Sampling – a zenerészletek másolásának jogi útvesztője

A hangfelvételek készítésekor gyakran fordul elő, hogy a felvételen más művészek korábbi hangfelvételeiből emelnek át a készítők egyes, hosszabb-rövidebb részleteket. Ennek egyik tipikus formája az úgynevezett sampling, amelynek során egy hangfelvétel valamely részét lemásolják, majd azt esetleg módosítva, egyéb hangfelvételekkel, illetve effektekkel kombinálva új felvételt hoznak létre. Emellett az is gyakori, hogy egyes hangfelvétel-részleteket jelentős változtatás nélkül emelnek át más hangfelvételekbe. Az utóbbi években több olyan ügy kapott reflektorfényt a hazai médiában, amelyek magyar művészek hangfelvételeiből vett részletek külföldi hangfelvételeken történő felhasználásáról szóltak (emlékezhetünk például az Omega „Gyöngyhajú lány” című dalából átemelt részlet felhasználására Kanye West New Slaves című dalában, vagy amikor Christina Aguilera „Woohoo” című dalában Kovács Kati „Add már uram az esőt” című hangfelvételének egy rövid részlete került felhasználásra). Tájékoztatónkban az említett felhasználásokkal kapcsolatos alapvető kérdéseket járjuk körül.

1. Szabadon felhasználható-e más hangfelvételéből származó részlet, ha annak hossza a 3-5 másodpercet nem haladja meg?

Attól függ. A szerzői jogi törvény (Szjt.) szabályai szerint a szerzői jog által védett művek minden egyes felhasználásáért az érintett jogosultak engedélyét kell kérni, a felhasználással arányos díj megfizetése mellett. Azonban akár zenei művekből is lehet egy rövid részt idézni (ld. később), ha annak szabályait betartjuk. Az engedély nélkül felhasználható műrészlet hosszát azonban minden esetben egyedileg kell megítélni, nincs általános mennyiségi határ, ami ennek eldöntését segítené.

2. Ez azt jelenti, hogy más művészek hangfelvételének részletét csak abban az esetben lehet felhasználni saját hangfelvételünkben, ha azzal kapcsolatban a jogosultak engedélyét előzetesen beszereztük?

Nem. Nem szükséges engedély, ha adott teljesítményt a szerzői jog egyáltalán nem védi (pl. népdalok) vagy azért nem védi, mert a törvény szerinti védelmi idő már lejárt. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra, hogy a szerzői jogi védelem hiánya nem mindig jelenti azt, hogy adott hangfelvétel szabadon felhasználható: például egy népzenei művek előadását tartalmazó hangfelvétel felhasználása nem sértheti az adott hangfelvételen szereplő előadóművészeknek, illetve a felvétel kiadójának a hangfelvétellel kapcsolatos jogait.

Az Szjt. emellett bizonyos felhasználási formák (az ún. szabad felhasználások) esetében nem teszi kötelezővé a jogosultak előzetes engedélyének beszerzését.Az Szjt. 34. §-a szerint a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti, amennyiben az a szabad felhasználásra vonatkozó általános feltételeknek (Szjt. 33. §) is megfelel. A törvény szövegéből következően nincs annak akadálya, hogy az idézés szabályait a hangfelvételen rögzített szerzői művekre is alkalmazzuk, ez pedig azt jelenti, hogy ha az adott részlet átvétele az idézés szabályainak megfelel, az átvételhez nincs szükség az érintett szerző(k) előzetes engedélyére. Az idézés körében a továbbiakban az eredeti hangfelvételen rögzített műre (amelynek részletét fel kívánják használni) forrásműként hivatkozunk, azt a művet pedig, amelybe a forrásmű részlete átemelésre kerül átvevő műként említjük.

3. Milyen feltételek teljesülése esetén felel meg a forrásmű részletének felhasználása az idézés szabályainak?

3.1. Idézni csak a jogosult által vagy az ő engedélyével nyilvánosságra hozott művekből lehet

Az idézés csak abban az esetben jogszerű, ha az átvétel olyan műből származik, amelyet a jogosult, vagy az ő engedélyével más korábban már nyilvánosságra hozott.

