Kisadózók tételes adója (KATA) és Kisvállalati adó (KIVA)

2021. január 1-jétől hatályos szabály értelmében, ha egy belföldi illetőségű kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó katás vállalkozásnak 3 millió forintnál nagyobb mértékű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó bevétel rész után 40 százalékos mértékű adó megfizetésére kötelezett. Külföldi vevő esetén 40 százalékos különadót a katás vállalkozónak kell megfizetni.

A koronavírus járványra tekintettel a katás vállalkozók számára 2020 márciusában életbe léptetett időleges adókönnyítések és adómentességek 2021-ben már nem alkalmazhatók.

2021-től a kisadózó vállalkozásoknak a szerződéskötéskor írásban tájékoztatniuk kell kifizetőjüket kata-alanyiságukról. Ha a kataalanyiság megszűnik, illetve újrakeletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük szerződésben álló kifizetőt, még a változást megelőzően. Ha a kisadózó a kifizetővel 2021. január 1. előtt kötött szerződést és a partneri viszony 2021-ben is fennáll, a kifizetőt a katás vállalkozásnak 2021. január 15-éig kell tájékoztatnia a kisadózás illetve a kata-alanyiság fennállásának tényéről. 

2021. január 1-jétől a kisvállalati adó (kiva) adókulcsa egy százalékkal – 12 százalékról 11 százalékra – csökkent. A kiva válaszhatóságának törvényi feltételei is változtak 2021-től: a bevételi értékhatár a korábbi egy milliárdról hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nőtt.

A koronavírus járvánnyal összefüggő újabb szigorító intézkedésekre tekintettel tényleges főtevékenységként folytató alábbi vállalkozás (ideértve az egyéni vállalkozót is), amely 2021. február hónapban már a KATA szabályai szerint adózott, 2021. március hónapjában mentesül a kata megfizetése alól: 

  • - az előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység, 
  • - előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység, 
  • - audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,

zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenységet.

1. Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2013-tól két új, az érintettek számára választható adónemet vezetett be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva). 

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint közkereseti társaság és betéti társaság lehet, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. Az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre. Az adóalanyiság a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követő 2 éven belül ismételten nem választható. 

Az adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50.000 forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25.000 forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 12 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. Ha nem minden hónapban volt adófizetési kötelezettsége, úgy a tételes adófizetéssel érintett hónapok és 1 millió forint szorzata a határ, amely felett ez a 40 százalékos adómérték életbe lép. Mivel 2019-től az áfa alanyi adómentesség felső határa is 12 millió forintra nőtt, így ha a katás kisadózó 12 millió forint feletti bevétellel rendelkezik, a 40 százalékos adófizetés mellett megszűnik az alanyi áfa mentessége és áfa fizetővé válik, amit be is kell jelentenie az adóhatóságnak. Ettől az időponttól a bevételein fel kell számítania az áfát, illetve a bejövő számláiban szereplő áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti. Ezzel párhuzamosan áfa kimutatások vezetésére válik kötelezetté és áfa bevallásokat kell beadnia. 

2021. január 1-jétől bevezetésre kerülő korlátozó szabály értelmében, ha egy katás vállalkozó egyazon belföldi partnertől nettó 3 millió forintot meghaladó bevételre tesz szert, akkor a 3 millió forint feletti rész után a belföldi kifizetőt (adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, egyéb szervezet) 40 százalék különadó megfizetése terheli. Külföldi kifizető (cég, vállalkozás, egyéb szervezet) esetében a katás adózó fizeti meg a 40 százalékos adót a kapott 3 millió forintot meghaladó rész után. Itt az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak „csupán” 71,42 százaléka. Ezzel a büntető adó effektív mértéke kb. 29 százalékra (pontosan 28,568 százalékra) mérséklődik. 

Kapcsolt vállalkozások felé történő számlázás esetén minden bevételt (0 forinttól) 40 százalékos adó terhel 2021-től. 

2021-től megszűnik annak lehetősége is, hogy valaki egynél több vállalkozásban legyen “kisadózó”. Az adóhatóság a legelőször létrejött kisadózói státuszt hagyja meg, a többit pedig határozattal töri 2021. január 1-jei hatállyal. 

Főállású katás vállalkozóként optimális esetben 12 millió forint bevétel esetén nettó 11.345.000 forint bevétel érhető el, míg félállásban végzett katás tevékenység esetén (szintén 12 millió forint katás bevétellel számolva) a nettó bevétel elérheti a 11.645.000 forintot.

2014-től a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75.000 forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot.  

2014-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól. 2014-től nem minősül főállású kisadózónak az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer forint katát kell fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat, vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a tételes adó megfizetésével

- a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulás;
- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól. 

A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány (’KATA’) benyújtására kötelezett a bevételéről az adóévet követő év február 25-ig. 

2015-től az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés időpontja az adóalanyiság megszűntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja. 

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. 

Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. (Harmadik személy ebben a kontextusban az a fél, aki a katás vállalkozóval /vállalkozással/ szerződik és akitől a katás vállalkozó /vállalkozás/ a bevételt kapja.) 

