Hangfelvételek kiegészítő díjazása
Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a hangfelvétel nem visszatérő díjazásra jogosult előadóművészeit megillető éves kiegészítő díjazásról és annak felosztásához szükséges adatszolgáltatásról (KD23)
Az EJI a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 74/A. §-a, valamint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 57. § (1) és 146.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az alábbiak szerint állapítja meg a hangfelvételben rögzített előadás nem visszatérő díjazásra jogosult előadóművészeit megillető éves kiegészítő díjazás megfizetésének és e kiegészítő díjazás felosztásához szükséges adatszolgáltatás teljesítésének feltételeit:
1. Hatály
1.1. A jelen díjszabás hatálya arra a hangfelvételben rögzített előadásra terjed ki, amely megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az érintett előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot,
b) a hangfelvételt 1963. január elseje és 1971. december 31. napja között hozták először forgalomba vagy – ha erre nem került sor – 1963. január elseje és 1971. december 31. napja között közvetítették először nyilvánossághoz.
1.2. Az Szjt. 74/A. § (1) bekezdésében meghatározott éves kiegészítő díjazás megfizetésére, valamint a (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás teljesítésére az a személy köteles, aki (vagy amely) a hangfelvétel-előállítói jogok jogosultja (a továbbiakban: „hangfelvétel-előállító”). Ha a hangfelvétel többszörözésére, terjesztésére, illetve az Szjt. 76.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti hozzáférhetővé tételére vonatkozó vagyoni jogoknak – például e jogok részleges átruházása okán – egyidejűleg, vagy egy díjfizetési időszakon belül egymást követően több személy is jogosultja, úgy az éves kiegészítő díjazás megfizetésére, valamint annak felosztásához szükséges adatszolgáltatás teljesítésére minden jogosult önállóan, saját felhasználási cselekménye vonatkozásában köteles.
2. Az előadóművészi jogdíj mértéke
2.1. A hangfelvétel-előállító az Szjt. 74/A.§ (2) bekezdésében meghatározott díjat, vagyis az érintett hangfelvételben rögzített előadás többszörözéséből, terjesztéséből és az Szjt. 76. § (1) bekezdés c) pont szerinti hozzáférhetővé tételéből, ideértve a tartalommegosztó szolgáltatók Szjt. 57/B. §-a szerinti felhasználását is, továbbá az ilyen felhasználásokra vonatkozó engedélyek ellenértékeként az előző naptári évben keletkezett együttes bevételének (2.3. pont) 20%-át köteles kiegészítő díjként megfizetni.
2.2. A bevétel megállapítása során a bevétel a hangfelvétel-előállítónál felmerült költségekkel nem csökkenthető.
2.3. a) A jelen díjszabás szempontjából „bevételnek” minősül jogcímétől és megszerzésének módjától függetlenül minden olyan vagyoni előny, amely a jelen díjszabás 2.1. pontja szerinti felhasználással összefüggésben a hangfelvétel-előállítónál, illetve a vele gazdasági kapcsolatban álló személynél keletkezett, ha e személy a számviteli szabályok szerint a felhasználó kapcsolt vállalkozásának vagy a felhasználó szempontjából kapcsolt félnek minősül. A jogdíjalap megállapítása során a bevétel általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét kell alapul venni. Bevételnek minősül különösen
- a bármilyen forrásból származó mindazon befizetés és dolog átadásával vagy tevékenység végzésével teljesített szolgáltatás, amelyre az adott hangfelvétel-előállító, illetve – a kapcsolt vállalkozást is ideértve – a vele gazdasági kapcsolatban álló személynél beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed (pl. reklám- és szponzorációs bevétel);
- a hangfelvétel-előállítónál ingyenes vagyoni előnyként megszerzett bevétele (pl. költségvetési vagy fenntartói támogatás);
- az előfizetői díj.
b) Reklámszolgáltatásért vagy reklám közzétételéért kapott bevétel esetén az a) pontban említett reklám- és szponzorációs bevételnek a megrendelő (a reklám közzétételéről a felhasználóval vagy – a kapcsolt vállalkozást is ideértve – a vele gazdasági kapcsolatban álló harmadik személlyel saját nevében szerződő fél) által fizetett díjat kell tekinteni.
