Az előadóművészek adózása és járulékfizetése

Hiánypótló összefoglalót készítettünk

Napjainkban sem könnyű eligazodni a folyamatosan változó adószabályok dzsungelében, ezért mindenkinek hasznos lehet egy közérthető összefoglaló az előadóművészeknél tipikus vállalkozási formák adózásának előnyeiről és hátrányairól.

Egy-egy adófajta előnyeit és hátrányait elsősorban a várható jövedelem (bevétel) nagysága, összetétele, szerkezete alapján mértük fel. Ennek oka, hogy kifejezetten az előadóművészekre szabott, választható adófajta – az "ekho" kivételével – nincs, így az előnyöket és hátrányokat nem lehet jól megítélni kizárólag a végzett tevékenység alapján.

A tájékoztatót az áttekinthetőség érdekében a következő fejezetekre tagoltuk

Kötelező alapismeretek az adókról és az adózásról
Az előadóművészek által preferált jövedelemadó-fajták bemutatása
Tudnivalók a társadalombiztosítási járulékfizetésről
Tudnivalók az általános forgalmi adóról (áfa)

Fontos: a tájékoztató a 2024. január 1-jétől hatályos állapotot tükrözi. A szabályok változása esetén összeállításunkat folyamatosan frissítjük!

1. Előadóművészi alapismeretek az adókról és az adózásról

1.1 Az adófajták csoportosítása az adóztatás tárgya szerint: közvetlen és közvetett adók

Közvetlen (egyenes, direkt) adók azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmekhez kapcsolódnak. Ilyen adók leginkább a magánszemélyek jövedelemadója és a társasági adó. Az egyenes adóknál az adófizető és az adóterhet viselő személy (szervezet) azonos: az adóalany a saját jövedelméből, bevételéből fizeti az adót.

A közvetett (indirekt) adók termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, pontosabban az áruk árát és a szolgáltatások díját, forgalmát, fogyasztását terhelik, ezáltal csak "közvetve" hárulnak a személyekre. Az indirekt adóknál más az adóalany, az adófizető és más az a személy, akit az adó ténylegesen terhel, mert az adóalany az általa befizetett adót (például az általános forgalmi adót) áthárítja a vevőre (a fogyasztóra) az eladott áru árában vagy a végzett szolgáltatások díjában. A közvetett adók tehát a termék felhasználóját, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelik, tehát szándékolt adóáthárítás történik. Az adókedvezmények az indirekt adóknál is komoly szerepet kapnak (pl. a könyvek 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcsa).

1.2 Az adófajták csoportosítása az adóalanyok szerint

A gyakorlatban csoportosítják az adókat alanyaik szerint is. Az adók alanyai lehetnek természetes és jogi személyek. Egy-egy adókötelezettség (például az áfa) ugyanakkor vonatkozhat mindkét személyre, és így ez a csoportosítás nem abszolút érvényű. A jövedelemadók alanyai szerint ugyanakkor megkülönböztethetők a természetes személyek és a szervezetek jövedelemadói.

1.3 Jövedelemadó fajták vállalkozó előadóművész esetén

Ha az előadóművész egyéni vállalkozó, akkor a következő jövedelemadózási lehetőségek közül választhat:

a tételes költség-elszámolás ("vállalkozói jövedelem szerinti adózás"),
az átalányadózás,
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás ("ekho"),
kisadózó vállalkozások tételes adója ("kata").

Ha az előadóművész társasági formában (például betéti társaság, közkereseti társaság vagy kft. formájában) végzi a tevékenységet, akkor – a rájuk vonatkozó egyéb feltételek teljesülése esetén – az alábbi jövedelemadózási lehetőségek közül választhat:

kisadózó vállalkozások tételes adója ("kata"),
társasági adó ("Tao"),
kisvállalati adó (kiva).

1.4 Jövedelemadózás munkaviszonyban álló, vagy más, vállalkozónak nem minősülő előadóművész esetén

Az előadóművészt munkaviszony keretében is foglalkoztathatják. Ebben az esetben a munkáltató az általános szja-szabályok szerint állapítja meg és vonja le a közterheket. Az előadóművész munkavállaló személyijövedelemadó-bevallási tervezetét az előző évben megszerzett jövedelmekről a munkáltatók (kifizetők) adatszolgáltatásai alapján külön kérés nélkül készíti el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Saját adóbevallási tervezetét minden év március 15-étől, ügyfélkapus bejelentkezést követően bárki megnézheti, elektronikusan a NAV eSZJA oldalán.

Nem gyakori, de előfordul, hogy az előadóművész adószámos magánszemélyként szerződjön (megbízási szerződéssel), mely esetben a tevékenysége önálló tevékenységnek minősül, és mint olyan, az erre vonatkozó szabályok szerint adózza le a képződött jövedelmét (szabadfoglalkozású jövedelemadózás).

1.5 Röviden a társadalombiztosítási járulékról

A társadalombiztosítási járulék (TB-járulék) nem adó, hanem az egészséggel és a munkavégzéssel kapcsolatos társadalmi kockázatok (betegség, öregség) közösen viselt költsége, amelyet a társadalombiztosítási ellátások (például a nyugdíj és az egészségügyi ellátás) fejében kell megfizetni, többnyire minden jövedelem, illetve bevétel után. Az adókat és a társadalombiztosítási járulékot együtt szokták közterheknek vagy közteherviselésnek is nevezni.

2. Jövedelemadó fajták vállalkozó előadóművész esetén

Jelmagyarázat:

⬆ előny
⬇ hátrány
☛ erre figyelni kell

2.1 A tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás

Irányadó jogszabály	Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény)
Akik választhatják	egyéni vállalkozó, szja törvény szerint adózó magánszemélyek
Legfőbb jellemzői	A jövedelem megállapítása: az egyéni vállalkozó bevételei (árbevétele) és – költségszámlák alapján valamint az szja törvény szerint számlák nélkül elszámolható – költségeinek különbözete. Az előadóművész legfőbb bevétele az előadóművészi tevékenységéből származó árbevétel. ☛ Költségként számolhatja el főként: - a vállalkozói kivétet (ez a munkabérhez hasonló havi fix jövedelem felvétele a vállalkozásból); - a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat (például a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadást, valamint a művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlása); - a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását. Az szja törvény 11. számú melléklete tartalmazza a vállalkozói jövedelemszámítás során jellemzően felmerülő és elszámolható költségeket.
Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében	A vállalkozói kivét - 15 %-a személyi jövedelemadó, - 18,5 %-a társadalombiztosítási járulék, - 13 %-a szociális hozzájárulási adó.
Előnye/hátránya	⬇ Az egyéni vállalkozónak havonta adó- és járulékbevallást kell benyújtania (’58 NAV bevalláson), amelyben a "vállalkozói kivét" alapján, de legalább az szja törvény szerinti adó- és járulékminimumok összegét be kell vallania. (A minimum járulék alapja a mindenkori minimálbér.) ⬇ A költség-elszámolás összetettsége és évenkénti változásai miatt a nyilvántartások (naplófőkönyv, pénztárkönyv, havonta adó- és járulékbevallás stb.) vezetése komolyabb szakértelmet igényel (könyvelő bevonása).
Akiknek ajánlott	☛ A magas költséghányaddal dolgozó - főállású és kiegészítő tevékenységet folytató - egyéni vállalkozóknak ajánlott, ezért előadóművészeknél kevésbé gyakori.

