Kisadózók tételes adója (KATA) és Kisvállalati adó (KIVA)

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) vezetett be 2013. január 1-jétől. A 2022. július 12-én elfogadott, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2022 szeptemberétől gyökeresen átalakította a kisadózó vállalkozások tételes adózásának (katázás) eddigi szabályait, és hatályon kívül helyezte a Katv. katára vonatkozó rendelkezéseit. Ez azt is jelenti, hogy minden kisadózó vállalkozás kisadózói minősége technikailag megszűnik ezen a napon.

2022. január 1-jétől a kisvállalati adó (kiva) adókulcsa egy százalékkal – 11 százalékról 10 százalékra – csökkent.

1. Kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok 2022. szeptember első napját követően

2022. szeptember 1-jétől a kata alanya kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Tehát a betéti társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság, az ügyvédi iroda kiesik az adóalanyi körből. Aki eddig főállás mellett mellékállásban katázott (25 000 forint/hó közteher megfizetésével), annak ugyancsak más adózási formát kell választania. Kikerültek a katázási lehetőségből azok az egyéni vállalkozók is, akik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkeznek vagy öregségi nyugdíjban részesülnek az adott hónap akár egyetlen napján is. Nem lehet a kata alanya az az egyéni vállalkozó sem, aki más vállalkozásban társas vállalkozóként tevékenykedik.

1.1. A kata választásának feltételei és terhei

További megkötés, hogy – a taxis személyszállítást végző vállalkozók kivételével – csak olyan egyéni vállalkozó választhatja a katázást, aki kizárólag magánszemélyeknek és őstermelőknek értékesít terméket, valamint nyújt szolgáltatást. Ezzel a szűkítéssel megszűnik a kata-alanyiság azon előadóművészek, zenészek, rendezvényszervezők stb. számára, akik eddig költségvetési szervvel, bármilyen társasággal, illetve egyéni vállalkozóval álltak szerződéses kapcsolatban és feléjük számláztak. A vegyes megoldás (cégnek és magánszemélynek történő számlázás) 2022 szeptemberétől nem lehetséges. Ha mégis szerez a vállalkozó bevételt cégektől vagy jogi személyektől (számlát állít ki nekik), akkor automatikusan elveszti a kata jogosultságát a bevétel megszerzését megelőző nappal.

A kata rendszerében maradó (vagy azt választó) egyéni vállalkozók számára továbbra is marad a havonta fizetendő 50 000 forintos havi adó, és számukra a társadalombiztosítási ellátás alapja szintén változatlanul 108 000 forint; a nyugdíjukat is ez alapján számítják. Ugyanakkor megszűnik az az eddigi lehetőség, hogy a katások a magasabb, 75 000 forint havi összeg megfizetésével magasabb járulékalapra legyenek jogosultak. Mivel mellékállásban 2022. szeptember 1-jétől nem lehet katázni, így a havi 25 000 forint tételes adó megszűnik.

Nem változik az az előírás, hogy katásként legfeljebb évi 12 millió forint bevételig lehet áfamentesen számlázni, viszont új szabályként évi 18 millió forintig lehet majd katásként adózni. Amennyiben a katás bevétel mégis meghaladja ezt az összeget, akkor és csak akkor lép be a 40 százalékos különadó. Aki továbbra is kata-körben marad, annak az új szabályozás szerint már nem kell a 40 százalékos különadót megfizetnie, ha 3 millió forint felett számláz egy adott partnernek (kizárólag magánszemélynek vagy őstermelőnek)! Az előadóművészek szempontjából ez sem tűnik életszerű megoldásnak, járható útnak.

A kisadózó az adóalanyiság időszakában a kata megfizetésével továbbra is mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási (TB) járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a szociális hozzájárulási adó (szocho) megállapítása, bevallása és megfizetése.

A kata megfizetésével ugyanakkor a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
A főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

1.2. Bejelentési és bevallási határidők

Azok a főállású egyéni vállalkozók, akik továbbra is a kata alanyai szeretnének maradni, kötelesek ezt a választást bejelenteni az adóhatóságnak. Ha ezt 2022. augusztus hónapjában megteszik, a kata-alanyiság 2022. szeptember 1-jétől újjáéled. Erre a bejelentésre 2022. augusztus 1-jétől 2022. szeptember 25-ig lesz lehetőség, Ettől eltekintve, a kataalanyiság mindig a bejelentés hónapját követő hónap első napjától kezdődik, egyezően a régi Katv.-ben lévő előírással.
A kata alkalmazására nem jogosult egyéni vállalkozók (például akik öregségi nyugdíjasok vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkeznek), az Szja-törvény szerinti átalányadózást 2022. október 31. napjáig választhatják.
Azok, akik kikerülnek a kata rendszeréből és az átalányadózást választják – a NAV honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon – 2022. október 31-ig jelenthetik be, hogy áttérnek erre az adónemre. Akiknek 2022. szeptember 1-jétől megszűnik a katás jogállásuk, azok számára a NAV 2022. augusztus 15-ig ugyancsak közzéteszi, hogyan jelentkezhetnek át személyi átalányadózó egyéni vállalkozóvá.
Automatikusan tehát senkinek nem marad meg az egyéni vállalkozás katás státusza, ezt külön nyilatkozattal kell kérni a NAV-tól, 2022. augusztus 1-től.

Aki 2022 szeptember 1-jével kerül ki a kata körből, annak az előző havi, azaz augusztusi katát be kell fizetni még augusztus hónapban.

Ha 2022. szeptember 1-jével megszűnik a katás státusz, kata bevallást kell készíteni a 2022-es év összes olyan hónapjára, amikor kisadózó státuszú volt a vállalkozás. A bevallást a kata adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül el kell küldeni a NAV-nak.

1.3. A 2022. szeptember 1-jét megelőzően katás egyéni vállalkozók kötelezettségei és lehetőségei

1.3.1. SZJA szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózás
Ha valaki kikerül a kata hatálya alól, akkor főszabályként az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás alá fog kerülni. Ebben a körben a főállású vállalkozók havonta minimum járulékok fizetésére kötelezettek, ami a 2022. évi garantált bérminimumra (260 000 forint) vetítve kb. 120 000 forint. A mellékállású vállalkozóknak nem kell járulékokat fizetniük ebben az adózási módban; ők csak az év végi nyereség után adóznak.
Az SZJA szerinti vállalkozói jövedelem adóterhe: 9 százalék vállalkozói SZJA a nyereség után, majd az adózott eredményt csökkenti a 28 százalékos osztalékadó (15 százalék SZJA és 13 százalék szociális hozzájárulási adó). Ez utóbbinál van egy felső korlát, ami felett már nem kell megfizetni, illetve amiből levonható az év közben a bér után már befizetett szocho is.

1.3.2. Átalányadózás
Az átalányadózás főszabály szerint csak teljes évre választható, viszont katából történő kilépés esetén át lehetett rá térni év közben is. Ennek az adónemnek fontos feltétele, hogy 24 millió forintnál (kiskereskedők esetén 120 milliónál) nem lehet több a bevétel sem az előző adóévben, sem tervezetten abban az évben, amelyikre választják. Év közben belépés esetén ez a keret a belépés napjához igazodik.
A bevétel egy bizonyos százaléka lesz az átalányban megállapított jövedelem, amire az adót (15 százalék SZJA, 18,5 százalék TB-járulék és 13 százalék szocho) kell megfizetni. Ennek mértéke a folytatott tevékenység függvénye (előadó-művészet és előadó-művészetet kiegészítő tevékenység esetében 40 százalék a költséghányad), azaz 60%-os jövedelem a kiinduló pont.
Átalányadózásnál nincs év végi adó, hanem folyamatosan év közben kell fizetni az átalányban megállapított jövedelemre a járulékokat. Főállású vállalkozóknál itt is érvényes a minimum szabály, miszerint ha a jövedelem kisebb, mint a minimálbér, akkor legalább a minimálbér után fizetni kell. Mellékállású vállalkozóknál azért nem előnyös ez az adózási mód, mert nekik is járulékokat kell fizetni ezekre a jövedelmükre, míg a normál költség-elszámolós modellnél csak év végi adó van számukra. 2022-től az átalányadóban megállapított jövedelemre beépítésre került egy 1,2 millió forintos adómentes sáv, ami a kis bevételű mellékállású vállalkozások esetén kedvező megoldást eredményez (40 százalékos költséghányadúak esetén évi 3 070 000 forintos bevételig nem érte meg katát választani, mert az átalányadó mértéke a 25 000 forint/hó katánál is kedvezőbb volt).

