Előadóművészi jogok öröklése
1. Melyek az örökölhető előadóművészi vagyoni jogok?
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény tételesen felsorolja az előadóművészek ún. kizárólagos vagyoni jogait. Ezek a következők:
a) rögzítetlen ("élő") előadását rögzítésének joga;
b) rögzítetlen ("élő") előadás sugárzásának vagy más módon történő nyilvánossághoz közvetítésének joga;
c) rögzített előadás többszörözésének joga;
d) rögzített előadás terjesztésének joga;
e) rögzített előadás vezeték útján vagy bármely más eszközzel a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele úgy, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg ("internet");
f) kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítésének joga.
Elméletileg valamennyi előadóművészi vagyoni jog örökölhető, ugyanakkor fogalmilag kizárt a fenti listából azon jogok öröklése, amelyek élő előadással függnek össze.
2. Melyek az előadóművész halála után gyakorolható ún. "személyhez fűződő jogok"?
A szerzői jogi törvény értelmében az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét a felhasználás jellegéhez igazodó módon feltüntessék. Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti továbbá előadásának mindenfajta torzítása, csonkítása, vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely az előadó becsületére vagy hírnevére sérelmes lehet.
Ezen jogokat az előadóművész halála után a védelmi időn (ld. 3. pont) belül az gyakorolhatja, akit az elhunyt előadó megbízott hagyatékának kezelésével. Ha ilyen személy nincs, vagy elmulaszt intézkedni, úgy a vagyoni jogok örököse is felléphet a jogsértéssel szemben.
3. Előadóművészi teljesítményekre vonatkozó védelmi idő
Az előadóművészi teljesítmények - leegyszerűsítve - azok elkészülte és első felhasználását követő 50 éven át állnak védelem alatt, az 1. pontban említett vagyoni jogok ezen időn belül gyakorolhatóak. A vagyoni jogok öröklése tehát csak abban az esetben kerülhet szóba, ha az 50 éves védelmi időn belül halálozik el az érintett előadóművész.
4. A hagyatéki eljárásról általában
A Polgári törvénykönyv szerint az "ember halálával hagyatéka, mint egész átszáll az örökösre". A hagyatéki eljárás célja egyrészről az, hogy megállapítsa, mely vagyontárgyak (pl. előadóművészi, szerzői jogok) tartoznak a hagyatékba, másrészt, hogy felderítse az örökösök személyét, és az örökség megoszlását az egyes örökösök között. A hagyatéki eljárás végén a közjegyző a hagyatéki eljárás során megállapított örökséget átadja az örökösöknek, akik ettől a pillanattól gyakorolhatják örökösi jogaikat.
A hagyatéki eljárás az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző folytatja le.
5. Haláleset jelentése, hagyatéki leltár készítése
A halálesetet hivatalból jelentik az illetékes önkormányzat jegyzőjének, de jogosult erre mindenki, akinek valamilyen érdek fűződik a hagyatéki eljárás megindításához. A jegyző ezt követően elkészíti a "hagyatéki leltárt", ha a hagyatékban
a) ingatlan, vagy
b) 300.000 forintnál magasabb értékű ingóság, vagyoni értékű jog található.
A leltárt a jegyző a hivatalos iratok, valamint az érdekeltek meghallgatása alapján készíti el.
6. Öröklési bizonyítvány
Ha az örökségben nem volt ingatlan, illetve az ingóságok értéke nem éri el a 300.000 forintot, úgy nem készül hagyatéki leltár. Ebben az esetben az eljáró közjegyző "öröklési bizonyítványt" állít ki az érdekelt örökös(ök) kérésére, ha egyébként az örökösök között nincs vita. Az öröklési bizonyítvány tartalmazza, hogy az örökös milyen jogcímen, illetve milyen arányban örökölt. Ha valamilyen ok miatt nem készül hagyatéki leltár, a későbbi ügyintézést nagymértékben megkönnyítheti, ha az érdekelt kéri az öröklési bizonyítvány kiállítását.
7. Előadóművészi jogok a hagyatéki leltárban
Ha az elhunyt előadóművész (is) volt és készül hagyatéki leltár, az előadóművészi jogokat a vagyoni jogok értékétől függetlenül célszerű a hagyatéki leltárba felvetetni. A leltárba vétel érdekében csak annyi tennivaló van, hogy jelezni kell a vagyoni jogok fennálltát az eljáró jegyzőnek.
Előfordulhat, hogy az elhunyt előadóművész nevén az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) valamilyen okból - pl. a kifizetéshez szükséges nyilatkozat hiányában - ki nem fizetett jogdíjat tart nyilván. A leltár készítésekor célszerű ezt a tényt a jegyzőnek megemlíteni, hogy ő hivatalból érdeklődjön az ilyen ki nem fizetett jogdíjak mértékéről. Mindaddig, amíg a hagyaték átadásáról nem értesítik az EJI-t, az EJI által az elhunyt nevén nyilvántartott jogdíjakról csak a hivatalos személyeket tájékoztathatja az EJI.
