbeli szerződés egy eredeti, vagy hiteles másolati példányát az Egyesület részére átadják. A jelen pontban említett szerződésben a joggyakorlás ezen módjára vonatkozó kikötésnek kifejezettnek kell lennie. 

 

8.3. Ha a jelen fejezet szerinti joggyakorlás során az előadóművész, és a részesedésre jogosult egymástól eltérő nyilatkozatot tesz, az Egyesület az előadóművész nyilatkozata szerint köteles eljárni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az eladóművész, illetve a részesedésre jogosult nyilatkozata abban a kérdésben tér el egymástól, hogy az e fejezet szerinti joggyakorlásra van-e lehetőség, illetve a felek között e tárgyban kötött szerződés hatályos-e még.

 

8.4. Az Egyesület az előadóművészt az őt megillető jogdíjakról abban az esetben is tájékoztatja közvetlenül, ha a jelen fejezet szerinti joggyakorlás során a részesedésre jogosult személy a kapcsolattartás más módját jelölte meg.

 

8.5. A jelen fejezet szerinti joggyakorlás a tagnak minősülő előadóművész tagi jogait nem érinti.

 

 

 

9.1.1. A Küldöttgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, melynek tagjait a tagok közvetlenül választják meg négy évre, az ebből a célból összehívott választógyűlésen. A Küldöttgyűlés 15 küldöttből áll, melyből 7 főt az Egyesület zeneművész szekciójából, 5 főt a színművész szekcióból, 2 főt a táncművész szekcióból, további 1 főt pedig az artistaművész szekcióból választ a választógyűlés. A Küldöttgyűlésbe csak az Egyesület tagja választható.

 

9.1.2. A választógyűlést a Küldöttgyűlés hívja össze, azt a tagok által egyszerű többséggel, nyílt szavazással megválasztott tag vezeti (levezető elnök). A választó gyűlésre szóló meghívót a tagoknak, a napirenddel egyidejűleg az ülést megelőző legalább 15 nappal, írásbeli igazolható módon, kell megküldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tag elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A választógyűlés meghívójában meg kell jelölni az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés Küldöttgyűlés által meghatározott időpontját, helyszínét, a napirendet, és a határozatképtelenség esetén megismételt választógyűlés időpontját és helyszínét.

 

9.1.3. A választógyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint ötven százaléka jelen van. A határozatképességet a 9.1.5. pont szerinti mandátumvizsgáló bizottság állapítja meg. Ha a választógyűlés ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani.  A megismételt választógyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha azt az az eredeti meghívóval az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A határozatképtelenség esetére összehívott megismételt választógyűlésre a 9.1.5. pont szerinti jelöltállítási eljárást nem kell megismételni, a jelöltállítási határidő ugyanakkor a megismételt választógyűlést megelőző nap 13:00 óráig meghosszabbodik. A Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását megelőzően az előző Küldöttgyűlés a választógyűlésnek beszámol tevékenységéről. A Küldöttgyűlés beszámolójáról a választógyűlés határozatot nem fogad el. 

 

9.1.4. A választógyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely – az Egyesület nevén és székhelyén túl – tartalmazza

9.1.4.1. a választógyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok, továbbá a meghívott személyek nevét;

9.1.4.2. a választógyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, a megjelentek nevét és lakóhelyét tartalmazó jelenléti ívet;

9.1.4.3. a választógyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére a választó gyűlés nem vett napirendre;

9.1.4.4. a hozzászólások összefoglalóját, a választó gyűlés által meghozott határozatokat, döntéseket és azok hatályát, illetőleg 

9.1.4.5. a határozathozatal esetében a határozatképességet, a szavazás módját, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, amiből a döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható;

9.1.4.6. a választó gyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;

9.1.4.7. azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.