1.4. A 2022. szeptember 1-jét megelőzően katás társas vállalkozások kötelezettségei és lehetőségei

A katás cégeknek vissza-, illetve át kell térniük a számviteli törvény hatálya alá, így nyitómérleget kell készíteniük a számviteli elveknek megfelelően. Ezt a nyitómérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük. Ez a szabály korábban is fennállt, de az új szabályok szerint kötelező lesz minden katás cégre. A törvény és a hozzá tartozó módosító rendelkezések nem adnak felmentést a katázó cégeknek e többletkötelezettségek alól. Ha azonban a nevezett cégek végelszámolással kívánnak megszűnni, akkor a nyitómérleget továbbra sem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Ha valakinek 2022. szeptember 1-től azért szűnik meg a katázási lehetősége, mert nem főállású egyéni vállalkozó, vagy az, de nem tudja vállalni, hogy csak magánszemélytől szerez bevételt, a következő lehetőségek közül választhat:
- a nem választó, nem nyilatkozó cég 2022. szeptember 1-től automatikusan a társasági adó (TAO) hatálya alá kerül annak összes könyvelési és adózási következményeivel;
- cégként bejelentkezhet a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá, és ezután így adózhat. Ha ez számára megfelelő, akkor ezt érdemes még 2022 augusztusában megtenni, hogy ne kerüljön át automatikusan a TAO körébe. Ettől függetlenül ezt később is megteheti;
- az egyéni vállalkozó a 2022. adóévre 2022. október 31-éig jelentheti be, hogy áttér az szja szerinti átalányadózásra. Ennek hiányában a normál (vállalkozói szja szerinti) szabályok szerint fog adózni egyéni vállalkozóként;
- az eddig katázó cég alapítójának (képviselőjének) főállású egyéni vállalkozói státusszal 2022 szeptemberétől lehetősége nyílik a katázás folytatására. Ebben az esetben dönthet a cége fenntartásáról (annak összes költségével és adminisztrációs terhével), vagy egyszerűsített végelszámolással meg is szüntetheti azt.

2. Kisadózó vállalkozások tételes adója (a kata 2022. január 1-je és 2022. augusztus 31-e között hatályos szabályai)

A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2013-tól két új, az érintettek számára választható adónemet vezetett be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva). 

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint közkereseti társaság és betéti társaság lehet, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. Az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre. Az adóalanyiság a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követő 2 éven belül ismételten nem választható. 

Az adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50.000 forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25.000 forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 12 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. Ha nem minden hónapban volt adófizetési kötelezettsége, úgy a tételes adófizetéssel érintett hónapok és 1 millió forint szorzata a határ, amely felett ez a 40 százalékos adómérték életbe lép. Mivel 2019-től az áfa alanyi adómentesség felső határa is 12 millió forintra nőtt, így ha a katás kisadózó 12 millió forint feletti bevétellel rendelkezik, a 40 százalékos adófizetés mellett megszűnik az alanyi áfa mentessége és áfa fizetővé válik, amit be is kell jelentenie az adóhatóságnak. Ettől az időponttól a bevételein fel kell számítania az áfát, illetve a bejövő számláiban szereplő áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti. Ezzel párhuzamosan áfa kimutatások vezetésére válik kötelezetté és áfa bevallásokat kell beadnia. 