3.2. Az idézés terjedelmének meg kell felelnie az átvevő mű céljának, illetve terjedelmének

Az átvevő mű céljához és terjedelméhez akkor igazodik az idézés, amennyiben az idézés csupán az átvevő mű kiegészítését szolgálja.
Ebből egyrészt az következik, hogy az átvevő műnek önmagában is egyéni, eredeti jellegű műnek kell lennie. Ennek következtében az idézés szabályai nem alkalmazhatók a kizárólag samplingelt részletekből álló, úgynevezett „mash-up” dalok esetében, vagyis ilyen felvételek készítéséhez valamennyi érintett jogosult engedélyét előzetesen be kell szerezni (az engedélyezési jogokkal jellemzően a kiadók rendelkeznek).
Az idézés szabályszerűségéhez az is szükséges, hogy a forrás- és az átvevő mű között tartalmi kapcsolat álljon fenn. Az átvevő mű célja tágan értelmezhető fogalom és minden esetben egyedi megítélés alá esik, hangfelvételek esetében ilyen cél lehet a forrásmű (annak szerzője- előadóművésze) iránti tiszteletadás is.

Egy könnyűzenei dal refrénje, sűrített, tömörített módon tartalmazza az egész mű eszenciáját, így annak még az eredetihez hű idézés útján történő szabad felhasználása is ellentétes az idézés terjedelmi korlátját megfogalmazó rendelkezésekkel, ennek megfelelően egy könnyűzenei mű refrénjének átvétele nem szabad felhasználási eset, előzetes engedélyhez kötött.

3.3. A forrásmű felismerhetősége

Az idézett idegen műrészletnek az átvevő műben ilyenként felismerhetőnek kell lennie. Ennek megfelelően amennyiben a sampling olyan jelentős átalakítással jár, amelyet követően a forrásmű nem felismerhető, úgy az nem tartozhat az idézés szabályai alá, vagyis előzetes engedélyezéshez kötött.
Nem idézés ugyanakkor a stílusutánzás, mivel a stílus nem védett, így az szabadon követhető.

3.4. Forrás-, és névfeltüntetés

Fontos, hogy az idézés esetén a forrásmű szerzőjét, valamint az idézet forrását (pl.: a forrásművet rögzítő hangfelvétel adatait) a felhasználás jellegéhez igazodó módon fel kell tüntetni.

4. Előadóművészként megtilthatom-e, hogy valaki az én előadóművészi teljesítményemet tartalmazó hangfelvétel részletét használja fel a saját felvételében?

A hangfelvétel valamely azonosítható részletének átemelése az adott mű, illetve előadóművészi teljesítmény többszörözésének tekinthető, amelyhez az engedélyt a hangfelvétel valamennyi jogosultjától (szerző, előadóművész, hangfelvétel-kiadó) be kell szerezni. Az engedély beszerzésének kötelezettségétől abban az esetben mentesül a felhasználó, ha az átemelés valamely szabad felhasználás (pl. idézés) körébe tartozik (lásd: a 3. pontban írtakat). Emellett az átemelt részlet jogosultjainak engedélyét annak fizikai úton történő terjesztéséhez is be kell szerezni. Látható tehát, hogy az előadóművész a többszörözési, illetve terjesztési joga alapján megtilthatja a szabad felhasználásnak nem minősülő átvételt, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az előadóművészek e vagyoni jogaikat a gyakorlatban jellemzően a hangfelvétel-kiadóra ruházzák át, így az előadóművészek többszörözési, illetve terjesztési engedélyezési jogát ilyen esetekben a kiadó gyakorolja.

Az előadóművésznek emellett – a szerzőkhöz hasonlatosan – rendelkezésére áll az ún. integritáshoz való jog, melynek értelmében: „az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes. Azt, hogy a felhasználás sérti-e az előadóművésznek az előadóművészi teljesítménye integritásához való jogát, esetről esetre, a felhasználás mennyisége és minősége figyelembevételével kell megállapítani (a sérelem megállapítására adhat okot például, ha az átvevő mű stílusa, mondanivalója jelentősen eltér az eredeti felvétel stílusától, illetve mondanivalójától).

Utoljára frissítve: 2020. augusztus 3.

Ez a tájékoztató a feltöltése napján hatályos jogszabályok alapján irányadó általános szabályokat tartalmazza, az tehát egyedi jogviták eldöntésére nem alkalmas. Egyedi ügyekben kérjük vegye igénybe az EJI jogsegélyszolgálatát, vagy forduljon ügyvédhez. A tájékoztató a feltöltésének napja óta esetleg elvégzett jogszabályváltozásokat nem tartalmazza, azokra nem utal, ezért, ha hosszabb idő telt el a tájékoztató publikálása óta, a cikkben megtalálható egyes információk elavulhattak.

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2020
07/
03

Jogdíjkifizetés (2019. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2020
08/
10

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2020
08/
25

Elektronikus hírközlési eszközzel megtartott Küldöttgyűlés

2020
08/
29

Jogdíjkifizetés (audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)

2020
09/
29

Küldöttgyűlés (elektronikus hírközlési eszköz útján)

2021
03/
01

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje