Hangfelvételek sugárzási jogdíjai

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület (MAHASZ) közös díjszabása a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről (EJI-MAHASZ S21)

Az EJI és a MAHASZ (a továbbiakban együtt: Közös jogkezelő szervezetek) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 77. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésében és 146. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az alábbiak szerint állapítja meg a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak (a továbbiakban együtt: hangfelvétel) sugárzás útján – ideértve az Szjt. 26. § (3)–(5) bekezdése szerinti sugárzást is –, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakat és e felhasználások egyéb feltételeit:

1. Az előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíj mértéke

1.1. [A jogdíj általános mértéke]: A hangfelvételt kódolt vagy kódolatlan sugárzás útján vagy bármilyen más módon a nyilvánossághoz közvetítő felhasználó – ha ez a díjszabás másként nem rendelkezik – az előadóművésznek és a hangfelvétel előállítójának együttesen a felhasználással összefüggésben keletkezett bevételei 4%-ának megfelelő összegű jogdíjat köteles fizetni.

1.2. Az 1.1. pontban foglaltaktól eltérően, a felhasználó

a) a közszolgáltatási hozzájárulás [a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 136. § (3) bekezdés] után 2%,
b) a költségvetési, fenntartói, továbbá a műsorszolgáltatáshoz nyújtott egyéb, a felhasználó számára ingyenes vagyoni előnyt juttató támogatásból származó bevételei után 1%

jogdíj megfizetésére köteles.

1.3. [Jogdíjcsökkentés a hangfelvételek felhasználási aránya alapján]: Ha a felhasználó a jelen díjszabás 2.2. pontjában meghatározott adatszolgáltatás során, az ott meghatározott határidőn belül, formátumban és tartalommal nyilatkozatot tesz arról, hogy a sugárzott vagy más módon a nyilvánossághoz közvetített hangfelvételek aránya teljes műsoridejének 50 (ötven) százalékát az adott díjfizetési időszakon belül nem érte el, akkor az 1.1–1.2. pontokban meghatározott díjmértékeket az adott díjfizetési időszakra vonatkozólag az alábbiak
szerint kell csökkentenii:

1.4. [Minimumdíj]: A hangfelvételt sugárzás útján a nyilvánossághoz közvetítő felhasználó a bevételeinek mértékétől függetlenül legalább 15 600 Ft/hó jogdíj megfizetésére köteles. A hangfelvételeket sugárzás útján a nyilvánossághoz közvetítő, az Mttv. szerinti országos vételkörzetű (Mttv. 203. § 52. pont), földfelszíni sugárzású frekvenciával és jellege szerint kereskedelmi médiaszolgáltatással rendelkező felhasználó a bevételei mértékétől függetlenül legalább 1 395 000 Ft/hó jogdíj megfizetésére köteles. A kisközösségi rádiós  médiaszolgáltatással (Mttv. 203. § 24. pont) rendelkező felhasználó a bevételei mértékétől függetlenül legalább 7 750 Ft/hó jogdíj megfizetésére köteles..

1.5. [Egyéb nyilvánossághoz közvetítés, webcasting esetén fizetendő jogdíj mértéke]: A felhasználó az 1.1–1.4. pontban meghatározott jogdíjat köteles fizetni akkor is, ha a hangfelvételt nem sugárzással, hanem vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon – ideértve a számítógépes („webcasting”), illetve mobilhálózat igénybevételét is – közvetíti a nyilvánossághoz. A jelen pont szerinti felhasználáson kizárólag olyan nyilvánossághoz közvetítést kell érteni, amely az igénybe vevő számára nem teszi lehetővé, hogy a műsorfolyamot az 1.8. pontban megjelölt többletszolgáltatásokkal befolyásolja, illetve személyre szabja. Ha a jelen pont szerinti felhasználó objektíven igazolható módon és a Közös jogkezelő szervezetekkel kötött felhasználási szerződésben meghatározott olyan műszaki megoldást alkalmaz, amely a nyilvánosság azon tagjainak számát, akik egyidejűleg a felhasználáshoz kapcsolódhatnak, legfeljebb 100 főben korlátozza, felhasználó a bevételei mértékétől függetlenül
legalább 7 750 Ft/hó jogdíj megfizetésére köteles..

1.6. Ha a felhasználó az 1.5. pontban meghatározott felhasználás során egyidejűleg egynél több előre szerkesztett műsorfolyamot (csatorna) közvetít a nyilvánossághoz, akkor a második és minden egyes további csatorna után az 1.1–1.3. pont szerint fizetendő jogdíjon felül annak 10%-ának megfelelő, de legfeljebb 15 600 Ft/hó összegű további jogdíjat is köteles fizetni.