2.2 Egyéni vállalkozók szja-szerinti átalányadózása

Irányadó jogszabály	Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény)
Akik választhatják	Egyéni vállalkozó előadóművészek választhatják az éves minimálbér tízszeresét elérő bevételig (a 2024. évre érvényes minimálbérre számolva 32.016.000 Ft-ig).
Legfőbb jellemzői	☛ Az átalányadó alapját a tevékenységek szerint elkülönítetten nyilvántartott bevételekből - előadóművészek esetében 40% költséghányad levonásával - kell megállapítani, amely egyúttal az szja, a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja is lesz. 2022-től adó- és járulékmentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét (2024-ben 1.600.800 forintot) meg nem haladó része.
Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében	Az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem - 15%-a személyi jövedelemadó, - 18,5%-a társadalombiztosítási járulék, - 13%-a szociális hozzájárulási adó.
Előnye/hátránya	⬆ A költségekről nem kell nyilvántartást vezetni (nem is számolhat el költséget); az szja törvény szerinti költséghányad alapján kalkulálja jövedelmét (előadóművészek esetében 40% költség, 60% jövedelem). ⬆ Átalányadózásra év közben is bármikor át lehet állni: ekkor az átalányadózás a kata-alanyiság megszűnés hónapját követő hónappal kezdődik. ⬇ A saját maga után és munkavállalói után fizetendő adókat és járulékokat meg kell fizetni. ⬇ Meghatározott árbevétel (évi 32.016.000 forint) felett egyéni vállalkozó előadóművész ezt az adózási lehetőséget nem választhatja.
Akiknek ajánlott	☛Annak a főállású egyéni vállalkozó előadóművésznek javasolható, aki a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költségelszámolással (számlával igazolt költségei a bevétele 40%-a alatt marad) és egy vagy több partnere felé évi 3 millió forintot jelentősen meghaladó bevételt számláz ki. (12 millió forintot meghaladó évközi bevétel esetén a tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás kedvezőbb lehet.) Az átalányadózás (40%-os költséghányad alkalmazása mellett) jó megoldás lehet különösen akkor, ha 2022 szeptemberétől fennáll a katá-ból való kilépés kényszere. A vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) és az átalányadózás 40% költséghányad alkalmazásával kb. azonos adóterhelést jelenthet az előadóművész számára. 12 millió forint bevétel alatt viszont kedvezőbb lehet az átalányadó.

2.3 Adószámos magánszemélyek adózása

Irányadó adójogszabály	Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény)
Akik választhatják	Egyéni vagy társas vállalkozói státusszal nem rendelkező magánszemély, akinek előadóművészi tevékenysége önálló tevékenységnek minősül. (Az adószámot a ’T101-es nyomtatványon kell kérni az adóhatóságtól.)
Legfőbb jellemzői	Az adóköteles jövedelem két módon határozható meg: - 10%-os költséghányad alkalmazásával, vagy - tételes költségelszámolással. ☛ A 10%-os költségelszámolás lényege, hogy a bevételből igazolás nélkül elszámolható költségként annak 10%-a, tehát a bevétel 90%-a adóköteles. Ez esetben nem kell gyűjteni a számlákat, bizonylatokat, hanem a 10% elismert költségnek tekinthető, szemben a tételes költségelszámolással, ami alkalmazása esetén a jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a bevételből levonjuk a bizonylatokkal igazolt, költségként elszámolható tételeket. Adószámos magánszemély esetén is vizsgálandó az áfa-alanyiság, mert az egyes adójogszabályok ugyanúgy vonatkozhatnak rá is.
Fizetendő adók és járulékok	Mind a 10%-os költséghányad, mind a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a fizetendő szja a jövedelem 15%-a. A fizetendő adót csökkenthetik az szja-törvény alapján igénybe vehető kedvezmények. Ha nem magánszemélynek, hanem kifizetőnek számlázunk, a kifizető köteles az adóelőleg levonására, bevallására és befizetésére, amelyről igazolást kell adnia a magánszemélynek.
Előnye/hátránya	⬆ Egyéb kereső foglalkozás mellett, alkalomszerűen folytatni tervezett előadóművészi tevékenységre választható. ⬇ Év közben is fennáll a személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség. Kifizető felé történő számlázás esetén a kifizető levonja, bevallja és befizeti az szja-előleget. Amennyiben viszont magánszemély felé (vagy magánszemély felé is) kerül számla kiállításra, úgy az adott negyedévben képződött jövedelmet meg kell határozni és a negyedévet követő hó 12-ig adó-előleget kell fizetni (április, július, október és január 12-ig). ⬇ Az szja tv. 5. számú mellékletében meghatározottak szerint alap- és részletező nyilvántartás-vezetése is kötelező.
Akiknek ajánlott	☛Annak a magánszemélynek javasolható, aki előadóművészi tevékenységét nem üzletszerűen és rendszeresen, hanem alkalomszerűen kívánja folytatni.