 

A választógyűlésről jelenléti ív és jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, illetve az egyszerű többséggel, nyílt szavazással megválasztott jegyzőkönyvvezető írja alá, és a tagok közül egyszerű többséggel, nyílt szavazással megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti. A jelenléti ív tartalmazza a megjelentek nevét és lakóhelyét. A jelenléti ívet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesítik. Bármely tag betekinthet a választógyűlés jegyzőkönyvébe és kérheti a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. 

 

9.1.5. A választógyűlés meghívójában a Küldöttgyűlés felhívja a tagokat jelöltállításra. A az új küldöttgyűlés megválasztásának (tisztújítás) lebonyolítására a Küldöttgyűlés háromfős jelölő, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságot állít fel az Egyesület tagjaiból. A jelölő, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja a Küldöttgyűlés tagja. Jelöltet állítani írásban lehet, a jelölt nevének és szekciójának (9.1.1.) megnevezésével. Ha a tag nem magát jelöli, úgy a jelölő bizottság felhívja a jelöltet arra, hogy legkésőbb a választógyűlést megelőző munkanap 15:00 óráig írásban nyilatkozzon a jelölés elfogadásáról, ennek elmaradása esetén a tagot a jelöltek nyilvántartásából törölni kell. Jelöltet legkésőbb a választógyűlést megelőző második munkanap 13:00 óráig lehet állítani. 

 

9.1.6. A választógyűlésen a tag szavazati jogát személyesen, vagy képviselője útján gyakorolhatja. A képviseleti meghatalmazásban meg kell jelölni annak a választógyűlésnek az időpontját, amelyre az vonatkozik, azt továbbá közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni, melynek egy eredeti példányát a választógyűlést megelőzően a 9.1.5. pont szerinti mandátumvizsgáló bizottságnak át kell adni. A választógyűlés nem nyilvános, azon az Egyesület tagjain kívül kizárólag az Egyesület munkavállalói továbbá az Elnökség, illetve a Küldöttgyűlés által meghívott személyek és az Egyesület jogi képviselője vehetnek részt, tanácskozási joggal. A tag a választógyűlésen személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehet, jogait gyakorolhatja, az Egyesület 4.2.8. pontja szerinti, a tagok azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosító ügyfélportálja segítségével, ha erre vonatkozó igényét legkésőbb a választógyűlést megelőző legkésőbb három munkanappal írásban jelzi az Egyesület részére. Ebben az esetben a választógyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

 

9.1.7. A Küldöttgyűlés megválasztásakor minden tag a Küldöttgyűlés tagjaival azonos számú (15) szavazattal rendelkezik oly módon, hogy abból legfeljebb 7 szavazatot a zeneművész, 5 szavazatot a színművész, 2 szavazatot a táncművész, 1 szavazatot pedig az artistaművész szekcióból állított jelöltre adhat le. A tag által leadott szavazat érvénytelen, ha valamely szekció esetében a tag az előző pontban meghatározottnál több jelöltre adott le szavazatot. A Küldöttgyűlés megválasztott tagjának azt kell tekinteni, akik az 9.1.1. pontban meghatározott arányok szerint az adott szekcióból a legtöbb szavazatot szerezték meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást csak a szavazategyenlősséggel érintett szekcióból jelöltek vonatkozásában kell megismételni és csak akkor, ha a legkevesebb szavazatot kapott jelöltek között van szavazategyenlőség, a szavazategyenlőség okán a Küldöttgyűlés tagjainak létszáma meghaladná az alapszabályban foglalt taglétszámot és ezért a megválasztott tagok személyét nem lehet megállapítani. A megismételt szavazáson csak a szavazategyenlőséggel érintett jelöltekre lehet szavazni, de az eljárásban a szavazategyenlőséggel éritett jelöltek mindegyike részt vehet. A megismételt szavazás eredményeként megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta. A küldötteket a választógyűlés titkos szavazással választja meg. A választás eredményét a jelölő, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottság állapítja meg, azt a levezető elnök a választógyűlésen kihirdeti. 

