Személyi jövedelemadó

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 2024-től haviról negyedévesre módosítja a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését. Jelentős változás továbbá, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni. 2025-től eddig költségszámlákat gyűjtő és elszámoló egyéni vállalkozóknál megszűnik a „vállalkozói kivét” fogalma. Ezt az adózási formát 2024-ben vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak, 2025-től pedig tételes költségelszámolásnak nevezik. Ezzel egy időben megszűnnek az ehhez kapcsolódó adókedvezmények, mint például a foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény.

1. Alapfogalmak, adókulcsok, adójóváírás, különadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (a továbbiakban: Szja-törvény) a jövedelmek két fő jövedelemtípusát határozza meg, a két fő jövedelemtípuson belül is több fejezetet, jövedelem–csoportot és ezeken belül több alcsoportot különböztet meg a következőképpen: összevont adóalap (ide tartozik az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelem), valamint az egyes külön adózó jövedelmek (ide tartozik az egyéni vállalkozó adózása, a vagyonátruházásból származó jövedelmek, a tőkejövedelmek, az egyes juttatások adózásának szabályai, a vegyes jövedelmek,  végül az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték). Az előadóművészek szempontjából az összevont adóalapnak van kiemelt jelentősége, amelybe alapvetően két fő jövedelemtípus tartozik: az egyik az önálló tevékenységből származó jövedelem, a másik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Ide tartozik egy harmadik jövedelemtípus, is az ún. egyéb jövedelem, vagyis minden olyan jövedelem, amelyet az Szja-törvény külön nem nevesít. E két jövedelem között a különbség elsődlegesen azon alapul, hogy a tevékenység munkaviszony keretében történik, vagy pedig üzleti tevékenység; ez utóbbi kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más, de önálló jellegű tevékenység végzését. 

Az Szja-törvény az önálló tevékenységből származó jövedelmet példálózva sorolja fel. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Az önálló tevékenység esetében fő szabálynak tekintendő a tételes költségelszámolás: a bevétellel szemben elszámolható az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség. A tételes költségelszámolás helyett valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre választható a bevétel 10 százalékának megfelelő költséghányad is. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka tekintendő jövedelemnek. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, illetmény címén, valamint a nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén megszerzett bevétel. A nem önálló tevékenységből származó bevételekkel szemben költségek általában nem számolhatók el. 

Az összevont adóalap tehát a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege, amellyel szemben, illetve egyes esetekben ennek adójával szemben és csak annak mértékig adókedvezmények és adómentességek vehetők igénybe. 

Az egykulcsos személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, és ezt az általános adókulcsot kell alkalmazni valamennyi külön adózó jövedelemre (ingó és ingatlan vagyon átruházásból, béren kívüli juttatásból, tőkejövedelemből (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci jövedelemből) illetve egyéb kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelemre is. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői szociális hozzájárulási adó általános mértékével megállapított összeggel növelt értéke. Ez azt jelenti 2022-ben, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 13 százalékát. Az összevont adóalap része az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem.

A családi adókedvezménnyel az adóalapot lehet csökkenteni, ezen keresztül lehet mérsékelni a befizetendő szja-t. A kedvezményt tehát csak bejelentett munkahellyel rendelkezők vehetik igénybe, GYES-t, GYED-et igénybevevő anyukák, vagy katás adózást választók nem.  2019-től a családi pótlékra jogosult gyermeket nevelő adózó egygyermekesek gyermekenként 66.670 forinttal, a kétgyermekesek 133.330 forinttal, a három vagy annál több gyermeket nevelők gyermekenként 220.000 forinttal csökkenthetik havonta az adóalapjukat. Ez adókedvezményre kivetítve egy eltartott esetén havonta 10.000 forintot, két eltartott esetén 20.000 forintot, míg három vagy több eltartott esetén 33.000 forintot jelent gyermekenként. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára 2020-tól élethosszig tartó szja-mentesség jár, amely kombinálható a családi adókedvezménnyel. A 2021-ben befizetett szja 2022-es visszatérítését érinti, hogy csak a ténylegesen befizetett szja jár vissza, így azok, akik már igényeltek családi adókedvezményt, csak a maradék személyi jövedelemadó összegéig jogosultak a családi adó-visszatérítésre. Ha a magánszemély összevont adóalapját terhelő adó ennél az összegnél kevesebb, akkor a visszatérítés összege az adó összege.