2.4 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

Irányadó adójogszabály	egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho-törvény)
Akik választhatják	Az Ekho-törvényben felsorolt előadóművészi (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, stb.) foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytató magánszemély, ha jövedelme külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben az évi 60 millió forintot. További feltétele, hogy munkaviszony mellett ekho-s jövedelem akkor vehető fel, ha az adott hónapban legalább a minimálbér után az adózó az általános szabályok szerint megfizette az szja-t és a TB-járulékot.
Legfőbb jellemzői	☛Az ekho alapja az ekho-s bevétel, csökkentve az általános forgalmi adóval (ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett).
Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében	A magánszemély által fizetett ekho mértéke az adóalap 15%-a. 2022. szeptember 1-jétől a kifizetőt terhelő 13 % ekho megszűnik.
Előnye/hátránya	⬆ Viszonylag alacsony, fix összegű az adókulcs és szükségtelen a költségelszámolás. ⬆Kiváltja az szja-t, a TB-járulékot és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót (szocho-t). ⬆ Ha az ekhot választó előadóművész foglalkozását munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti. ⬇ Az ekho megfizetésével nem lehet jogosultságot szerezni a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például gyed, táppénz).
Akiknek ajánlott	☛Az Ekho-törvényben felsorolt foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytató előadóművészek közül azoknak ajánlható, akik az ekho-s bevétel mellett rendelkeznek olyan jövedelemmel is, amely után legalább a minimálbérnek megfelelően az adózó az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket (az szja-t és a TB-járulékot).

2.5 Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

Irányadó adójogszabály	kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (Katv.)
Akik választhatják	Kizárólag főállású egyéni vállalkozók, akik magánszemélyek részére értékesítenek vagy szolgáltatnak, cégeknek illetve adószámmal rendelkező vállalkozásoknak nem.
Legfőbb jellemzői	☛Havi fix összegű tételes adózás, amelynek megfizetése kiváltja az szja-t, a társasági adót, a szocho-t és a TB-járulékokat (a szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi szolgáltatási járulékot). A helyi iparűzési adót és az iparkamara tagsági díját viszont meg kell fizetni.
Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében	18 millió forint/év bevételig 50.000 forint. Az évi 18 millió forintot meghaladó bevételt 40% különadó terheli.
Előnye/hátránya	⬆ Évi 12 millió forint bevétel alatt választható az alanyi ÁFA-mentesség. ⬆ A kisadózó vállalkozás csupán egy nyomtatvány (’KATA’) benyújtására kötelezett a bevételéről az adóévet követő év február 25-ig. A főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. ⬇ Nem választhatják cégek, továbbá azok az egyéni vállalkozók, akik eddig sem minősültek főállású kisadózónak, valamint azok, akik céges (adószámos) partner felé is számláztak. Így rendkívül leszűkül a katát választható kisadózók köre.
Akiknek ajánlott	Kizárólag magánszemélyeknek értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó főállású egyéni vállalkozóknak, a magánszemély partnerek számától és az egy partnertől származó bevétel nagyságától függetlenül (összesen évi 18 millió forintig).