2021. január 1-jétől bevezetésre kerülő korlátozó szabály értelmében, ha egy katás vállalkozó egyazon belföldi partnertől nettó 3 millió forintot meghaladó bevételre tesz szert, akkor a 3 millió forint feletti rész után a belföldi kifizetőt (adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, egyéb szervezet) 40 százalék különadó megfizetése terheli. Külföldi kifizető (cég, vállalkozás, egyéb szervezet) esetében a katás adózó fizeti meg a 40 százalékos adót a kapott 3 millió forintot meghaladó rész után. Itt az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak „csupán” 71,42 százaléka. Ezzel a büntető adó effektív mértéke kb. 29 százalékra (pontosan 28,568 százalékra) mérséklődik. 

Kapcsolt vállalkozások felé történő számlázás esetén minden bevételt (0 forinttól) 40 százalékos adó terhel 2021-től. 

2021-től megszűnik annak lehetősége is, hogy valaki egynél több vállalkozásban legyen “kisadózó”. Az adóhatóság a legelőször létrejött kisadózói státuszt hagyja meg, a többit pedig határozattal töri 2021. január 1-jei hatállyal. 

Főállású katás vállalkozóként optimális esetben 12 millió forint bevétel esetén nettó 11.345.000 forint bevétel érhető el, míg félállásban végzett katás tevékenység esetén (szintén 12 millió forint katás bevétellel számolva) a nettó bevétel elérheti a 11.645.000 forintot.

2014-től a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75.000 forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot.  

2014-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól. 2014-től nem minősül főállású kisadózónak az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer forint katát kell fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat, vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a tételes adó megfizetésével

- a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulás;
- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól. 

A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány (’KATA’) benyújtására kötelezett a bevételéről az adóévet követő év február 25-ig. 

2015-től az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés időpontja az adóalanyiság megszűntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja. 

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. 

Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. (Harmadik személy ebben a kontextusban az a fél, aki a katás vállalkozóval /vállalkozással/ szerződik és akitől a katás vállalkozó /vállalkozás/ a bevételt kapja.) 

Az esetlegesen színlelt szerződések kiszűrése érdekében a jogalkotó az általánostól eltérő megoldást választott. Az adóhatósági ellenőrzés során törvényi vélelem szól amellett, hogy minden olyan kisadózóval kötött szerződéssel munkaviszony jön létre a kisadózó és a vele szerződést kötő adózó között, amely alapján a kisadózó számára juttatott összeg meghaladja az évi egymillió forintot. A törvényi vélelem megdönthető, azaz fennáll a lehetőség annak bizonyítására, hogy a kisadózó jogszerűen járt el, és az általa kötött szerződés valójában nem munkaviszony. A bizonyítási teher azonban – a sajátos törvényi vélelemnek köszönhetően – ebben az esetben megfordul, tehát a kisadózó az, akinek bizonyítania kell, hogy nem leplezett munkaviszonyról van szó. A törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több (tehát legalább kettő) megvalósul:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy (megbízójától) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

[A törvény 13. §-a szerint: „Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”]

Mivel a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli, fokozott jelentősége és kockázata van a mentesítési kritériumok mérlegelésének a kata választása esetén. Az a-f) pontok között a bizonyító erő tekintetében nincs rangsor a hat szempont között, azaz egyenrangúak és bármelyik kettővel teljesíthető a bizonyítási kötelezettség akkor is, ha a további négy feltétel fennállása nem állapítható meg. Különbség van ugyanakkor az a-f) pontok között a bizonyítási kötelezettség gyakorlati teljesíthetősége, a feltételek valós megállapíthatósága vonatkozásában. Minden bizonnyal a legkönnyebben a b) pont szerint feltétel (az 50 százalékos bevételi arány) bizonyítható, ehhez nem szükséges a bizonyítékot mérlegelni, csak értékelni és megállapítani a tényleges bevételi adatokat. A kockázatot az növeli, hogy a b) pont az esetek nagy részében nem teljesül, így felértékelődik a többi feltétel teljesítése, az azoknak való megfelelés. Nyilvánvaló, hogy szakmánként, foglalkozási áganként más-más szempontot kell mérlegelni a tevékenység megítélésénél: egy ügyvéd pl. minden további kockázat nélkül választhatja a kisadózói státuszt, de nem mondható el ugyanez egy vagyonőrről vagy egy korábban benzinkútkezelőként alkalmazott munkavállalóról, aki egyéni vállalkozóként (és kisadózóként) végezné lényegében ugyanazt a munkát. 