 A kedvezmény megosztható a szülők között, házastársak esetében (orvosi igazolás alapján) már a várandósság idején is érvényesíthető. Lényeges tudni, hogy a kedvezmény igénybevételéhez a szülőnek adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni és átadniuk a munkáltatójának.

A családi adókedvezményt 2014-től családi járulékkedvezmény formájában is igénybe lehet venni az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére. A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak. A vállalkozók azonban csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A családi kedvezmény akkor vehető közösen igénybe, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult. A megosztást csak arra a jogosultsági hónapra nem lehet alkalmazni, amelyre a jogosult, vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot kapott.

Az első házasok 2015-től bevezetett adókedvezményének összege havonta 33.335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5.000 forinttal csökken. A kedvezmény a házasságkötés hónapját követő 24 hónapban vehető figyelembe. Az első házasok kedvezményét a házaspár mindkét tagja igénybe tudja venni (az is, akinek nem ez az első házassága). Az adókedvezmény bejegyzett élettársi kapcsolatban is érvényes. A kedvezményt a házastársak – a családi kedvezményhez hasonlóan – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik. A kedvezmények érvényesítési sorrendje: első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény.

2021-től a súlyos fogyatékkal élő magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény – a családi adókedvezmény mintájára – az összevont adóalapot csökkentő tételként érvényesíthető. A csökkentés felső határa havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (ez korábban 8.050 forint volt). 

A NAV honlapján hozzáférhető családikedvezmény-kalkulátor segítségével bárki kiszámolhatja, hogy a hatályos szabályok alapján mennyi adóalap-kedvezményt vehet igénybe a havi béréből. A program azt is kiszámolja, hogy a kedvezmények révén mennyivel kevesebb adót, közterhet kell fizetnie, mennyivel lesz magasabb a nettó bére. Ha nem vehető igénybe maradéktalanul a kedvezmény, a kalkulátor jelzi, mekkora összeget célszerű átadnia más jogosultnak.

2. Béren kívüli és adómentes juttatások

Az adómentes béren kívüli juttatások köre 2019-től jelentősen leszűkült: a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás maradt az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Megszűnt a készpénz cafetéria (100.000 forintig) kedvező adózása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás és a korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (pl. iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) adómentessége is. 2020 tavaszán hozott intézkedés nyomán a SZÉP-kártyára kedvezményes adókulccsal adható rekreációs célú keretösszeg 450.000 forintról 800.000 forintra nőtt, amely 2022. január elsejét követően is megmarad. Ennek megosztása: 

  • szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400.000 forint, 
  • vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265.000 forint, 
  • szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135.000 forint. 

A SZÉP-kártyára a fenti kereteket meg nem haladó mértékben utalt összeg után 2021. június 30-ig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, csak a 15 százalék szja-t. Amennyiben a munkáltató a fenti értékhatárokat meghaladó összegben utal, úgy a felettes rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles, így a keretösszeget meghaladóan nyújtott juttatások után 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie a munkáltatónak. Az adó alapja az egyes meghatározott juttatások tekintetében a juttatás 1,18-szorosa változatlanul. 2024-től változatlanul a korábbi 450.000 forintos éves értékhatár lesz érvényben. 

Az egyes meghatározott juttatások köréből korábban kikerült az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak.

Korlátozott formában megmaradt a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. 2024-ben is csekély értékű - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű - ajándékot személyenként évente csak egyszer lehet juttatni.

Sportrendezvényre és kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegyet vagy bérletet mindkét célra külön-külön, a minimálbért meg nem haladó mértékben juttathat adómentesen a munkáltató a munkavállalónak. 

2023-tól a SZÉP-kártya különböző „zsebei” megszűnnek, így belső korlátok nélkül lehet felhasználni a kártyán lévő összeget szálláshelyre, vendéglátásra, egyéb célokra. A SZÉP-kártyák alszámláin 2022. október 15-ig jóváírt összegeket 2023. május 31-ig lehet kedvező adózás mellett felhasználni, ezt követően a kártya tulajdonosnak a teljes adótartalmat meg kell fizetnie. A jövőben a 15 százalékos kedvezmény egy évig használható fel.