2.6 Társasági adó (Tao)

Irányadó adójogszabály	társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény)
Akik választhatják	Azok az előadóművészek választhatják, akik gazdasági társasági (leginkább korlátolt felelősségű társasági) formában kívánják végezni tevékenységüket.
Legfőbb jellemzői	☛A Tao alapja az adózás előtti eredmény. Az adó összegét növelik a Tao-törvényben meghatározott korrekciós tételek, illetve csökkentik az adókedvezmények.
Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében	A Tao mértéke az adóalap 9%-a. Ez a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója. A számított adó, legfeljebb annak 80%-áig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70%-áig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg adóelőleget kell bevallania az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra.
Előnye/hátránya	⬆ Alacsony, 2017 óta változatlan mértékű az adókulcs, és széleskörű az elszámolható költségek és az igénybe vehető adókedvezmények lehetősége. Például az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adóévben jogdíj címén kapott bevétel 50 százalékával. Az adózás előtti nyereség e tétellel legfeljebb a felére csökkenthető. ⬇ A költségelszámolás összetett feladat, és a különböző nyilvántartások (kettős könyvvitel) vezetése komolyabb szakértelmet (könyvelő bevonása) kíván.
Akiknek ajánlott	☛Elsősorban az alacsony hozzáadott érték mellett magas elszámolható költséggel rendelkező gazdasági társaságok számára javasolható, ezért főtevékenységként előadó-művészeti tevékenység folytatására nem optimális választás. Kifejezetten előnyös választás lehet viszont filmgyártási tevékenység folytatására, nem beszélve a filmgyártó vállalkozások részére nyújtott társasági adóalap-kedvezményről.

2.7 Kisvállalati adó (kiva)

Irányadó adójogszabály	kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.)
Akik választhatják	Azok az előadóművészek választhatják, akik gazdasági társasági (leginkább betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társasági) formában kívánják végezni tevékenységüket.
Legfőbb jellemzői	☛Csak akkor választható, ha az adózó alkalmazotti létszáma nem haladja meg az 50 főt, és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot. Megfizetése kiváltja a TAO-t, a szocho-t és a szakképzési hozzájárulást.
Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében	A kiva mértéke 2022-től az adóalap 10%-a. A kivát választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. A kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni, vagyis nincs havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük.
Előnye/hátránya	⬆ Az adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, így a személyi jellegű kifizetéseket csak 10% adó terheli. ⬇ Csak egy szűk vállalkozói kör számára érdemes választani, konkrétan azoknak, akiknek a költségei nagy részét az alkalmazottak bére jelenti, illetve ha cég a közeljövőben nagy növekedés előtt áll.
Akiknek ajánlott	☛Elsősorban a tartósan 50 főt nem meghaladó alkalmazottat foglalkoztató és évi 3 milliárd forintot nem meghaladó bevételt realizáló középvállalkozások számára, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, továbbá a cég növekedése (a nyereség visszaforgatása) az elsődleges cél. Mindezekből következően, előadó-művészeti tevékenység folytatására nem optimális választás.

3. Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvadt az egységes társadalombiztosítási járulékba. Mértéke 18,5%.

2019. január 1-jétől került összevonásra a szociális hozzájárulási adó (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho). A kettő ötvözetéből született meg a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.). Mértéke 2022. január 1-jétől 13%.

A nem biztosított személyek egészségügyi szolgáltatási járuléka 2024-ban havi 11.100 forint, a napi összege 370 forint.

a választott adófajta	a fizetendő TB-járulékok fajtái és mértéke
tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás	Személyes munkavégzésre tekintettel a vállalkozásból kivett összeg (de legalább a minimálbér összege után) - 18,5% TB járulék, - 13% szociális hozzájárulási adó.
szja-szerinti átalányadózás	Személyes munkavégzésre tekintettel az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem (de legalább a minimálbér összege után) - 18,5% TB járulék, - 13% szociális hozzájárulási adó.
Adószámos magánszemély	Ha nem válik biztosítottá az adószámos magánszemély, akkor - a kifizető által fizetendő 13% szociális hozzájárulási adó. Ha biztosítottá válik az adószámos magánszemély, akkor - a biztosított által fizetendő 18,5% TB járulék, - a kifizető által fizetendő 13% szociális hozzájárulási adó.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)	Az ekho megfizetése kiváltja a TB-járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.
Kisadózó vállalkozások tételes adózása (kata)	A kata megfizetése kiváltja a TB-járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.
Társasági adózás (Tao)	Személyes munkavégzésre tekintettel a vállalkozásból kivett összeg, de legalább a minimálbér (2024-ban 266.800 forint) összege után - 18,5% TB járulék, - 13% szociális hozzájárulási adó.
Kisvállalati adózás (kiva)	Személyes munkavégzésre tekintettel a vállalkozásból kivett összeg – de legalább a minimálbér (2024-ban 266.800 forint) összege után – 18,5% TB járulék fizetendő. A kiva megfizetésével az adóalany mentesül a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

4. Általános forgalmi adó (áfa)

Az általános forgalmi adó (áfa) olyan adó, amelyet a vállalkozók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, illetve a szolgáltatás végső felhasználója viseli. Az áfát a belföldön végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell megfizetni. Szolgáltatásnyújtásnak minősül az előadó-művészet tevékenység (TEÁOR 9001) és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002).

☛Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-törvény) szerint 2012-től az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 27%-a, a kedvezményes áfa-kulcsok pedig 5%, illetve 18%. Az előadó-művészet tevékenység és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység áfa-kulcsa 27%.

5%-os kulcs alá tartozik az előadóművész személyes közreműködésével

vendéglátás keretében, üzletben,
nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti rendezvény keretében, zárt körben, vagy
belépődíj nélkül tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, közösségi rendezvényeken

nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás.

18%-os kulcs alá tartozik a külön jogszabályban meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás.

Az alanyi áfa-mentes értékhatára 2024-ban is változatlanul 12 millió forint. Az alanyi adómentességet az előadóművész vállalkozó akkor választhatja az adott naptári évre, ha

gazdasági céllal belföldön telepedett le, valamit
az előző évi tényleges és az adott évi várható összes szolgáltatásnyújtás ellenértékének éves szinten göngyölített összege a 12 millió forint értékhatárt nem éri el.

Az áfázás alól az előadóművésznek három kivétel lehetséges:

ha az áfa-körbe bejelentkező az alanyi adómentességet választotta,
ha ezt a kifizető adóalany (például közös jogkezelő szervezet) helyette átvállalja,
ha az előadóművész a munkaviszony mellett egyedi vagy állandó megbízási, illetve felhasználási szerződés alapján folyóiratokban, könyvekben publikál, tanfolyamokon oktat, konferenciákon előad, stb. Nem minősül ugyanis áfa-alanyiságot megalapozó önálló gazdasági tevékenységnek, ha a művész a munkát olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) által évente közzétett díjszabások kimondják, hogy az abban meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák és azt a mindenkor hatályos Áfa-törvény szerinti általános forgalmi adó terheli. A díjközleményekben meghatározott díjtételek tehát mindig nettó összegként értendők, amelyhez 27%-os áfát hozzá kell számítani.

5. Összegzés

Arra az alapkérdésre, hogy az itt bemutatott hétféle jövedelemadózási forma közül az előadóművész vállalkozások számára melyik a legkedvezőbb, a legelőnyösebb, nem lehet egyértelmű választ adni. Ennek a magyarázata az, hogy – bár megpróbáltuk – nem könnyű a választható adónemeket rangsorolni: mindegyiknek más a logikája, az adóalap megállapításának metódusa és a számított adó mértéke.

Természetesen minden kezdő és tapasztalt vállalkozó – némi könyvelői vagy adótanácsadói segítséggel – viszonylag könnyen kiszámolhatja, kikalkulálhatja, hogy neki konkrétan melyik adófajta éri meg (erre léteznek különböző adókalkulátorok). Fel kell hívnunk azonban a figyelmet a meggondolatlan váltás veszélyeire is, mivel az esetleges rossz döntés évekre "bebetonozhatja" a vállalkozást egy kedvezőtlenebb státuszba.

Az mindenesetre kijelenthető, hogy 2021-2022-től az adóterhelés nagyjából azonos mindegyik adónemnél: 30-35% körül mozog azonos bevétellel, költségekkel, stb. számolva.