8. Előadóművészi jogok öröklése
Az előadóművészi jogok öröklési rendje minden tekintetben megfelel az egyéb vagyontárgyak öröklésével. Ezek szerint az öröklés elsősorban az örökhagyó végrendelete alapján történik, érvényes végrendelet hiányában pedig a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés szerint elsősorban az örökhagyó leszármazói, ilyen hiányában a (volt) házastárs, egyéb esetekben pedig az örökhagyó más rokonai örökölnek.
9. Haszonélvezet előadóművészi jogok felett
Mind végrendeleti, mind pedig törvényes öröklés esetén előfordul, hogy az örökséget, vagy annak egyes részét haszonélvezet terheli. Tipikusan ez a helyzet például törvényes öröklés esetén, ha az örökhagyó halálakor érvényes házasságban élt. Ebben az esetben minden olyan vagyonrész felett haszonélvezetet kap az özvegy (ez az ún. "özvegyi haszonélvezet"), melyet egyébként nem ő örökölt.
Ha az örökségbe tartozó előadóművészi jogot haszonélvezet terheli, az elhunyt előadó teljesítményének hasznosításából (felhasználásából) származó minden bevétel, jogdíj a haszonélvezőt illet.
10. Hagyaték eljárás lezárása, hagyatéki végzés
Az eljáró közjegyző a végrendelet alapján, illetve végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai szerint meghatározza az örökösök személyét. Ezt követően az örökösöknek átadja az örökséget, melynek meghatározása során a jegyző által készített leltárt kijavíthatja vagy kiegészítheti.
Az eljárás végén a közjegyző ún. "hagyatékátadó végzést" hoz, amely tartalmazza az eljárás során figyelembe vett valamennyi tényt, nyilatkozatot, a hagyaték egyes elemeit, valamint az örökösök adatait, és öröklésük hányadát.
11. Kivonatos hagyatékátadó végzés az előadóművészi jogokról
Ha a hagyatékba előadóművészi jogok is tartoztak, a közjegyző a szerzői jogi törvény rendelkezései szerint hivatalból ún. "kivonatos hagyatékátadó végzést" hoz, amelyet megküld az előadóművészek közös jogkezelő szervezetének, az EJI-nek.
A kivonatos hagyatékátadó végzés a 10. pont szerinti hagyatékátadó végzés rövidített változata, amely kizárólag azt tartalmazza, hogy ki és milyen arányban örökölte a hagyatékba tartozó előadóművészi jogokat. A kivonat elkészítésére az örökösök személyes adatainak védelmében van szükség, mivel a közös jogkezelő szervezet az örökösök engedélye nélkül nem kezelhet tevékenységével össze nem függő adatokat.
Az elmúlt évek tapasztalata alapján célszerűnek látszik az eljáró közjegyző figyelmét felhívni, hogy az előadóművészi jogokról hozza meg a fenti kivonatos hagyatékátadó végzést, és azt küldje meg hivatalból az EJI-nek.
12. További szükséges lépések a jogdíj kifizetéséig
A Felosztási Szabályzatok értelmében jogdíj csak annak az örökösnek (haszonélvezőnek) fizethető ki, aki ún. "Örökös adatlap" kitöltésével tájékoztatja az EJI-t a jogdíj kifizetéséhez szükséges személyes adatairól (adóazonosító jel, számlaszám). Az örökös adatlap aláírásával az örökös elfogadja az EJI Felosztási Szabályait, és engedélyezi az EJI számára személyes adatainak kezelését. A szükséges adatlap beszerezhető az EJI székhelyén (1033 Budapest, Vörösvári út 101.), illetve online kitölthető weboldalunkon.
Az örökös adatlap kitöltésén túl szükséges az öröklés tényét is bizonyítani. Ha a közjegyző megküldte az EJI-nek a (kivonatos) hagyatékátadó végzést (11. pont), természetesen egyéb igazolásra nincsen szükség. Ha valamilyen okból a közjegyző nem értesítette az örökléssel kapcsolatos tényekről az EJI-t, legkésőbb az örökös adatlap benyújtásááig át kell adni az EJI-nek a kivonatos hagyatékátadó végzést, vagy annak hiteles másolatát.
Az örökös adatlap és hagyatéki végzés átadását követően a jogdíj kifizethetővé válik.
13. Mi a teendő, ha a hagyatékátadó végzés nem rendelkezik az előadóművészi jogokról?
A hagyatéki végzések sok esetben nem tartalmaznak önálló rendelkezést a hagyatékba tartozó előadóművészi jogokról. Ennek elsősorban az az oka, hogy a hagyatéki leltár összeállítása során nem derül fény az ilyen jogosultságokra, így a közjegyző nem szerez tudomást a meglévő előadói jogokról. Ha tehát a hagyatéki végzés valamilyen okból nem rendelkezik az előadói jogokról, ún. "póthagyatéki eljárást" kell kezdeményezni. A póthagyatéki eljárás lefolytatására az általános szabályok vonatkoznak, így tehát ún. "póthagyatékátadó végzés" kiadásával zárul, melyben mindazon a hagyatékba tartozó vagyontárgyak örökléséről rendelkezik az eljáró közjegyző, amelyek az eredeti eljárást követően kerültek csak elő. Az eljárás végén a közjegyző "kivonatos póthagyatékátadó végzést" állít ki, és azt hivatalból megküldi az EJI-nek.