 

9.1.8. A választógyűlés a kiesett tagok helyére – az eredeti mandátum lejártáig – új tagokat választ, ha a Küldöttgyűlés tagjainak létszáma – a küldött megbízásának az 9.1.9. pont szerinti megszűnése okán – 10 fő alá csökken. A tagok pótlására irányuló eljárására az 9.1.2. - 9.1.7. pont rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 

 

9.1.9. A küldött megbízatása megszűnik halállal, lemondással vagy az Egyesületi tagság megszűnésével. 

 

9.1.10. A küldöttek újraválaszthatóak.

 

9.1.11.1 az Alapszabály módosítása;

9.1.11.2. az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása;

9.1.11.3. az éves költségvetés megállapítása;

9.1.11.4. a számviteli éves beszámoló és az éves átláthatósági jelentés elfogadása;

9.1.11.5. az Egyesület Felosztási Szabályzatának, és ennek részeként a támogatási politika elfogadása és módosítása;

9.1.11.6. a tagsági szabályzat elfogadása és módosítása;

9.1.11.7. a bevételek befektetésére vonatkozó befektetési politika elfogadása és módosítása, a jogdíjbevétel befektetési politikának megfelelő befektetési célú felhasználásáról szóló eseti döntés, az ingatlantulajdon szerzéséről, átruházásáról vagy megterheléséről való döntés, továbbá a más szervezetben történő tulajdonosi vagy tagsági jog szerzésének jóváhagyása;

9.1.11.8. a kockázatkezelési politika elfogadása és módosítása;

9.1.11.9. hitelfelvétel, hitelnyújtás vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyása;

9.1.11.10. a Felosztási Szabályzatnak megfelelően a Kjkt. alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethet jogdíjak felhasználásáról, valamint a bevételek kulturális, szakmai-közösségi vagy szociális célból történő felhasználásáról szóló döntés meghozatala;

9.1.11.11. az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, továbbá az Elnökség tagjai díjazásának megállapítása;

9.1.11.12. az Elnök megválasztása és visszahívása, továbbá az Elnök díjazásának megállapítása;

9.1.11.13. az Egyesület Elnöke és Elnökségi tagja feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

9.1.11.14. a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;

9.1.11.15. a Jogdíjbizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása;

9.1.11.16. a tagdíj éves értékének megállapítása;

9.1.11.17. a független könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása;

9.1.11.18. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

9.1.11.19. szövetség vagy más szervezet alapításáról szóló döntés, illetve 

9.1.11.20. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az Elnökség tagjai és a Felügyelőbizottság tagjai elleni kártérítési igényekről érvényesítéséről való határozathozatal;

9.1.11.21. a vezető tisztségviselők munkájának ellenőrzése.

 

9.1.12. A Küldöttgyűlés szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. A Küldöttgyűlés ülését össze kell hívni, ha azt az Elnökség, vagy az egyesületi tagok tizede írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri. A Küldöttgyűlés ülését a tisztújítás érdekében össze kell hívni, ha a Küldöttgyűlés az Elnököt, az Elnökség, a Jogdíjbizottság, a Felügyelőbizottság valamely tagját vagy a könyvvizsgálót az 9.1.19. pont szerinti eljárással tisztségéből visszahívja.  A Küldöttgyűlést az Elnökség akkor is köteles összehívni, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, ha az Egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

9.1.13. A Küldöttgyűlés ülését az Elnökség hívja össze és az Elnök – akadályoztatása esetén a Küldöttgyűlés által megválasztott tag – vezeti. Ha a Küldöttgyűlés az Elnököt vagy valamely elnökségi tagot tisztségéből visszahívja, és ennek okán az Elnökség határozatképes ülést nem bír tartani, a Küldöttgyűlés ülését az Elnökség bármely még tisztségben lévő tagja, ha pedig ilyen tag nincsen, úgy az Igazgató hívja össze. A meghívót lekésőbb a Küldöttgyűlés ülését megelőző 15 nappal korábban, írásbeli igazolható módon kell elküldeni, a napirend, az ülés időpontjának, helyszínének, a napirendi pontok és a határozatképtelenség esetén megismételt Küldöttgyűlés időpontjának és helyszínének megjelölésével. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a küldött elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A Küldöttgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az Elnökség a tagnak – kérelmére – felvilágosítást ad. A küldöttek az ülést megelőző nap 13:00 óráig írásos, indokolt javaslatot tehetnek a napirend kiegészítésére. A napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatról a Küldöttgyűlés a napirend elfogadását megelőzően, külön dönt. 

 

9.1.13/A Ha a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha a küldöttek legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

9.1.14. A Küldöttgyűlés ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Ha a Küldöttgyűlés ülése nem volt határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A határozatképtelenség miatt megismételt ülés időpontját és helyszínét az eredeti ülés meghívója tartalmazza. A megismételt ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. 

 

9.1.15. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

 

9.1.16. A Küldöttgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon kívül, tanácskozási joggal az Elnökség, a Jogdíjbizottságok, a Felügyelőbizottság, az Igazgató, továbbá azok a személyek vehetnek részt, akiket az Elnökség arra meghív.  A Küldöttgyűlés különösen indokolt esetben – így például a személyiségi jogok védelme érdekében – zárt ülésezést rendelhet el, melyen a küldötteken kívül kizárólag az Igazgató vehet részt.

 

9.1.17. A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a küldöttek legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A Küldöttgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve, ha jelen Alapszabály másként rendelkezik, vagy ha a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással másként határoz. Az Egyesület alapszabályának módosításához a Küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

9.1.17.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

9.1.17.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

9.1.17.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

9.1.17.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

9.1.17.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

9.1.17.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Tekintettel a Kjkt. 26.§ (1) bekezdés b) pontjára a jogdíjak felosztására vonatkozó határozatok meghozatalában a Küldöttgyűlés valamennyi tagja részt vehet.

 

9.1.18. A Küldöttgyűlés személyi ügyekben titkos szavazással dönt, kivéve, ha a jelöltek mindegyike a nyílt szavazáshoz előzetesen hozzájárult.

 

9.1.18/A Nem szabályosan összehívott vagy megtartott Küldöttgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a Küldöttgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi küldött egyhangúlag érvényesnek ismeri el. 

 

9.1.19. A Küldöttgyűlés akkor hívja vissza az Elnököt, az Elnökségi tagot, a jogdíjbizottsági tagot, a felügyelőbizottsági tagot, illetve a könyvvizsgálót tisztségéből, ha a küldöttek egyszerű többsége azt írásban indokolt javaslattal kezdeményezi, és a javaslatot a Küldöttgyűlés összes tagja létszámának több mint kétharmada szavazatával támogatja. A visszahívás oka lehet, ha a tisztségviselő tevékenysége nem szolgálja a tagság, illetve az Egyesület érdekeit, ha megrendült a belé vetett bizalom, és ezért nem várható el, hogy a mandátum lejártáig megtartsák tisztségében.

 

9.1.20. A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Küldöttgyűlés helyszínét, az időpontot, a Küldöttgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, a napirendet, a Küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket és az elhangzott indítványokat, a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok, ellenszavazatok és a tartózkodó küldöttek számát és a határozatokat. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvvezetőt és saját tagjai közül egy jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és jegyzőkönyvvezető írja alá, és a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti. A Küldöttgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni, amely tartalmazza a megjelentek nevét, lakóhelyét. A jelenléti ívet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesítik. A Küldöttgyűlés határozatait naptári évenként újra kezdődően sorszámozott Határozatok Könyvébe kell foglalni. 

 

9.1.21. A Küldöttgyűlés gyakorolja az Egyesület Igazgatója munkaviszonyának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat.

 

9.1.22. A Küldöttgyűlés állapítja meg az Elnök, továbbá az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját.

 

9.1.23. A Küldöttgyűlés ügyrendjéről a jelen Alapszabály keretein belül maga határoz.

 

9.1.24.1. Az Elnökség a Küldöttgyűlés összehívásakor indokolt esetben úgy határozhat, hogy az ülést a küldöttek elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével kell megtartani. 