Az egyes meghatározott juttatások körében korébban megszűnt az a lehetőség is, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett. Megmaradt egyes meghatározott juttatásnak az önkéntes biztosító pénztárakba, célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás.

2021-től a kifizető által biztosított védőoltás mellett adómentes a járványügyi szűrővizsgálat is. Az adómentesség visszamenőlegesen is alkalmazható, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha a kifizető a koronavírus járvány első hullámának időszakában finanszírozott koronavírus tesztet.

2023. november 16-tól a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül – a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerint – a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.

3. Külföldön megfizetett adó, illetve külföldről származó egyéb jövedelem

Nem kell adózni olyan, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után, amely kettős adóztatást kizáró egyezmény vagy viszonosság alapján Magyarországon mentesül az adó alól, de az adómérték kiszámításánál figyelembe kell venni. Más szóval az ilyen jövedelem része az összevont adóalapnak, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.

Olyan külföldön adóztatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után, amelyek nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak (ilyen pl. a szerzői jogdíj), maximum a külföldön megfizetett adó 90 százalékát, de legfeljebb az ún. átlagadókulccsal (ez a számított adó és az összevont adóalap hányadosa) kiszámított adót kell levonni. Ezt a 90 százalékos korlátot a kettős adóztatást kizáró egyezmények általában felülbírálják, azaz az átlagadóteherig megengedik a külföldön megfizetett adó levonását. Ide kapcsolódik, hogy 2024-től az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni. 2025. január 1-től pedig, ha egy kulturális, művészeti, tudományos rendezvényen való részvétel virtuális, az ügyletet az igénybe vevő országában kell adóztatni. Eddig ilyen esetekben a rendezvény helyszíne számított teljesítési helynek, ami virtuális események esetén azt eredményezte, hogy – a főszabálytól eltérően – a szolgáltatás nyújtója szerinti országában volt a teljesítési hely.

A külföldön megfizetett adót változatlanul az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamán kell átszámítani.

Ha a magánszemély olyan államból származó kamatra, továbbá ingatlan vagy vagyoni értékű jog (pl. szerzői jogdíj) értékesítéséből származó bevételre tesz szert, amellyel Magyarország még nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor ez a jövedelem – a megszerzésére fordított összeggel csökkentve – az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek számít.

4. Adóalap-csökkentő tételek

A művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély, illetve vállalkozó az általánosan elismert költségeken felül további költségeket is elszámolhatnak. Ezek a művészek a jellemzően előforduló költségeik között számolhatják el a tevékenységükkel összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeumi közgyűjtemény látogatásának ellenértékét, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadásaikat, továbbá az előadóművészeti tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadást is. A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló rendelkezések alkalmazási feltételeiről a 39/1997. (XII. 29.) MKM-PM együttes rendelet intézkedik. A rendelet értelmében a fenti költségek az önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) keretében, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művészi alkotás ellenértéke címen eredeti jogosult által elért bevétellel szemben, vagy egyébként az említett törvény szerint védelemben részesített előadóművészi tevékenység ellenértéke címén elért bevétellel szemben számolható el.

5. Adómentes bevételek

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételi jogcímek körében továbbra is adómentes a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Érdemes Művésze, Népművészet Mestere és Babérkoszorú-díj tárgyiasult formája, valamint a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj (pl. Jászai Mari-díj, Balázs Béla-díj) tárgyiasult formája is. 

Az öregségi nyugdíj és az ösztöndíj a személyi jövedelemadó körében általában adómentességet élvez.

Évi 50.000 forint értékben adómentes a kifizető által a magánszemélynek juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. 2014. január 1-jétől adómentes bevételnek minősül a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék. 2017-től adómentesek a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak. 

Adómentes bevételnek tekinthető a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága által folyósított művészjáradék is. Az öregségi nyugdíjminimum (2024-ben is 28.500 forint) 425 százalékában (havi 121.125 forint) maximált művészjáradékot a 65. életévüket betöltött, a törvényben meghatározott díjak valamelyikével elismert művészek igényelhetik. A kettős díjazás elkerüléséért nem kaphat művészjáradékot, aki a következő címek közül valamelyiknek már a kitüntetettje: a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze, a Magyar Mozgókép Mestere, ezenkívül a Magyar Művészeti Akadémia rendes és levelező tagjai. 

