Együttesek és zenekarok névviselése

1. Hogyan tudom „levédetni” az együttesem nevét?

A személyek névviselésének kérdését a Polgári Törvénykönyv rendezi, amely szerint „irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével”.
A Polgári Törvénykönyv a művészek (szerzők, előadók) és művészegyüttesek (együttesek, zenekarok) felvett nevét, a természetes személyek, illetve vállalkozások nevével azonos védelemben részesíti. Ennek megfelelően egy választott név használatához nincs szükség előzetes engedélyeztetésre, bejegyzésre, "levédetésre", azt a jog a névadástól kezdődően védelemben részesíti.

2. Kit illet meg a védelem, ha két, vagy több együttes ugyanazt a nevet használja?

Az együttes nevének védelme a névadás időpontjához kötődik, tehát az együttes neve attól a naptól számítva védett, hogy az együttes tagjai az adott néven megkezdik művészi tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy adott nevet több együttes is használni kíván, a védelem azt az együttest fogja megilletni, amelyik az adott nevet előbb kezdte használni.

3. Hogyan tudom igazolni, hogy mikortól használja az együttesem az adott nevet?

Mivel az azonos vagy hasonló művésznevek (együttesnevek) esetén a jog a korábbit részesíti védelemben, vitás esetben szükséges lehet az „elsőbbség” bizonyítása, amely többféle módon történhet.
A közös jogkezelő szervezeteknél (EJI, Artisjus) történő regisztrációval könnyen és hitelt érdemlően lehet igazolni, hogy az adott nevet melyik művész együttese, és milyen kezdő dátummal használja (a regisztráció ebben az esetben sem a védelmet keletkezteti, hanem a védelem fennálltának napját teszi könnyebben igazolhatóvá).

Emellett egyéb módokon is igazolhatja az együttesnév használatának kezdő időpontját, például fellépésről szóló újságcikkek, folyóiratcikkek, plakátok megőrzésével, tanúvallomással, korábban kiadott albummal, megtartott fellépések plakátjaival, koncertfelvételekkel stb.

4. Mit tegyek, ha tudomásomra jut, hogy az együttesem nevét más együttes is használja

A jogszabály értelmében: „Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.”
Ebben az esetben az első lépés, hogy a felek egymás között, peren kívül próbálják meg rendezni a névhasználat kérdését. Az adott nevet később „felvevő” együttes köteles a névhasználatra jogosult együttes kérelmére a nevét toldással vagy elhagyással megváltoztatni, vagy új nevet választani. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, végső esetben peres úton kell eldönteni, hogy ki jogosult az adott név használatára, ehhez célszerű jogi képviselő közreműködését igénybe venni.

5. Mi történik, ha az együttes feloszlik, ki használhatja ilyenkor az együttes nevét?

Tagkiválás esetén az együttes további névviselése ellen a kivált tag csak abban az esetben tiltakozhat, ha a változás művészi karakter- és színvonalváltozással járna, vagyis, ha a kiválás ilyen változással nem jár, a megmaradt tagok tovább használhatják az együttes nevét. Ha a művészi karakter- és színvonalváltozással nem állapítható meg, a kivált tag nem tiltakozhat az együttes névviselése ellen akkor sem, ha a nevet eredetileg egyébként a kivált tag találta ki. Fontos továbbá megjegyezni, hogy amennyiben a kivált tag távozása művészi karakter- és színvonalváltozással jár, maga a kivált tag is csak abban az esetben használhatja új Együttesében a korábbi nevet, ha ehhez az együttes többi tagja hozzájárult.

Ha a feloszlást követően valamennyi, a korábbiból létrejött új együttes hasonló művészi karakterrel és színvonalon működik tovább, és a névhasználatról nem sikerül dönteniük – illetve peres eljárás esetén a bíróság sem tud a kérdésben dönteni – végső soron a szétválással létrejött együtteseknek új néven kell folytatniuk művészi tevékenységüket.

Az együttes megszűnése esetén a névviselés csak annyiban merül fel, hogy a megszűnt együttes neve védett marad, vagyis a megszűnést követően sem lehet azonos néven új együttest létrehozni.

6. Milyen egyéb lehetőségeim vannak az együttes nevének védelmére?

Az együttesnek lehetősége van arra, hogy az általa használt nevet – amennyiben ennek feltételei fennállnak – védjegyként bejegyeztesse a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH). A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak (jelen esetben az együttesnek) kizárólagos joga van a védjegy használatára, ami azt jelenti, hogy a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést.
Meg kell jegyezni, hogy a névviselés kérdésében a védjegyoltalom nem ad a polgári jogi szabályokhoz képest többletvédelmet, legfeljebb a védelem fennállásának kezdő időpontja igazolható általa. Emellett, mivel az együttes neve a név felvételétől kezdődően védett, a védjegyoltalom pedig nem jegyezhető be olyan megjelölésre, amely másnak korábbi névviseléshez fűződő jogát sértené, a védjegyoltalom nem alkalmas az adott nevet korábban használó együttes elsőbbségének megkerülésére sem. Fontos kiemelni, hogy a védjegyoltalom bejegyzése (lajstromozása) emellett viszonylag magas költséggel jár, és a bejelentés napjától számított tíz év után meg kell újítani.

Utoljára frissítve: 2020. június 30.

 

Ez a tájékoztató a feltöltése napján hatályos jogszabályok alapján irányadó általános szabályokat tartalmazza, az tehát egyedi jogviták eldöntésére nem alkalmas. Egyedi ügyekben kérjük vegye igénybe az EJI jogsegélyszolgálatát, vagy forduljon ügyvédhez. A tájékoztató a feltöltésének napja óta esetleg elvégzett jogszabályváltozásokat nem tartalmazza, azokra nem utal, ezért, ha hosszabb idő telt el a tájékoztató publikálása óta, a cikkben megtalálható egyes információk elavulhattak.

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2024
03/
26

Külföldről beszedett jogdíjak felosztása

2024
07/
04

Jogdíjkifizetés (Hangfelvételek felhasználása és külföldi jogdíjak) / Payout for sound recordings

2024
08/
23

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2024
09/
26

Jogdíjkifizetés (Audiovizuális és online jogdíjak) / Payout for audiovisual and online royalties

2024
10/
31

Regisztrációs határidő (jogosultkutatás) / Deadline for registration (rightholder research)

2025
02/
28

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje / Deadline for registration of sound recording forms