9.1.24.2. Az Alapszabály rendelkezéseit a Küldöttgyűlés elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével való megtartására az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni. 

9.1.24.3. A hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülés meghívóját legkésőbb az ülést megelőző 15 nappal korábban, írásbeli, igazolható módon kell elküldeni az ülés időpontja, a napirendi pontok és a határozatképtelenség esetén megismételt Küldöttgyűlés időpontjának megjelölésével. 

9.1.24.4. A hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülés napirendjére vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 

9.1.24.5. A meghívóhoz csatoltan meg kell küldeni a határozati javaslatok tervezetét.

9.1.24.6. A meghívóban szerepeltetni kell az ülés megtartásának módjára vonatkozó tájékoztatást. 

9.1.24.7. A hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülés meghívóját, napirendjét, határozati javaslatait és egyéb előkészítő jellegű dokumentumait minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva, igazolt közléssel kell megküldeni a küldöttnek az Egyesület által rendszeresített személyi adatlapon bejelentett elektronikus levelezési címére (e-mail), ennek hiányában a küldött postai címére. 

9.1.24.8.  A küldött személyazonosságát az ülésen a levezető elnök igazolja, ha a küldöttet személyesen ismeri. Ha a levezető elnök a küldöttet nem ismeri személyesen, úgy a küldött személyazonosságának igazolására az ülésen akként kerül sor, hogy a levezető elnök felhívására a küldött az azonosításhoz felhasznált okmányának minden, rögzítendő adatot tartalmazó oldalát a kamerának – megfelelően megvilágítva – felmutatja úgy, hogy az okmány jól láthat, illetve adattartalma jól olvasható legyen. 

9.1.24.9. A hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülés a videó- és hangüzenet, továbbá írott szöveges üzenet egyidejű továbbítására, valamint a kép- és hangrögzítésre egyaránt alkalmas Microsoft Teams (Microsoft), Skype (Microsoft), Webex (Cisco) vagy Zoom (Zoom Video Communications) programok valamelyikével bonyolítható le. Az Elnökség a kiválasztott alkalmazás használatával kapcsolatos valamennyi lényeges információt a küldöttek rendelkezésére bocsát, legkésőbb az ülést megelőző 5. napig. 

9.1.24.10. Az elektronikus hírközlési eszköz útján megtartott ülésen a levezető elnök kézfeltartással rendeli el a nyílt szavazást.  

9.1.24.11. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülés esetén az Alapszabály 9.1.20. pontjával ellentétben jelenléti ívet nem kell felvenni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő küldöttek nevét és lakcímét. 

9.1.24.12. A Küldöttgyűlés elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülését az Elnök vezeti le, és ugyancsak az Elnök készíti el az ülés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök írja alá. Az Elnök akadályoztatása esetén a Küldöttgyűlést a Küldöttgyűlés által megválasztott küldött vezeti le és készíti el az ülés jegyzőkönyvét.

9.1.24.13. A Küldöttgyűlés helyszíneként az elektronikusan megtartott ülés körülményeit kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. 

 

9.1.25.1. Az Elnökség saját hatáskörében, vagy bármely küldött kérelmére, indokolt esetben ülés megtartása nélküli elektronikus szavazást rendelhet el. Elektronikus szavazás a küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított három napon belül kérelmezhető írásban.

9.1.25.2. A szavazás elektronikus úton eljuttatott írásbeli formában történik, amelyet archiválásra alkalmas módon dokumentálni kell. 

9.1.25.3. Az elektronikus szavazás hozzászólásai és határozatai tekintetében az Elnökség a nyilvánosságot oly módon biztosítja, hogy azokat nyomtatott formában a nyilvános jegyzőkönyv mellékleteként csatolja.