1.7. Ha az 1.5. pontban meghatározott felhasználás során a nyilvánossághoz közvetített hangfelvételek, illetve hangfelvételrészletek számát az alábbiak szerint korlátozzák, akkor az 1.1–1.4. pontoktól eltérően a következő tételes jogdíjakat kell fizetni

a) legfeljebb 3 teljes hangfelvétel vagy 10 felvételrészlet felhasználása esetén 1 300 Ft/hó;
b) legfeljebb 4-10 teljes hangfelvétel vagy 30 felvételrészlet felhasználása esetén 4 000 Ft/hó.

Az ezen pont szerinti felhasználás szempontjából felvételrészletnek az az előadásonként legfeljebb egy perc hosszúságú részlet minősül, amely nem haladja meg a hangfelvétel teljes hosszának felét.

1.8. [Interaktív webcasting esetén fizetendő jogdíj mértéke]: A felhasználó az 1.1–1.3. pont szerint fizetendő jogdíjon felül annak 10%-át is köteles megfizetni, ha a hangfelvételt nem sugárzással, hanem vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon – ideértve a számítógépes, illetve mobilhálózat igénybevételét is – úgy közvetíti a nyilvánossághoz, hogy az lehetővé teszi a műsorfolyam befolyásolását, illetve személyre szabását (például saját
műsorfolyam, illetve csatorna létrehozását) az alábbi többletszolgáltatások útján („interaktív webcasting”):

a) a műsorban szereplő egyes műfajok előnyben részesítésének lehetősége – nem megengedve meghatározott előadó(k) vagy hangfelvétel(ek) egyedi kiválasztását –, illetve
b) a műsorban szereplő egyes előadóművészek előnyben részesítésének lehetősége – nem megengedve meghatározott előadó(k) vagy hangfelvétel(ek) egyedi kiválasztását –, illetve
c) a műsorba kerülő egyes hangfelvételek bármilyen egyéb szempont (például a hangfelvétel készítésének időpontja vagy valamely eseményhez kapcsolódása) szerinti előnyben részesítésének lehetősége – nem megengedve meghatározott előadó(k) vagy hangfelvétel(ek) egyedi kiválasztását –, illetve
d) a műsorfolyam rövid időre történő megállításának lehetősége, illetve
e) egy vagy több hangfelvétel átugrásának lehetősége.

A 2.1. pont szerinti szerződésnek ebben az esetben ki kell terjednie a felhasználás részletes műszaki feltételeiről való megállapodásra is.

1.9. A hangfelvételt az 1.8. pont szerinti módon nyilvánossághoz közvetítő felhasználó a bevételeinek mértékétől függetlenül legalább 16 700 Ft/hó jogdíj megfizetésére köteles. Ha a felhasználó egyidejűleg egynél több előre szerkesztett műsorfolyamot (csatorna) közvetít a nyilvánossághoz, akkor a második és minden egyes további csatorna után az 1.8. pont szerint fizetendő jogdíjon felül annak 10%-ának megfelelő, de műsorfolyamonként (csatornánként) legalább 1 700 Ft/hó és legfeljebb 17 000 Ft/hó összegű további jogdíjat is köteles
fizetni.

1.10. [Előfizetési díjhoz kötött interaktív webcasting esetén fizetendő jogdíj mértéke]:  mennyiben az 1.8. pont szerinti többletszolgáltatások igénybevétele előfizetéshez kötött és a felhasználónak a tárgyhónapban legalább 300 előfizetője van, akkor az 1.1–1.3. pont szerint fizetendő díjat azzal az eltéréssel kell megállapítani, hogy az előfizetésből származó bevételből 10% jogdíj fizetendő. A jelen pont szerinti jogdíj továbbá nem lehet kevesebb
az alábbi táblázatban foglaltaknál:

A szolgáltatásra vonatkozó minimumdíj összegét a felhasználó által lehetővé tett többletszolgáltatások fenti táblázat szerinti minimum jogdíjainak összeadásával kell megállapítani.

1.11. [Simulcasting esetén fizetendő jogdíj mértéke]: A hangfelvételnek a sugárzással egy időben, számítógépes hálózat igénybevételével is történő nyilvánossághoz közvetítéséért („simulcasting”) a felhasználó az 1.1–1.3. pont szerint fizetendő jogdíjon felül annak 5%-át, de legalább havi 16 400 Ft jogdíjat köteles fizetni.

1.12. [Műsorarchívum esetén fizetendő jogdíj mértéke]: A jelen díjszabást kell alkalmazni akkor is, amikor a közönség tagja a műsor nyilvánossághoz közvetítését követően válogathat a műsort alkotó műsorszámok közül a műsorszámoknak a jelen díjszabás 1.1. és 1.5. pontjai szerinti felhasználó saját eszközeivel működtetett archívumából, feltéve, hogy az így kiválogatott műsorszámok a közönség tagja számára továbbra is műsorszámként, illetve műsorként (műsorszámok folyamaként) válnak érzékelhetővé. A jelen pont szerinti felhasználásért a felhasználó az 1.1–1.3. pont szerint fizetendő jogdíjon felül annak további 5%-át, de legalább havi 16 400 Ft jogdíjat köteles fizetni. A 2.1. pont szerinti szerződésnek ebben az esetben ki kell terjednie a felhasználás részletes műszaki feltételeiről való megállapodásra is

1.13. [Podcasting esetén fizetendő jogdíj mértéke]: Ha az 1.12. pont szerinti felhasználó a műsorszámokat az archívumában oly módon teszi hozzáférhetővé, hogy a közönség tagja az archívumból kiválasztott műsorszámról tartós másolatot készíthet (pl. „podcasting”), a felhasználó az 1.1–1.3. pont szerint fizetendő jogdíjon felül annak további 10%-át, de legalább 17 000 Ft/hó jogdíjat köteles fizetni. A 2.1. pont szerinti szerződésnek ebben az esetben ki kell terjednie a felhasználás részletes műszaki feltételeiről való megállapodásra is.

1.14. [A bevétel fogalma]

a) A jelen díjszabás szempontjából bevételnek minősül jogcímétől és megszerzésének módjától függetlenül minden olyan vagyoni előny, amely a felhasználással összefüggésben a felhasználónál, továbbá a vele gazdasági kapcsolatban álló személynél keletkezett, ha e személy a számviteli szabályok szerint a felhasználó kapcsolt vállalkozásának vagy a felhasználó szempontjából kapcsolt félnek minősül. A jogdíjalap megállapítása során a bevétel általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét kell alapul venni. Bevételnek minősül különösen

i) a bármilyen forrásból származó mindazon befizetés és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatás, amelyre az adott felhasználó, illetve – a kapcsolt vállalkozást is ideértve – a vele gazdasági kapcsolatban álló személynél beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed (pl. reklám- és szponzorációs bevétel);
ii) az a díj, amelyet a felhasználó az e díjszabás hatálya alá tartozó felhasználással összefüggésben olyan személytől vagy szervezettől kap, aki (amely) a felhasználó műsorát az Szjt. 26. § (3) vagy 28. § (2) bekezdésében meghatározott módon közvetíti a nyilvánossághoz, ideértve a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 37. § (1) bekezdésében meghatározott műsordíjat (programdíjat) is;
iii) a közszolgáltatási hozzájárulás vagy az annak megfelelő költségvetési támogatás;
iv) a felhasználó ingyenes vagyoni előnyként megszerzett bevétele (pl. költségvetési, illetve fenntartótól térítés nélkül átvett eszközök, illetve kapott szolgáltatások útján kapott támogatás);
v) az előfizetői díj.

b) Reklámszolgáltatásért vagy reklám közzétételéért kapott bevétel esetén az a) bekezdés i) pontjában említett reklám- és szponzorációs bevétel azon részét kell tekinteni, melyet a számviteli szabályok szerint a felhasználó bevételként köteles kimutatni. Ha felhasználó a bevételt a számviteli szabályok szerinti kapcsolt vállalkozásától vagy kapcsolt féltől kapja, úgy a reklámszolgáltatásért vagy reklám közzétételéért kapott bevétel esetén az a) bekezdés i) pontjában említett reklám- és szponzorációs bevételnek a megrendelő (a reklám közzétételéről a felhasználóval vagy – a kapcsolt vállalkozást is ideértve – a vele gazdasági kapcsolatban álló harmadik személlyel saját nevében szerződő fél) által fizetett díjat kell tekinteni

c) A hálózatos, illetve a hálózatba kapcsolódó műsorszolgáltatók, illetve az olyan kereskedelmi kapcsolatban álló médiaszolgáltatók, melyek együttműködése kizárólag a reklámidő értékesítésére korlátozódik, a jogdíjat egyénileg fizetik meg a náluk a felhasználással összefüggésben keletkezett bevételeik alapján. A b) pontban foglalt rendelkezést a kapcsolt vállalkozások elszámolásáról mind a hálózatos, illetve hálózatba kapcsolódó, mind a kereskedelmi kapcsolatban álló médiaszolgáltatókra megfelelően alkalmazni kell.