Az esetlegesen színlelt szerződések kiszűrése érdekében a jogalkotó az általánostól eltérő megoldást választott. Az adóhatósági ellenőrzés során törvényi vélelem szól amellett, hogy minden olyan kisadózóval kötött szerződéssel munkaviszony jön létre a kisadózó és a vele szerződést kötő adózó között, amely alapján a kisadózó számára juttatott összeg meghaladja az évi egymillió forintot. A törvényi vélelem megdönthető, azaz fennáll a lehetőség annak bizonyítására, hogy a kisadózó jogszerűen járt el, és az általa kötött szerződés valójában nem munkaviszony. A bizonyítási teher azonban – a sajátos törvényi vélelemnek köszönhetően – ebben az esetben megfordul, tehát a kisadózó az, akinek bizonyítania kell, hogy nem leplezett munkaviszonyról van szó. A törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több (tehát legalább kettő) megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy (megbízójától) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

[A törvény 13. §-a szerint: „Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”]

Mivel a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli, fokozott jelentősége és kockázata van a mentesítési kritériumok mérlegelésének a kata választása esetén. Az a-f) pontok között a bizonyító erő tekintetében nincs rangsor a hat szempont között, azaz egyenrangúak és bármelyik kettővel teljesíthető a bizonyítási kötelezettség akkor is, ha a további négy feltétel fennállása nem állapítható meg. Különbség van ugyanakkor az a-f) pontok között a bizonyítási kötelezettség gyakorlati teljesíthetősége, a feltételek valós megállapíthatósága vonatkozásában. Minden bizonnyal a legkönnyebben a b) pont szerint feltétel (az 50 százalékos bevételi arány) bizonyítható, ehhez nem szükséges a bizonyítékot mérlegelni, csak értékelni és megállapítani a tényleges bevételi adatokat. A kockázatot az növeli, hogy a b) pont az esetek nagy részében nem teljesül, így felértékelődik a többi feltétel teljesítése, az azoknak való megfelelés. Nyilvánvaló, hogy szakmánként, foglalkozási áganként más-más szempontot kell mérlegelni a tevékenység megítélésénél: egy ügyvéd pl. minden további kockázat nélkül választhatja a kisadózói státuszt, de nem mondható el ugyanez egy vagyonőrről vagy egy korábban benzinkútkezelőként alkalmazott munkavállalóról, aki egyéni vállalkozóként (és kisadózóként) végezné lényegében ugyanazt a munkát. 

A színészi tevékenység, pontosabban a színész és a színház között létrejött, formailag vállalkozási jogviszonyt, tartalmilag azonban munkaviszonyt jelentő „színlelt” szerződések kapcsán az adóhatóság korábban már adott ki állásfoglalást, lényegében a kisadózó vállalkozással kötött szerződésre vonatkozó új törvényi szabályokkal megegyező tartalommal. Álláspontunk szerint, a színész – ha valóban vállalkozási tevékenységet folytat – meg tud felelni a kata követelményei közül legalább kettőnek; ez a két elvileg teljesíthető feltétel a fenti felsorolás b) és c) pontja. Ugyanakkor szóba jöhet a d) pont is, amennyiben a tevékenység végzésének helyét tágan értelmezzük, és a színész, előadóművész szerepekre, előadásokra történő felkészülésének helyét is ide értjük (pl. otthoni szereptanulás, fellépési helyszínek bejárása, fodrász és sminkes felkeresése). A problémát inkább az jelentheti, hogy a színházban a vállalkozási tevékenység gyakran valóban közel áll munkaviszonyhoz, azaz a jövedelem jelentős része ugyanattól munkáltatótól származik, és a szerződésben a színház még az utasítási jogot is kiköti, ezen belül különösen, hogy a próbák és előadások elrendelését illetően teljes mértékben rendelkezik a foglalkoztatott színész idejével. Ezek pedig kétségkívül munkaviszonyra utaló rendelkezések. Ebből is következően, a kata szerint adózó színészek, ha egyébként nem felelnek meg a feltételeknek, kockázatot vállalnak, amelynek végeredményeként őket és a foglalkozató színházakat is az elmaradt adók és járulékok kamattal növelt megfizetésére kötelezheti az adóhatóság. 

2. Kisvállalati adó (kiva) 

A kisvállalati adót (kiva) elsősorban az különböztet meg a katától, hogy ezt – bizonyos határok között – leginkább a nagyobb árbevétellel, alkalmazotti létszámmal rendelkező, beruházásokat is megvalósító vállalkozásoknak érdemes választani. A kulturális vállalkozások körében is előfordul, ha nem is olyan mértékben, mint a kata. 

A kisvállalati adót (kiva) 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. A kivát akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot (2020-ban ez a határ még 1 milliárd forint volt). A már kiva adóalanyok esetében nem szűnik meg a kiva adóalanyiságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 3 milliárd forint bevételt túllépik. A kivából történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt (ez korábban 50 fő volt), illetve a bevétel a 6 milliárd forintot (ez korábban 3 milliárd forint volt). A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.

A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban 2019-től változott a kiva alapja is: az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.

A kiva szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja ezt az adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.

A kiva hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét ezt az adónemet.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kiva mértéke 2020-tól 13 százalékról 12 százalékra, 2021-től pedig 11 százalékra csökkent, melynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A kivát választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. A kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. vagyis nincs havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük. A kisvállalati adózóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

Utoljára frissítve: 2021. március 12-én

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2021
03/
01

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje

2021
04/
29

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2020. évi jogosultkutatás eredménye)

2021
07/
30

Jogdíjkifizetés (2020. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2021
08/
02

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2021
10/
20

Jogdíjkifizetés (2020. évi audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)

2021
11/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)