9.1.25.4. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetében az Elnök, vagy az Egyesület Igazgatója elektronikus levelezési rendszeren keresztül – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva – eljuttatja a küldötteknek az eldöntendő kérdést, a szükséges dokumentumokkal együtt. A küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. 

9.1.25.5 Szavazni „igen”, „nem”, „tartózkodom” és „a kérdés ülés nélkül nem dönthető el” szavazattal lehet. 

9.1.25.6. Amennyiben „a kérdés ülés nélkül nem dönthető el” szavazatok száma a küldöttek több mint felének válasza, a kérdés megvitatására, eldöntésére a Küldöttgyűlést össze kell hívni.

9.1.25.7. A küldött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a küldött személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

9.1.25.8. A küldöttek szavazataikat elektronikus üzenetben (e-mail) közlik az Elnökséggel.

9.1.25.9. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne Küldöttgyűlés tartása esetén.

9.1.25.10. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményét az Elnök (akadályoztatása esetén az Elnökség által e feladatra megválasztott elnökségi tag) hitelesíti. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök (akadályoztatása esetén az Elnökség által e feladatra megválasztott elnökségi tag) megállapítja a döntéshozatal eredményét, és azt további három napon belül igazolt közléssel, a Küldöttnek az Egyesület által rendszeresített személyi adatlapon bejelentett elektronikus levelezési címére küldött üzenettel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

 

9.2.1. Az öttagú Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjai a Küldöttgyűlés ülésén részt vesznek. Az Elnökség tagja, mint vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

9.2.1.1. Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

9.2.1.2. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

9.2.1.3. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit foglalkozásától jogerősen eltiltottak. Akit a közös jogkezelésre irányuló foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Elnökség tagja.

9.2.1.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

9.2.1.5. Csak a Küldöttgyűlés e körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján lehet az Elnökség tagja olyan személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az Egyesület által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősül vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Az előző mondat szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkeztéről az Elnökség tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően, az Elnökség tagja pedig a megválasztását követően is haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Küldöttgyűlést.

 

9.2.2. A Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – egy tagot a zeneművész, egyet a táncművész, egyet a színművész, egyet pedig az artistaművész szekciók képviseletében, az Egyesület tagjai közül választ meg négy évre. Az Elnökségnek hivatalból tagja az Egyesület Elnöke. Az Elnökség választott tagjának megbízatása megszűnik lemondással, visszahívással, vagy ha egyesületi tagsága megszűnik. Az Elnök elnökségi megbízatása megszűnik lemondással, visszahívással, az egyesületi tagság megszűnésével vagy a munkaviszony megszűnésével. 

 

9.2.3. Az Igazgató az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

 

9.2.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Elnökség üléseit az Elnök – akadályoztatása esetén az Elnökség által e feladatra megválasztott tag – írásbeli igazolható módon hívja össze és vezeti. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a küldött elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

9.2.5. Az Elnökség ülése határozatképes, ha ülésén az elnökségi tagok közül legalább négyen, ezen belül pedig az Elnök is jelen van. Az Elnök tartós, egy naptári negyedévet meghaladó akadályoztatása esetén az Elnökség ülése az Elnök távollétében is határozatképes, ha az ülésen a négy további elnökségi tag jelen van.

 

9.2.6. Az Elnökség határozatait konszenzussal (egyhangú döntéssel) hozza meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

9.2.6.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

9.2.6.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

9.2.6.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

9.2.6.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

9.2.6.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

9.2.6.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 

 

9.2.7. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Elnökség határozatait naptári évenként újra kezdődően sorszámozott Határozatok Könyvébe kell foglalni.

 

9.2.8. Az Elnökség hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a jelen Alapszabály kifejezetten az Elnökség hatáskörébe utal, továbbá enélkül is mindazok az ügyek, amelyekben a döntést a jelen Alapszabály nem utalja a Küldöttgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség – az Igazgató és a Felügyelőbizottság közös javaslatára – az Egyesület jóváhagyott költségvetésének keretei között határozza meg a küldöttek és a jogdíjbizottsági tagok tiszteletdíját.