2.4. Ha a hangfelvétel-előállító bevételén belül a jelen díjszabás tárgyi hatálya alá tartozó és abba nem tartozó hangfelvételben rögzített előadások után keletkezett bevétel-részek – például a hangfelvétel-előállító és a felhasználó között létrejött felhasználási szerződés sajátosságai okán – a hangfelvétel-előállító számvitelében nem különíthetőek el egymástól egyértelműen, úgy az egy hangfelvételre eső jogdíjat oly módon kell megállapítani és megfizetni, hogy a bevétel összegét el kell osztani a felhasznált és még védett hangfelvételek összesített számával.
2.5. Ha a bevételt a hangfelvétel-előállító számára nem a Magyarország hivatalos pénznemében írják jóvá, úgy a hangfelvétel-előállító számára jóváírt jogdíjat a bevétel meghatározása során a Magyar Nemzeti Bank által a jóváírás hónapjának első napjára meghatározott árfolyamon kell magyar forintra váltani.
2.6. A kiegészítő díjazás nem tartalmazza az általános forgalmi adót, azt a hangfelvétel-előállítóknak e díjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell megfizetnie.
2.7. A jelen díjszabás alapján fizetendő kiegészítő díjat a hangfelvétel-előállító évente egy összegben, az EJI által kiállított díjfizetési értesítő alapján, az azon feltüntetett fizetési határidőig teljesíti. A hangfelvétel-előállítót legalább nyolc napos fizetési határidő illeti meg. Amennyiben a hangfelvétel-előállító bizonyítja, hogy a jogdíjfizetési értesítő kézhezvételekor az értesítőn feltüntetett fizetési határidőből nyolc napnál kevesebb volt hátra, a határidőt a jogdíjfizetési értesítő kézhezvételétől kell számítani. A teljesítés napja – vita esetén – az átutalás keltének napja.
3. Adatszolgáltatás
3.1. Ha a hangfelvétel-előállítóval a jelen díjszabás végrehajtásáról szóló szerződés másként nem rendelkezik, a hangfelvétel-előállító adatot köteles szolgáltatni a kiegészítő díjazás alapjául szolgáló bevételeiről, továbbá a tárgyidőszakban felhasznált hangfelvételekről.
3.2. A hangfelvétel-előállító adatszolgáltatási kötelezettségét legkésőbb a bevétel megállapítása során figyelembe veendő naptári évet követő év április 15. napjáig teljesíti. A hangfelvétel-előállító a jogdíjfizetés alapjául szolgáló, április 15-ét megelőzően megszerzett bevételeit, számviteli nyilvántartásától függetlenül, az EJI számára az előző naptári év bevételeként, az április 15-én vagy azt követően – a következő adatszolgáltatási időszak végéig – megszerzett bevételeit pedig tárgyévi bevételként mutatja ki. Az előzőektől eltérően, ha a hangfelvétel-előállító magával szemben felszámolási-, végelszámolási- vagy csődeljárást megindítását kezdeményezi, úgy a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a tárgyév január első napját követő időszak vonatkozásában közbenső adatszolgáltatást teljesíteni. Ha a hangfelvétel-előállítóval szemben harmadik fél kezdeményezi felszámolási- vagy csődeljárás megindítását, úgy a hangfelvétel-előállító a felszámolási- vagy csődeljárást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül közbenső adatszolgáltatást teljesít az EJI felé a tárgyév január első napját követő időszak vonatkozásában. A közbenső adatszolgáltatás az éves adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
3.3. A hangfelvétel-előállító adatszolgáltatási kötelezettségét a www.playlist.hu internetes oldal megfelelő űrlapjának kitöltésével, elektronikus úton teljesíti.
3.4. Az adatszolgáltatásban meg kell jelölni a tárgyidőszakban felhasznált hangfelvétel
a) címét,
b) vezető előadójának nevét,
c) az eredeti hangfelvétel-előállítója nevét,
d) a kiadás, vagy ilyen hiányában az első nyilvánossághoz közvetítés évét,
e) felhasználásából származó bevétel összegét,
f) készítése során közreműködő azon előadóművészek nevét, akik visszatérő díjazásban nem részesültek.