A színészi tevékenység, pontosabban a színész és a színház között létrejött, formailag vállalkozási jogviszonyt, tartalmilag azonban munkaviszonyt jelentő „színlelt” szerződések kapcsán az adóhatóság korábban már adott ki állásfoglalást, lényegében a kisadózó vállalkozással kötött szerződésre vonatkozó új törvényi szabályokkal megegyező tartalommal. Álláspontunk szerint, a színész – ha valóban vállalkozási tevékenységet folytat – meg tud felelni a kata követelményei közül legalább kettőnek; ez a két elvileg teljesíthető feltétel a fenti felsorolás b) és c) pontja. Ugyanakkor szóba jöhet a d) pont is, amennyiben a tevékenység végzésének helyét tágan értelmezzük, és a színész, előadóművész szerepekre, előadásokra történő felkészülésének helyét is ide értjük (pl. otthoni szereptanulás, fellépési helyszínek bejárása, fodrász és sminkes felkeresése). A problémát inkább az jelentheti, hogy a színházban a vállalkozási tevékenység gyakran valóban közel áll munkaviszonyhoz, azaz a jövedelem jelentős része ugyanattól munkáltatótól származik, és a szerződésben a színház még az utasítási jogot is kiköti, ezen belül különösen, hogy a próbák és előadások elrendelését illetően teljes mértékben rendelkezik a foglalkoztatott színész idejével. Ezek pedig kétségkívül munkaviszonyra utaló rendelkezések. Ebből is következően, a kata szerint adózó színészek, ha egyébként nem felelnek meg a feltételeknek, kockázatot vállalnak, amelynek végeredményeként őket és a foglalkozató színházakat is az elmaradt adók és járulékok kamattal növelt megfizetésére kötelezheti az adóhatóság. 

3. Kisvállalati adó (kiva) 

A kisvállalati adót (kiva) elsősorban az különböztet meg a katától, hogy ezt – bizonyos határok között – leginkább a nagyobb árbevétellel, alkalmazotti létszámmal rendelkező, beruházásokat is megvalósító vállalkozásoknak érdemes választani. A kulturális vállalkozások körében is előfordul, ha nem is olyan mértékben, mint a kata. 

A kisvállalati adót (kiva) 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. A kivát akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot (2020-ban ez a határ még 1 milliárd forint volt). A már kiva adóalanyok esetében nem szűnik meg a kiva adóalanyiságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 3 milliárd forint bevételt túllépik. A kivából történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt (ez korábban 50 fő volt), illetve a bevétel a 6 milliárd forintot (ez korábban 3 milliárd forint volt). A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.

A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban 2019-től változott a kiva alapja is: az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.

A kiva szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja ezt az adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.

A kiva hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét ezt az adónemet.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kiva mértéke 2020-tól 13 százalékról 12 százalékra, 2021-től pedig 11 százalékra, 2022-től pedig 10 százalékra csökkent, melynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A kivát választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. A kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. vagyis nincs havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük. A kisvállalati adózóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

Utoljára frissítve: 2022. július 26-án

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2022
03/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak) / Payout for royalties collected from abroad

2022
07/
07

Jogdíjkifizetés (Hangfelvételek 2021. évi felhasználása) / Payout for sound recordings used in 2021

2022
08/
01

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje / Deadline for registration of audiovisual forms

2022
08/
22

Jogdíjkifizetés (Televíziós ismétlési jogdíj - 2021.)

2022
09/
30

Jogdíjkifizetés (Audiovizuális előadások - 2021.) / Payout for audiovisual recordings used in 2021

2022
11/
15

Jogdíjkifizetés (Hangfelvételek internetes felhasználása és rádiós ismétlési jogdíj) / Payout for on-demand usage