 

9.2.9. A hatósági jóváhagyásra beterjesztendő díjszabásokat, illetve az Egyesület adatvédelmi szabályzatát az Elnökség fogadja el. 

 

9.2.10. Az Elnökség hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon az Elnökre ruházhatja át. Az Elnökség nem ruházhatja át a hatósági jóváhagyásra beterjesztendő díjszabások elfogadását. 

 

9.2.11. Az Elnökség ügyrendjét a jelen Alapszabály keretein belül maga határozza meg. Az ügyrend szabályozza az Elnökség üléseinek összehívására és a szavazás módjára vonatkozó rendelkezéseket. 

 

9.2.12. Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:

9.2.12.1. a megbízás időtartamának lejártával;

9.2.12.2. visszahívással;

9.2.12.3. lemondással;

9.2.12.4. az elnökségi tag halálával;

9.2.12.5. a elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

9.2.12.6. a elnökségi tag szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

9.2.12.7. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

9.2.12.8. az egyesületi tagság megszűnésével.

 

9.2.13. Az Elnökség tagja megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működése ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

9.2.14. Ha az Elnökség tagjának megbízatása a 9.2.12.2 – 9.2.12.8. pontok valamelyik miatt szűnik meg, a Küldöttgyűlés az eredeti mandátumból még hátralévő időre választ új elnökségi tagot.

 

 

9.3.1. A Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – legalább 3, legfeljebb 15, de páratlan számú egyesületi tagból álló jogdíjbizottságokat választ. A jogdíjbizottság tagjává az Egyesület tagja választható. A Jogdíjbizottság 

a) javaslatot tesz az Elnökség számára a támogatási politikára (9.1.11.5.), valamint a jogdíjaknak az előadóművészek egyéb, különösen szociális és kulturális céljait szolgáló felhasználására vonatkozó döntések meghozatalára;

b) az Elnökség felkérésére javaslatot tesz a jogdíjak felosztásával kapcsolatosan a tagok között vagy a tag és az egyesület között kialakult vita békés rendezésének módjára;

c) dönt az Egyesület Felosztási Szabályzatában meghatározott ügyekben; 

d) az Egyesület Ügykezelési és Panaszkezelési szabályzata keretei között elbírálja az előadóművész által benyújtott panaszt.

 

9.3.2. A jogdíjbizottságok működésének ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

 

9.3.3. A jogdíjbizottságok mandátuma négy évre szól. Ha valamely jogdíjbizottsági tag megbízatása lemondás vagy az egyesületi tagság megszűnése miatt megszűnik, úgy a Küldöttgyűlés – a Jogdíjbizottság tagjainak többségi javaslatára – az eredeti mandátumból még hátralévő időre új tagot választ a jogdíjbizottságba.

 

 

9.4.1. Az Elnök az Egyesület képviselője, képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

 

9.4.2. Az Elnököt a Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – négy évre saját tagjai közül választja meg. Az Elnök újraválasztható.

 

9.4.3. Az Elnök gyakorolja az Egyesület munkaszervezetének tagjaival, továbbá – a jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével – az Egyesület Igazgatójával kapcsolatos munkáltatói jogokat. Az Elnök az Egyesület munkaszervezetének tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását az Egyesület Igazgatójára ruházhatja át.

 

9.4.4. Ha az Elnök tevékenységét munkaviszonyban látja el, a munkáltatói jogokat a Küldöttgyűlés gyakorolja.

 

 

9.5.1. Az Egyesület Igazgatója az Egyesület munkaszervezetének vezetője, az Egyesület képviselője. Az Igazgató képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

 

9.5.2. Az Egyesület Igazgatója tevékenységét munkaviszonyban látja el.

 

9.5.3. Az Igazgató előkészíti az Elnökség üléseit, gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról, valamint rendszeresen beszámol az Elnökségnek az Egyesület tevékenységéről.