A kata 2021. évtől hatályos megszigorítása következtében ez az adónem is elvesztette korábbi vonzerejét, ha az előadóművész vállalkozó egyazon partnerétől realizált évi 5-6 millió Ft-nál magasabb bevételt. A 2022. szeptember 1-jétől bevezetett új szabályok pedig végképp kizárták a kata-alanyiság köréből azokat az előadóművészeket, zenészeket, rendezvényszervezőket stb., akik eddig költségvetési szervvel, bármilyen társasággal, illetve adószámos egyéni vállalkozóval álltak szerződéses kapcsolatban és feléjük számláztak.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kata köréből kikerülő egyéni vállalkozó, valamint a céges előadóművészek tennivalóit illetve választási lehetőségeit:

Egyéni vállalkozók

A másik adózási formát nem választó, erről nem nyilatkozó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-től automatikusan az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás alá kerül (bővebben lásd a 2.1. pontban).
Az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást, ha éves szintű bevétele nem haladja meg (és előző évben sem haladta meg) a 32.016.000 forintot (bővebben lásd a 2.2. pontban).
Az egyéni vállalkozás megszüntetése vagy fenntartása mellett a magánszemély választhatja az ekhot (bővebben lásd a 2.4. pontban), ha már rendelkezik valahonnan legalább a minimálbér összegét elérő munkabérként adózó jövedelemmel.
Az egyéni vállalkozás megszüntetése vagy fenntartása mellett a magánszemély alapíthat egy céget, és vagy a társasági adózás (bővebben lásd a 2.6. pontban) vagy a kiva (bővebben lásd a 2.7. pontban) szabályai szerint adózik.

Céges vállalkozások

A másik adózási formát nem választó, erről nem nyilatkozó cég 2022. szeptember 1-től automatikusan a társasági adó (TAO) hatálya alá kerül (bővebben lásd a 2.6. pontban).
A cég megtartása mellett annak bejelentése a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá (bővebben lásd a 2.7. pontban).
A cég megszüntetése vagy fenntartása mellett főfoglalkozású egyéni vállalkozói státusz választása, és a vállalkozói SZJA szabályai szerinti adózás (bővebben lásd a 2.1. pontban) vagy az SZJA szerinti átalányadózás (bővebben lásd a 2.2. pontban) választása.

Összefoglalva: a katázás köréből kikerülő előadóművésznek az átalányadózás abban az esetben javasolható, ha a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költségelszámolással (számlával igazolt költségei nem érik el a bevétele 40 százalékát) és több partner felé számláz évi 15 millió forintot nem meghaladó bevételt. 12 millió forintot meghaladó, 40 százalékot meghaladó költségszámlával alátámasztott éves bevétel esetén a tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás kedvezőbb lehet az átalányadózásnál. Az ekhot pedig – különösen a kifizetőket terhelő 13 százalékos adó 2022. szeptember 1-jétől hatályos kivezetését követően – annak az előadóművésznek érdemes választania, aki stabilan egy nagyobb szervezettel (például színházzal, ügynökséggel) áll szerződéses kapcsolatban, és az ekho-s bevétel mellett rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után legalább a minimálbérnek megfelelően a közterhek megfizetésre kerültek.

2025. január 1-től jelentősen átalakulnak az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai a vállalkozói kivét kivezetése, illetve a járulékszabályozás egyszerűsítése miatt. Megszűnik a saját szochó költségként történő elszámolhatósága, viszont az szja és a szochó alapja így a jövedelem 89 százaléka lesz. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a magasabb ellátási alap (például táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében lehetőségük nyílik magasabb járulékalap választására. Az egyéni vállalkozók tekintetében bevezetett diktált (vagy választott) járulékalap is jelentősen leegyszerűsíti a járulékmegállapítás jelenlegi rendszerét, így 2025. január 1-től lehetővé válik – az éves szja-bevalláshoz hasonlóan – a havi (negyedéves) járulékbevallás általi kiajánlásának bevezetése. A másodfoglalkozású (mellékállású) egyéni vállalkozókra vonatkozó változások bizonytalansága miatt a várható módosításokat 2024. végén értékeljük.

« vissza az előző oldalra