1.15. [A több személy által együttesen megvalósított felhasználásra vonatkozó különös rendelkezések]
a) A jelen jogdíjközlemény értelmében több személy által együttesen megvalósított felhasználás az is, ha a hangfelvétel kódolt sugárzás útján történő nyilvánossághoz közvetítését az eredeti, elsődleges nyilvánossághoz közvetítő (rádió- vagy televízió-) szervezet, valamint az attól különböző, a rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként elsődlegesen közvetítő szervezetek műsorában sugárzott, illetve nyilvánossághoz elsődlegesen közvetített hangfelvételeknek egyidejű, változatlan, csonkítatlan, továbbsugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon, így különösen műholdas, vagy IP platform útján történő továbbközvetítéssel végző szervezet (pl. kábelszervezetek, illetve műsorterjesztő szervezetek) együttesen valósítják meg.
b) Az Szjt. 26. § (3) bekezdése szerinti kódolt sugárzást végző eredeti, elsődleges nyilvánossághoz közvetítő (rádió- vagy televízió-) szervezet az 1.14. pont a) bekezdés ii) pontja szerinti bevétel-rész után – az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség [2.2.4. pont] változatlan fennállta mellett – nem köteles a jogdíjat megfizetni, amennyiben a 2.2.4 pont szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg igazolja, hogy e bevétel-rész után a jelen díjszabás szerint megállapított szomszédos jogi díjat az eredeti, elsődleges nyilvánossághoz közvetítő (rádió- vagy televízió-) szervezettől különböző felhasználó már megfizette.

2. A felhasználás egyéb feltételei

2.1. [Felhasználási szerződés]: A felhasználás részletes feltételeiről a Közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók szerződésben állapodnak meg.

2.2. [Adatszolgáltatás]: Ha a felhasználás részletes feltételeiről szóló szerződés másként nem rendelkezik, a felhasználó adatot köteles szolgáltatni a jelen díjszabásban meghatározott jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételekről, továbbá a nyilvánossághoz közvetített hangfelvételekről. Az adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig esedékes. A felhasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a www.playlist.hu internetes oldal megfelelő űrlapjának kitöltésével teljesíti..

2.2.1. A hangfelvételekről a felhasználó a következő adatokat közli lejátszásonként: a hangfelvétel címét, előadójának nevét, kiadójának nevét, a kiadás évét, valamint a hangfelvétel lejátszásának másodpercben kifejezett hosszát.

2.2.2. A rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő szervezetek műsorában kódoltan sugárzott, illetve nyilvánossághoz közvetített műveknek, kódoldás után vagy átkódoltan történő, bármely módon, így különösen vezeték, műhold, vagy IP platform útján megvalósított nyilvánossághoz közvetítését végző, az eredeti nyilvánossághoz közvetítő (rádió- vagy televízió-) szervezettől különböző felhasználó adatszolgáltatási kötelezettsége az átvitt televíziós, illetve rádiós műsorok, közlésére korlátozódik, a felhasznált hangfelvételekről adatszolgáltatást nem köteles teljesíteni..

2.2.3. Ha a felhasználó a jogdíjat az általános szabálytól eltérően az 1.2. pont alapján kívánja megfizetni, az ilyenbevétel összegének közlésével egyidejűleg be kell nyújtania a bevétel elszámolásának (könyvvitelének) alapjául szolgáló számviteli bizonylatot is. Ha a felhasználó a számviteli bizonylatot határidőn belül nem nyújtja be, úgy a jogdíjat az 1.1. pont szerint kell megállapítani

2.2.4. A jogdíj megfizetésének alapjául szolgáló bevételekről szóló adatszolgáltatáson belül elkülönítetten meg kell jelölni az 1.14. pont a) bekezdés ii) szerinti bevételrészt.

2.3. [A díjfizetés módja]: A felhasználó a díjfizetési kötelezettségét az alábbiak szerint teljesíti:

a) A jogdíjból előleget kell fizetni. Az előleg mértéke az előző naptári évre megállapított jogdíj 80%-a, amelyet negyedévenként, négy egyenlő részletben kell megfizetni.
b) Amennyiben a felhasználó a megelőző naptári évnek csak egy részében folytatott a jelen díjszabás hatálya alá eső felhasználást, a jogdíjelőleget az a) pontban foglalt szabály figyelembevételével, időarányosan kell megállapítani.
c) A felhasználás megkezdésének naptári évében az előleg mértéke minden negyedévben az előző naptári negyedévre megállapított jogdíj 80%-a. Amennyiben a felhasználó az előző naptári negyedévnek csak egy részében folytatott a jelen díjszabás hatálya alá eső felhasználást, a jogdíjelőleget az előző mondatban foglalt szabály figyelembevételével, időarányosan kell megállapítani..
d) Az előleg és a tényleges fizetési kötelezettség közötti különbözettel a felhasználó és a Közös jogkezelő szervezetek negyedévente, a 2.2. pont szerinti adatszolgáltatás teljesítését követő 15 napon belül elszámolnak egymással.
e) A felhasználó az előleget és a jogdíjat a jogdíjfizetési értesítőn feltüntetett határidőig teljesíti. A felhasználót legalább nyolcnapos fizetési határidő illeti meg. Amennyiben a felhasználó bizonyítja, hogy a jogdíjfizetési értesítő kézhezvételekor az értesítőn feltüntetett fizetési határidőből nyolc napnál kevesebb volt hátra, a határidőt a fizetési értesítő kézhezvételétől kell számítani. A teljesítés napja – vita esetén – az átutalás keltének napja.