 

9.5.4. Az Igazgató az Egyesület valamennyi szerve ülésének állandó meghívottja, az üléseken tanácskozási joggal részt vehet. 

 

9.5.5. Csak a Küldöttgyűlés e körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján foglalkoztatható Igazgatóként olyan személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az Egyesület által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősül vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A Igazgató a foglalkoztatását megelőzően, valamint azt követően is haladéktalanul köteles az előző mondat szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkezéséről írásban tájékoztatni a Küldöttgyűlést.

 

 

9.6.1. A Felügyelőbizottság három tagját a Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – négy évre választja az Egyesület tagjai közül. A Felügyelőbizottság saját tagjai közül elnököt választ.

 

9.6.2. A Felügyelőbizottság feladata annak vizsgálata, hogy az Egyesület tevékenységét célszerűen és szabályszerűen látja-e el. 

 

9.6.3. A célszerűségi vizsgálat során a Felügyelőbizottság vizsgálja, hogy az Egyesületnek a jogdíjak mértékének megállapításával és begyűjtésével kapcsolatos tevékenysége megfelel-e a jogosultak érdekeinek. 

 

9.6.4. A szabályszerűségi vizsgálat során a Felügyelőbizottság 

9.6.4.1. ellenőrzi, hogy az Egyesület által végzett jogdíjfelosztás megfelel-e a Felosztási Szabályzatnak, illetve a jogdíjak részletes felosztási szabályainak;

9.6.4.2. ellenőrzi a Küldöttgyűlés által hozott határozatok, ezen belül a Felosztási Szabályzat és a befektetési politika végrehajtását;

9.6.4.3. ellenőrzi az Elnökség tagjainak tevékenységét.

 

9.6.5. A Felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési tevékenység során az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthetnek, az Elnökség tagjaitól és a közös jogkezelő szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhetnek, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, továbbá – ha az Egyesület ilyennel rendelkezik - értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. 

 

9.6.6. A Felügyelőbizottság elnöke a Felügyelőbizottság tevékenységéről és megállapításairól legalább évente beszámol a Küldöttgyűlésnek.

 

9.6.7. A Felügyelőbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki Egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban áll. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja az, aki a Küldöttgyűlés tagja, illetve az, aki, vagy akinek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az Elnökség tagja.

 

9.6.8. A Felügyelőbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az 9.2.1.1-9.2.1.4. pontjai alkalmazásával nem lehetne az Elnökség tagja.

 

9.6.9. A Felügyelőbizottság tagjai évente nyilatkozatot tesznek a Küldöttgyűlésnek arról, hogy velük szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat az adatokat is, amelyeket a hatályos jogszabályok az elnökségi tagok által teendő személyes nyilatkozat részévé tesznek.

 

9.6.10. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga határozza meg. 

 

9.6.11. Ha a Felügyelőbizottság valamely tagjának megbízatása lemondás vagy az egyesületi tagság megszűnése miatt megszűnik, úgy a Küldöttgyűlés az eredeti mandátumból még hátralévő időre új tagot választ a Felügyelőbizottságba.

 

 

10.1. Ha az Egyesületet törlik a közös jogkezelő szervezetek állami nyilvántartásából, a közös jogkezeléssel összefüggésben elért bevételeket az Kjkt. rendelkezései szerint kell felhasználni.

 

10.2. Az Egyesületi jogutód nélkül megszűnik, ha

10.2.1. a Küldöttgyűlés kimondja megszűnését; vagy

10.2.2. a tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, vagy 

10.2.3. az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

10.3. Az Egyesület jogutóddal szűnik meg 

10.3.1. ha más jogi személlyel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesül, vagyona az összeolvadás vagy beolvadás okán a jogi személyre, mint jogutódra száll át, vagy

10.3.2. különválás útján több jogi személlyé szétválik, vagyona a különválással létrejövő többi jogi személyre, mint jogutódra száll át.