A tárgyidőszakban felhasznált hangfelvétel a)-d) pontok szerinti adatait akkor is fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban, ha a hangfelvétel-előállítónak a felhasználással összefüggésben bevétele nem keletkezett.
3.5. Jelen díjszabás értelmezése során „vezető előadóművész˝ kifejezésen azt az előadóművészt vagy az előadóművészeknek azt a közös néven szereplő együttesét kell érteni, akinek (amelynek) a nevével az adott hangfelvétel a kereskedelmi forgalomban azonosítható.
3. 6. A hangfelvétel-előállító és az EJI a jelen díjszabás 4.1. pontja szerinti írásbeli szerződésben megállapodhat arról, hogy az EJI a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételekről vezetett adatbázisához az adatszolgáltatás teljesítése érdekében – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között – hozzáférést biztosít.
4. Egyéb feltételek
4.1. Az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül a díjfizetés és adatszolgáltatás részletes feltételeiről az EJI és a hangfelvétel-előállító szerződésben állapodik meg.
4.2. Ha a hangfelvétel-előállító a 3. pont szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, és emiatt az EJI nem tudja megállapítani a hangfelvétel-előállító által fizetendő kiegészítő díj mértékét, úgy azt a tárgyévet megelőző naptári év bevétele alapján kell megállapítani. Ha a hangfelvétel-előállító bevétele ezen a módon sem állapítható meg, úgy azt a hangfelvétel-előállító díjfizetési időszakra vonatkozó számviteli beszámolója alapján kell megállapítani. Amennyiben a számviteli beszámolóból, illetve annak kiegészítő mellékletéből más egyértelműen nem következik, úgy a kiegészítő díj megállapítása során a hangfelvétel-előállító bevételének az éves nettó árbevételt kell tekinteni. Ha a hangfelvétel-előállító a 3. pont szerinti adatszolgáltatását a 2.7. pont szerinti jogdíjfizetési értesítő kiállítását követően teljesíti, EJI az adatszolgáltatásának megfelelően módosított jogdíjfizetési értesítőt állít ki számára, a korábban kiküldött jogdíjfizetési értesítő egyidejű visszavonásával.
4.3. A hangfelvétel-előállító a 3. pont szerinti adatszolgáltatás késedelme, vagy hibás teljesítése esetén kötbért köteles fizetni. A kötbér összege napi 1050 forint, melyet a késedelem, illetve a hibás teljesítés minden napja után meg kell fizetni.
4.4. Amennyiben a hangfelvétel-előállító a jogdíjfizetési értesítőn szereplő fizetési határidőig a jogdíjat nem fizeti meg, úgy a késedelem tartamára a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamatot köteles fizetni. A hangfelvétel-előállító fizetési késedelme esetén az EJI a 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt érvényesítheti.
4.5. Ha a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés másként nem rendelkezik, az EJI a jogdíjelszámolás alapjául szolgáló adatokat, valamint a hangfelvételek felhasználásának módját és mértékét ellenőrizheti. Ennek során a hangfelvétel-előállító az ellenőrzött időszakra vonatkozóan köteles minden olyan számviteli bizonylatot (pl. számlát, szerződést) és más adatot az EJI vagy megbízottja rendelkezésére bocsátani, amelynek nyilvántartására a hangfelvétel-előállító beszámolási/könyvvezetési kötelezettsége a mindenkor hatályos számviteli jogszabályok értelmében kiterjed. Az ellenőrzés – az elévülésre vonatkozó általános szabályok figyelembe vételével – a felhasználónál korábban folytatott ellenőrzés óta eltelt valamennyi időszakra kiterjedhet. Ha az ellenőrzés során jogdíjhátralék kerül megállapításra, úgy az ellenőrzés indokolt és igazolt költségeit a hangfelvétel-előállító köteles az EJI részére megtéríteni.
5. Időbeli hatály
A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2023. január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek.
EJI
Megjelent a Hivatalos Értesítő 2022. évi 69. számában. A jogdíjközlemény ide kattintva letölthető.