2.4. [Hibás teljesítés következményei]: Ha a felhasználó a bevételi adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének (2.2. pont) teljesítésével késedelembe esik, és emiatt a Közös jogkezelő szervezetek nem tudják megállapítani a felhasználó díjfizetési kötelezettségének mértékét, akkor a jogdíjfizetési értesítőt a következő szabályok figyelembevételével kell kiállítani:

a) A jogdíjat a tárgynegyedévet megelőző naptári negyedév jogdíjalapjának összege alapján kell megállapítani.
b) Amennyiben a tárgynegyedévet megelőző jogdíj alapja az a) pont alapján sem állapítható meg, a jogdíjat a felhasználó tárgyidőszakot megelőző éves (egyszerűsített) eredménykimutatása szerinti értékesítés nettó árbevételének arányos részét figyelembe véve kell megállapítani. Ha az (egyszerűsített) éves beszámolóból más nem következik, a felhasználó bevételeit az 1.1. pont szerinti bevételnek kell tekinteni.
c) Mindaddig, amíg sem az a), sem a b) pont nem alkalmazható, jogdíjként a mindenkori díjszabásban meghatározott minimumjogdíj ötszörösének megfelelő összeget kell megállapítani.
d) Ha a felhasználó a bevételi adatokra vonatkozó adatszolgáltatását az ezen pont szerinti jogdíjfizetési értesítő kiállítását követően teljesíti, a Közös jogkezelő szervezetek az adatszolgáltatásának megfelelően módosított jogdíjfizetési értesítőt állítanak ki számára, a korábban kiküldött jogdíjfizetési értesítő egyidejű visszavonásával. Ilyen esetben fizetési határidőnek továbbra is az adatszolgáltatás nélkül kiállított értesítőn feltüntetett határidőt kell tekinteni, a késedelmi kamatot [2.5. b) pont] azonban csak a módosított értesítőn feltüntetett összeg után kell megfizetni..

2.5. Ha a felhasználó adatszolgáltatását (2.2. pont) késedelmesen vagy egyéb módon hibásan teljesíti, kötbért, jogdíjfizetési késedelem esetén pedig késedelmi kamatot köteles fizetni, az alábbiak szerint:

a) A felhasználó a jogdíj megállapításához szükséges adatokra (2.2. pont) vonatkozó adatszolgáltatás késedelme vagy hibás teljesítése esetén kötbért köteles fizetni. A kötbér összege napi 1 000 forint, melyet a késedelem, illetve a hibás teljesítés minden napja után meg kell fizetni. A jelen pont szerinti kötbér nem haladhatja meg az adatszolgáltatással érintett időszakra fizetendő jogdíj mértékét. A késedelem tartama az adatszolgáltatás esedékességét (2.2. pont) követő első naptól az adatszolgáltatásnak a www.playlist.hu oldalra történő feltöltése napjáig terjedő időszak. Ha a felhasználó és a Közös jogkezelő szervezetek között nem jön létre a jelen díjszabás 2.1. pontja szerinti írásbeli felhasználási szerződés, felhasználó az adatszolgáltatás késedelmével vagy hibájával okozott teljes kár megtérítésére köteles. A Közös jogkezelő szervezetek az adatszolgáltatás késedelmével vagy hibájával okozott kár mérséklése érdekében – a felhasználó előzetes tájékoztatását követően – a jogdíjak felosztásához szükséges adatokat beszerezhetik médiafigyeléssel vagy más hasonló módon, melynek valamennyi szükséges és igazolt költsége felhasználót terheli
b) Amennyiben a felhasználó a jogdíjfizetési értesítőn szereplő fizetési határidőig a jogdíjat nem fizeti meg, úgy a késedelem tartamára a Polgári Törvénykönyv (6:48. § vagy 6:155. §) szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. Felhasználó fizetési késedelme esetén a Közös jogkezelő szervezetek a 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt érvényesíthetik.
c) Az adatszolgáltatás késedelme esetére fizetendő kötbér és a késedelmi kamat egymástól független jogkövetkezmények. Ha a felhasználó a bevételi adatok szolgáltatásával és a jogdíjfizetéssel is késedelembe esik, mind a késedelmi kötbért, mind a késedelmi kamatot meg kell fizetnie.
d) Amennyiben a felhasználó a felhasznált hangfelvételekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének (2.2. pont) teljesítésével késedelembe esik, vagy azt egyébként hiányosan vagy hibásan teljesíti, kötbérként napi 1 000 forintot köteles a Közös jogkezelő szervezeteknek a késedelem, illetve a hibás teljesítés minden napja után megfizetni. A jelen pont szerinti kötbér nem haladhatja meg az adatszolgáltatással érintett időszakra fizetendő jogdíj mértékét
e) A Közös jogkezelő szervezetek a jelen pont szerinti kötbért akkor is követelhetik, ha nem keletkezett káruk az adatszolgáltatási kötelezettség nem szerződésszerű teljesítéséből, továbbá érvényesíthetik a kötbért meghaladó kárukat is. A kötbér megfizetése nem mentesíti a felhasználót az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól. Ha a felhasználó bizonyítja, hogy a bevételi adatokra vagy a felhasznált hangfelvételekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő szerződésszegés neki fel nem róható okból történt, továbbá a szerződésszegés elkerülése érdekében jóhiszeműen és az adott helyzetben
elvárható módon járt el, a késedelmi, illetve hibás teljesítési kötbért nem kell megfizetnie.
f) A felhasznált hangfelvételekre vonatkozó hibás adatszolgáltatással okozott kárt meg kell téríteni. A felhasználó a kötbért meghaladó kártérítési kötelezettség nélkül javíthatja a felhasznált hangfelvételekre vonatkozó adatszolgáltatását az adatszolgáltatási határnapját követő legkésőbb 30 napon belül.

