Kisadózók tételes adója (KATA) és Kisvállalati adó (KIVA)
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) vezetett be 2013. január 1-jétől. A 2022. július 12-én elfogadott, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (új Katv.) 2022 szeptemberétől gyökeresen átalakította a kisadózó vállalkozások tételes adózásának (katázás) eddigi szabályait, és hatályon kívül helyezte a Katv. katára vonatkozó rendelkezéseit. Ez azt is jelenti, hogy minden kisadózó vállalkozás kisadózói minősége technikailag megszűnik ezen a napon. A kisvállalati adóra (kiva) vonatkozó alapvető szabályok nem változtak. A 2024-től hatályos módosítás alapján ugyanakkor szűk körben lehetővé válik a kiva szerint adózó cégek egyesülése, szétválása.
2023. január 1-től a kiva adóalanyiság választásakor azt is kell vizsgálni, hogy az adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást várhatóan végrehajt-e, és ha igen, akkor a kiva nem választható.
2023. augusztus 1-jétől hatályos törvénymódosítás szerint a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a taxis személyszállításból származó bevételt. Ennek tényét a kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. A kisadózói adóalanyiság megszűnik annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
1. Kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok 2022. szeptember első napját követően
2022. szeptember 1-jétől a kata alanya kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Tehát a betéti társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság, az ügyvédi iroda kiesik az adóalanyi körből. Aki eddig főállás mellett mellékállásban katázott (25 000 forint/hó közteher megfizetésével), annak ugyancsak más adózási formát kell választania. Kikerültek a katázási lehetőségből azok az egyéni vállalkozók is, akik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkeznek vagy öregségi nyugdíjban részesülnek az adott hónap akár egyetlen napján is. Nem lehet a kata alanya az az egyéni vállalkozó sem, aki más vállalkozásban társas vállalkozóként tevékenykedik.
A kata választásának feltételei és terhei
További megkötés, hogy – a taxis személyszállítást végző vállalkozók kivételével – csak olyan egyéni vállalkozó választhatja a katázást, aki kizárólag magánszemélyeknek és őstermelőknek értékesít terméket, valamint nyújt szolgáltatást. Ezzel a szűkítéssel megszűnik a kata-alanyiság azon előadóművészek, zenészek, rendezvényszervezők stb. számára, akik eddig költségvetési szervvel, bármilyen társasággal, illetve egyéni vállalkozóval álltak szerződéses kapcsolatban és feléjük számláztak. A vegyes megoldás (cégnek és magánszemélynek történő számlázás) 2022 szeptemberétől nem lehetséges. Ha mégis szerez a vállalkozó bevételt cégektől vagy jogi személyektől (számlát állít ki nekik), csak akkor szűnik meg a katás jogosultság (alanyiság) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a bevételt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzi meg. Nem szűnik meg a kata adóalanyiság akkor, ha a katás egyéni vállalkozó cégtől, intézménytől tevékenységéhez kapcsolódó adományt vagy támogatást kap, illetve akkor sem, ha például a katás egyéni vállalkozó egy cég felszámolása, végelszámolása során annak eszközeit megszerzi. Ez utóbbi módosítás csak a 2022. november 1-jét követően megszerzett bevételekre vonatkozik, tehát ha az új Katv. szerint 2022. szeptember 1. és október 31. között egyéni vállalkozó ilyen jellegű bevételt szerzett, le kell mondania katás adóalanyiságáról.
2022 novemberétől hatályos módosítás értelmében megszűnik a kisadózói (katás) alanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó az új Katv. bármely kitétele szerint nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak. Erről a tényről a következő hónap 15. napjáig kell nyilatkozni az adóhatóságnak. Ha ezt nem, vagy hibásan teszi meg a kisadózó, akkor a NAV ezt határozattal állapítja meg.
A kata rendszerében maradó (vagy azt választó) egyéni vállalkozók számára továbbra is marad a havonta fizetendő 50 000 forintos havi adó, és számukra a társadalombiztosítási ellátás alapja szintén változatlanul 108 000 forint; a nyugdíjukat is ez alapján számítják. Ugyanakkor megszűnik az az eddigi lehetőség, hogy a katások a magasabb, 75 000 forint havi összeg megfizetésével magasabb járulékalapra legyenek jogosultak. Mivel mellékállásban 2022. szeptember 1-jétől nem lehet katázni, így a havi 25 000 forint tételes adó megszűnik.
2024-ben sem változik az az előírás, hogy katásként legfeljebb évi 12 millió forint bevételig lehet áfamentesen számlázni, viszont új szabályként évi 18 millió forintig lehet majd katásként adózni. Amennyiben a katás bevétel mégis meghaladja ezt az összeget, akkor és csak akkor lép be a 40 százalékos különadó. Aki továbbra is kata-körben marad, annak az új szabályozás szerint már nem kell a 40 százalékos különadót megfizetnie, ha 3 millió forint felett számláz egy adott partnernek (kizárólag magánszemélynek vagy őstermelőnek)! Az előadóművészek szempontjából ez sem tűnik életszerű megoldásnak, járható útnak.
A kisadózó az adóalanyiság időszakában a kata megfizetésével továbbra is mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási (TB) járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a szociális hozzájárulási adó (szocho) megállapítása, bevallása és megfizetése.
A kata megfizetésével ugyanakkor a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
A főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
2. Kisvállalati adó (kiva)
A kisvállalati adót (kiva) elsősorban az különböztet meg a katától, hogy ezt – bizonyos határok között – leginkább a nagyobb árbevétellel, alkalmazotti létszámmal rendelkező, beruházásokat is megvalósító vállalkozásoknak érdemes választani. A kulturális vállalkozások körében is előfordul, ha nem is olyan mértékben, mint korábban a kata.
A kisvállalati adót (kiva) 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. A kivát akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot (2020-ban ez a határ még 1 milliárd forint volt). 2023-tól a kiva adóalanyiság választásakor azt is vizsgálni kell, hogy az adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást várhatóan végrehajt-e. Ha végrehajt, akkor a kiva nem választható, illetve a meglévő kiva-alanyiság megszűnik az adóév első napját megelőző nappal.
A már kiva adóalanyok esetében nem szűnik meg a kiva adóalanyiságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 3 milliárd forint bevételt túllépik. A kivából történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt (ez korábban 50 fő volt), illetve a bevétel a 6 milliárd forintot (ez korábban 3 milliárd forint volt). A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.
2023. augusztus 1-jétől a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a taxis személyszállításból származó bevételt. Ennek tényét a kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. A kisadózói adóalanyiság megszűnik annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
2024-től a kiva-alanyiság választására az egyesüléssel, szétválással létrejövő jogutódnak is lehetősége van. Például, ha egy kiva-alany gazdasági társaságból kiválással létrejön egy új gazdasági társaság, akkor mind a kiválással érintett, fennmaradó gazdasági társaság (jogelőd), mind a kiválás során létrejövő új gazdasági társaság élhet a kiva-alanyiság választásának lehetőségével, feltéve, hogy megfelel a Katv. szerinti „belépési” feltételeknek.
A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban 2019-től változott a kiva alapja is: az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
A kiva szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja ezt az adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.
A kiva hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét ezt az adónemet.
A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kiva mértéke 2020-tól 13 százalékról 12 százalékra, 2021-től pedig 11 százalékra, 2022-től pedig 10 százalékra csökkent, melynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.
A kivát választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. A kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. vagyis nincs havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük. A kisvállalati adózóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.
Utoljára frissítve 2023. december 12-én
