A művészek társadalom-biztosításáról

A járulékfizetés alapja és a járulék mértéke többször változott az elmúlt években. Jogforrási háttere a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). A társadalombiztosítás legfontosabb változása, hogy 2020. július 1-jén hatályba lép az új járuléktörvény, amely megszünteti a Tbj.-t, és magába olvasztja annak végrehajtási rendeletét. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) legfontosabb előírása, hogy a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvadt az egységes társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18,5 százalék. 2020. július 1-től két százalékkal (17,5 százalékról 15,5 százalékra) csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. A koronavírus járványra tekintettel 2020 márciusában életbe léptetett időleges járulékmentesség illetve fizetéskönnyítés 2021-ben már nem alkalmazhatók.

1. A munkáltatók (kifizetők) és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége

2019. január 1-jétől került összevonásra a szociális hozzájárulási adó (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho). A kettő ötvözetéből különálló törvény született: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.). A jogszabály eredetileg 19,5 százalékos adókulcsot tartalmazott, melynek mértéke több lépcsőben 2020. július 1-jére 15,5 százalékra csökkent.

15,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • az Szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • a tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja-törvény szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez,
  • az Szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem,
  • a korábban 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész és stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A fent meghatározott jövedelem után a szocho-t nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség az alábbi tevékenység, jogállás alapján szerzett belföldi jövedelmek után:

  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozónak,
  • az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozónak, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
  • az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel,
  • a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel,
  • a felsőoktatási intézménynek a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyára tekintettel,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel,
  • a kifizetőnek a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel,
  • a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész,
  • táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
  • az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,
  • a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg,
  • az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
  • az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
  • a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

Mindezeket a 2021. évi minimálbérre (várhatóan bruttó 173 000 forint) kivetítve 2021. január 1. napjától:

fizetésre kötelezett járulékok, levonások mértéke (%) összege (forint)
munkáltató szociális hozzájárulási adó 15,5 26 815
munkáltató szakképzési hozzájárulás 1,5  2 595
összes munkáltatói levonás   17 29 410
munkavállaló szja 15 25 190
munkavállaló nyugdíjjárulék 10 17 300
munkavállaló természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék 7 12 110
munkavállaló munkaerő-piaci járulék 1,5 2 595
összes munkavállalói levonás   33,5 57 195
összesen havonta az államnak fizetendő     86 605
munkaadó összes havi költsége     202 410
munkavállalónak havonta fizetendő     115 805

 

2. A szolgálati idő számítása

A nyugdíjjogosultságot – a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság kivételével – a szolgálati idő alapozza meg. A szolgálati idő igazolásának és a számítás módjának szabályai részben megváltoztak, így változtak a szerzői és szomszédos jogi védelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység idejének beszámítására vonatkozó szabályok is. Eszerint akkor minősül szolgálati időnek ez a tevékenység, ha a mű (előadás) felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján – meghatározott kivételekkel – a szerző (előadóművész) díjazásban részesül. Az R. határozza meg a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében, illetőleg az előadások esetében szolgálati időként figyelembe vehető napok számát, valamint a mű nyilvánosságra kerülésének kritériumait.

3. A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályai

A társadalombiztosítási nyugellátásról a – többször módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (R.) intézkedik. 2003. január 1-jétől a Tny. a szellemi alkotások teljes körére kiterjesztette a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységekből származó jövedelmekre irányadó járulékfizetési előírásokat. Nem kell társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni a találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj után.

Az alkotókra, előadóművészekre is érvényes az a főszabály, hogy biztosított a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy is, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2021-ben várhatóan 173.000 forint) havi összegének 30 százalékát, illetőleg – naptári napokra lebontva – annak harmincad részét. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.

A művészek adóelőleg levonásának szabályozása e kör társadalombiztosítási rendszerbeli kötelezettségét is módosítja. Ha a művész valamennyi kifizetést ilyen módon kéri, akkor nem lesz kötelezően biztosított. Járulékfizetése tekintetében, amennyiben a juttatás eléri a minimálbér 30 százalékát, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett. Ennek fejében természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra lesz jogosult, míg nyugdíjra, szolgálati időre megállapodást kell kötnie.

A szerzői művek elkészítésére, előadás megtartására irányuló (megbízási vagy vállalkozási jellegű) szerződések alapján kifizetett díjak után tehát csak akkor kell járulékot fizetni, ha a tevékenységből származó (napi) jövedelem eléri a havi minimálbér (2021-bcn várhatóan 173.000 forint) harmincad részének a 30 százalékát, azaz 1.730 forintot. A napi jövedelem a szerződés szerinti díj szja alapot képező részének a szerződés időtartama egy napjára eső hányada. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy havi 173.000 forint, illetve napi 1.730 forint szerzői (előadói) díj felett az általános szabályok szerint kellene megfizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra kell bontani, és a szabályok értelmében csak az előbbit, tehát a tényleges munkavégzés díját (ha az meghaladja az említett összeghatárt) terheli járulékfizetési kötelezettség, a felhasználásért kifizetett összeget nem.

A fő kérdés az, hogy műfelhasználásnál, illetve előadás tartásánál miként lehet meghatározni az egy naptári napra jutó összeget. A szerzői művek felhasználása esetén általában a szerződéskötés napja és a mű elfogadásának napja közötti időtartam az irányadó. A törvény szerint az előadások tartásáért (előadóművészi teljesítmény fejében) fizetett díj összegét előadásonként legfeljebb héttel lehet osztani, mert a jogszabály változatlanul csak hét napot ismer el az előadók egy előadásra eső biztosítási időszakának.  Ez komoly hátrányt jelent, mert az előadóművészek esetében nem meglévő mű hasznosításáról, hanem – szinte mindig – tényleges munkavégzésről (személyes közreműködésről) van szó. Ebből kifolyólag honoráriumuk többnyire munkadíj, és csak ritkán (pl. az előadás rögzítése esetén) lehet hasznosítási díj.

4. Egészségügyi szolgáltatási járulék

2021-ben a nem biztosítottak (tehát akinek nincsen bejelentett munkabére) havi egészségügyi szolgáltatási járulékának havi összege 7.710 forintról (napi 257 Ft) 8.000 forintra (napi 270 forint) nő.

Utoljára módosítva: 2020. december 21-én

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2021
03/
01

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje

2021
03/
31

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2020. évi jogosultkutatás eredménye)

2021
06/
30

Jogdíjkifizetés (2020. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2021
08/
02

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2021
09/
30

Jogdíjkifizetés (2020. évi audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)

2021
11/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)