2.6. [Ellenőrzés]: Ha a felhasználás részletes feltételeiről szóló szerződés másként nem rendelkezik, a Közös jogkezelő szervezetek a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a hangfelvételek felhasználásának módját és mértékét a helyszínen ellenőrizhetik. Ennek során a felhasználó az ellenőrzött időszakra vonatkozóan köteles minden olyan számviteli bizonylatot (pl. számlát, szerződést) és más adatot a Közös jogkezelő szervezetek vagy azok
megbízottja rendelkezésére bocsátani, amelynek nyilvántartására a felhasználó beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. A jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatok ellenőrzése az 1.14. a) pontban említett harmadik személynél keletkezett bevételekre is kiterjedhet. Az ellenőrzés – az elévülésre vonatkozó általános szabályok figyelembevételével – a felhasználónál korábban
folytatott ellenőrzés óta eltelt valamennyi időszakra kiterjedhet.

2.7. Amennyiben a felhasználó – a Közös jogkezelő szervezetek felelősségi körén kívül eső okból – csak felhasználási tevékenysége megkezdésének időpontját követően köti meg a felhasználás részletes feltételeiről szóló írásbeli felhasználási szerződést, illetve, ha ez a szerződés a Közös jogkezelő szervezetekkel a felhasználási tevékenység tartama alatt egyáltalán nem jön létre, akkor az ilyen szerződés hiányában folytatott felhasználási tevékenység teljes tartamára a jelen díjszabás rendelkezéseit kell eltérés nélkül alkalmazni.

2.8. [Kedvezmény az érdekképviseleti tagságra tekintettel]: A felhasználók jelentős tagságú, országos hatáskörű érdekképviseleti szervezetével kötött megállapodásban a Közös jogkezelő szervezetek az érdekképviseleti szervezet tagjainak minősülő felhasználók számára – az egyenlő bánásmód követelményének betartásával – kedvezményt biztosíthatnak. Kedvezmény akkor biztosítható, ha az érdekképviseleti szervezet a felhasználónak minősülő tagja jogdíjfizetési kötelezettségét átvállalja, vagy a tag jogdíjfizetéséért megfelelő biztosítékot (pl.  kezességet) nyújt. Az érdekképviseleti szervezettel kötött megállapodásban a tagnak minősülő felhasználók számára kedvezmény biztosítható akkor is, ha az érdekképviseleti szervezet valamennyi tagja vonatkozásában hitelesen gyűjti, és a Közös jogkezelő szervezeteknek az általuk meghatározott, egységes formátumban átadja a jogdíj megállapításhoz szükséges, illetve a felhasznált hangfelvételekre vonatkozó és a jelen díjszabás 2.2. pontjában részletezett adatokat. A felhasználó a jelen pont szerinti kedvezményt nem veheti igénybe, ha a Közös jogkezelő szervezetekkel megállapodást kötő érdekképviseleti szervezet bármely kötelezettségének hibátlan teljesítésével késedelembe esik, függetlenül attól, hogy a hibás teljesítés – ideértve a késedelmes teljesítés esetét is – a felhasználó, az érdekképviseleti szervezet vagy az érdekképviseleti szervezet bármely más tagja érdekkörébe tartozó ok miatt
következett be.

2.9. [Kedvezmény az egyszerűsített ellenőrzésre tekintettel]: A felhasználó a Közös jogkezelő szervezetekkel kötött felhasználási szerződése alapján jogdíjalapjának 10%-os csökkentésére jogosult, amennyiben vállalja, hogy bevételeinek ellenőrzését egyszerűsített módon teszi lehetővé. Az egyszerűsített ellenőrzés feltétele, hogy a felhasználó megküldje a Közös jogkezelő szervezetek számára az előző gazdasági évről készített olyan, a számvitelről szóló törvény szerinti, könyvvizsgálóval hitelesített éves beszámolóját, amely, illetve amelynek
kiegészítő melléklete (a továbbiakban együttesen: Beszámoló) a felhasználó, illetve a vele  gazdasági kapcsolatban álló személy a felhasználáshoz kapcsolódóan a tárgyévben elért bevételeit a jelen díjszabás szerinti bontásban tartalmazza.

Az a felhasználó, aki (amely) a számviteli törvény alapján beszámoló készítésére nem köteles, a jelen pont szerinti kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a Közös jogkezelő szervezetekkel kötött szerződésben – az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmény betartásával – megállapodott a bevételi adatok független szervezet által történő hitelesítésének feltételeiről.

Felhasználót a jelen pont szerinti kedvezmény – a Beszámoló megküldését követően – a tárgyév január első napjára visszamenőlegesen illeti meg, a különbözetet pedig a felek a soron következő díjfizetés során számolják el egymással. Felhasználó a tárgyévben egyáltalán nem jogosult a jelen pont szerinti jogdíjalap-csökkentés igénybevételére, a már igénybe vett kedvezményt pedig vissza kell fizetnie, ha az egyszerűsített ellenőrzés során az nyer megállapítást, hogy felhasználó a Beszámolóval érintett gazdasági évben adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során kevesebb bevételt mutatott ki a Közös jogkezelő szervezetek számára, mint amennyi a Beszámolóban feltüntetésre került.

Ha az egyszerűsített ellenőrzés során a Beszámoló alapján a felhasználó számára jogdíjhátralék kerül kimutatásra, felhasználó a különbözetet és a már igénybe vett kedvezmény összegét köteles megfizetni a Közös jogkezelő szervezeteknek. Felhasználó ugyancsak a jogdíjhátralék után számolt késedelmi kamatot fizeti meg oly módon, hogy a késedelem első napjának a Beszámolóval érintett gazdasági év második félévének első napját kell tekinteni

2.10. [Átalánydíjas szerződés]: : A jelen díjszabásban meghatározott jogdíjak tekintetében a Közös jogkezelő szervezetek és a felhasználó a felhasználás részletes feltételeit tartalmazó szerződésben (2.1. pont) átalányösszegben is megállapodhatnak, ha a felhasználó a tárgyévet megelőző évben több mint 1 000 000 Ft jogdíjat fizetett a Közös jogkezelő szervezeteknek. Átalánydíjas szerződés csak akkor köthető a felhasználóval, ha azt a felhasználás sajátos körülményei, a felhasználó bevételeinek sajátos összetétele, a felhasznált hangfelvételek
sajátos, a jelen jogdíjközleményben szabályozott felhasználással érintett hangfelvételek tipikus összetételétől való jelentős eltérése, illetve a felhasználó által fizetendő jogdíj jelentős mértéke indokolttá teszi. Az átalányszerződések megkötése során az átalányszerződésekkel érintett felhasználók között az egyenlő bánásmód követelményét sértő megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, azaz azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket kell biztosítani..

2.11. [Megállapodás a jogdíjfizetésnek a felhasználás megkezdéséhez kapcsolásáról]: A Közös jogkezelő szervezetek és a jelentős felhasználó [2016. évi XCIII. tv. 151. § (3) bek.], továbbá e státuszától függetlenül a díjfizetés évét megelőző naptári évben egymillió forintnál magasabb szomszédos jogi jogdíjat fizető felhasználó a felhasználás részletes feltételeit meghatározó írásbeli felhasználási szerződésben (2.1. pont) – az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményének betartásával – megállapodhatnak abban, hogy a felhasználó kedvezményben részesül, ha a díjat nem a jelen díjszabás 2.3. pontjában meghatározott módon a felhasználást követően, hanem a felhasználás megkezdésével egyidejűleg fizeti meg. Ha a felhasználás részletes feltételeit tartalmazó szerződés alapján a felhasználó a jelen pont rendelkezései alkalmazásával a jogdíjat részben a jelen díjszabás időbeli hatályát követő
időszakra is megfizeti, és ezzel egyidejűleg a jelen díjszabás, illetve az annak időbeli hatályát követően hatályos díjszabás releváns rendelkezései eltérnek egymástól, felek a felhasználási szerződést az új díjszabásnak megfelelően módosítják, a már megfizetett jogdíjjal pedig elszámolnak egymással.

2.12. [Kedvezményérvényesítés feltételei]: Kedvezményt a felhasználó kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha a Közös jogkezelő szervezetekkel szemben lejárt jogdíjtartozása vagy adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Minimumjogdíj fizetése esetén kedvezmény nem érvényesíthető.

2.13. A felhasználó olyan műszaki megoldást (pl. geo-blocking) köteles alkalmazni, amely – a hatályos jogszabályok, így különösen az Európai Parlament és a Tanács 2018/302 rendeletének figyelembevételével – nem, vagy legfeljebb jelentős ráfordítással teszi lehetővé a hangfelvételeknek a jogosultak, illetve az őket képviselő Közös jogkezelő szervezetek által kifejezetten engedélyezettet vagy jogszabály által lehetővé tett mértéket meghaladó felhasználását harmadik személyek részére

2.14. A jelen díjszabásban meghatározott jogdíj megfizetésén túl, a hangfelvételbe foglalt mű nyilvánossághoz közvetítéséhez engedélyt kell kérni az érintett szerzőktől..

3. A díjszabás alkalmazására vonatkozó egyéb rendelkezések

3.1. [Hangfelvételek lehívása] A jelen díjszabásban meghatározott jogdíj megfizetése a felhasználót nem jogosítja arra, hogy a hangfelvételt olyan módon tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a közönség tagjai mind az egyes hangfelvételeket, mind pedig a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg („lehívás”). A jelen díjszabás 1.5. [webcasting], 1.8. [interaktív webcasting], 1.11. [simulcasting], 1.12. [műsorarchívum hozzáférhetővé tétele], illetve 1.13. [podcasting] pontjai szerinti felhasználás nem valósítja meg a hangfelvétel lehívását, ha a felhasználó olyan műszaki megoldást alkalmaz, amely az átlagos igénybe vevő számára nem teszi lehetővé, illetve megakadályozza az általa meghatározott egyedi hangfelvétel lehívását. A hangfelvétel egyedi lehívásra hozzáférhetővé tételéhez engedélyt kell kérni az érintett szerzőktől, előadóművészektől és hangfelvétel-előállítóktól..

3.2. [ÁFA] A jelen díjszabásban meghatározott jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, azt a felhasználónak a jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell megfizetnie.

3.3. [Videoklipek] Jelen díjszabás alkalmazása során hangfelvételnek kell tekinteni az ún. videoklipek hangcsíkját is.

3.4. [Többes felhasználás] Ha a felhasználó a jelen díjszabás hatálya alá tartozó felhasználások közül többet is folytat, illetve, ha a felhasználással összefüggésben több jogcímen is keletkezett bevétele, a jogdíjat minden felhasználás, illetve minden jogcímen keletkezett bevétel után meg kell fizetni.

3.5. [Más díjközlemények hatálya alá tartozó nyilvánossághoz közvetítés]
3.5.1. A kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeknek vagy az arról készült másolatoknak a vendéglátó üzletekben és szálláshelyeken történő nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő jogdíjakra és azok megfizetésének egyéb feltételeire az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesülettel és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesülettel egyetértésben kiadott V21 jelű közleményének megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.5.2. A kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeknek vagy az arról készült másolatoknak az üzletek és egyéb zenefelhasználók által történő nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő jogdíjakra és azok megfizetésének egyéb feltételeire az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesülettel és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesülettel egyetértésben kiadott K21 jelű közleményének megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.5.3. A kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeknek vagy az arról készült másolatoknak a rendezvényeken történő nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő jogdíjakra és azok megfizetésének egyéb feltételeire az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesülettel és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesülettel egyetértésben kiadott SZ21 jelű közleményének megfelelő
rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. Időbeli hatály

A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2021. január 1-jétől december 31-ig érvényesek.

EJI                      MAHASZ

Megjelent a Hivatalos Értesítő 2020. évi 73. számában. A jogdíjközlemény ide kattintva letölthető.

Figyelem! A Kjkt. 156. § (2) bekezdése értelmében az S24 díjszabás Hivatalos Értesítőben történő közzétételéig az S21 díjszabást kell alkalmazni.

« vissza az előző oldalra