6. Szellemi termékek értékcsökkenési leírására

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó (de nem az önálló tevékenységet folytató magánszemély) által tartósan – legfeljebb egy éven túl – igénybe vett szellemi termék (mint vagyoni értékű jog) beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Abban az egyébként elég gyakori esetben, amikor a szellemi terméket kizárólag a beszerzés évében hasznosítják (pl. egy színpadi mű bemutatása húsz előadásra adott év októberétől decemberéig), akkor a teljes jogdíjösszeget az adóévben kell leírni és elszámolni.

Minden más esetben a szellemi termék beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközöket előreláthatóan használják. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget az eszköz (szellemi termék) használatba vétele időpontjában kell meghatározni, a nyilvántartásokban feljegyezni. Az egyéni vállalkozó elszámolható értékcsökkenési leírása (amortizáció) a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre és szellemi termékekre 50 százalék. A tételes költségelszámolást alkalmazó önálló tevékenységet végzők és az egyéni vállalkozók a 100.000 forint vagy annál kisebb egyedi beszerzési értékű kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközt számolhatják el egy összegben.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénnyel beiktatott befektetési- és adókedvezményekkel összhangban, speciális szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozók által beszerzett filmszakmai típusú eszközök és megvalósított építmények amortizációjára. Eszerint a kizárólag film- és videógyártást szolgáló gépekre és berendezésekre 50 százalékos, míg a kizárólag film- és videógyártást szolgáló építményekre 15 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

A művészeti tevékenységet folytató vállalkozó alkalmazhatja az átalányadózásra vonatkozó szabályokat is, ha van munkaviszonya és éves bevétele a 15 millió forintot meghaladja.

7. Előadóművészek átalányadózása

2023. január 1-től megszűnik az átalányadózás választásának évét megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó előadóművész akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2023. évi vállalkozói bevételének összege meghaladta az éves minimálbér tízszeresét (32.016.000 forintot).

A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok (éves minimálbér tízszerese, kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén ötvenszerese) maradtak az arányosítási szabállyal együtt, ami azt jelenti, hogy a tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.
2023-tól jelentősen csökken az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó: a korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak megszüntetése vagy az arra való jogosultság megszűnésének évét követően. Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik (például a bevételi értékhatár túllépése miatt), akkor a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást ismételten nem választhatja.

2023-tól az átalányadózó egyéni vállalkozó az szja, TB járulék és szochó fizetési kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és megfizetni. Az átalányban megállapított adóelőlegét szintén negyedévente kell bevallania és megfizetnie, amennyiben az átalányadózó családi járulékkedvezményt kívánna igénybe venni.

Az átalányadózókat terhelő TB járulék és szochó alapjának számítási metódusa is megváltozott. Göngyölítéses adófizetési szabály került bevezetésre annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja jelentős mértékben a fizetendő kötelezettségek mértékét. A göngyölítés alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

2023. december 1-jétől az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a minimálbér összegét 232 000 forintról 266 800 forintra, míg a garantált bérminimumot 296 400 forintról 326 ezer forintra emelte. A rendelkezés az szja tekintetében nem jelent változást, ugyanis a minimálbér az átalányadózók esetében az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, azaz 232 000 forint. Ezzel szemben a tb-járulékra és a szochóra vonatkozó törvények értelmében egyéni vállalkozók esetében e két közteher kiszámításánál a minimálbérnek a tárgyhó első napján érvényes összeget kell tekinteni. A negyedéves bevallások során alkalmazandó göngyölítéses módszerre tekintettel a 2023. december hónapra vonatkozó 10 százalékos minimálbér-emelkedés miatt az utolsó negyedévet az előre eltervezetthez képest újra kell számítani. Így az év egészét tekintve a tb-t legalább 2.818.800 forint, a szochót pedig 3.171.150 forint után kell megfizetni. Ebből következően, a főállású átalányadózónak 2023-ra legalább 507.384 forint tb-t és 412.250 forint szochót kell fizetnie. 2024. évre vonatkozóan pedig (hacsak nem lesz újabb évközi vagy évvégi minimálbér emelés) legalább 592.296 forint tb-t és 468.234 forint szochót kell az adózónak megfizetnie. 

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor vállalkozói bevételeiből az Szja-törvényben meghatározott költséghányadot vonhat le. 2022-től a korábbi nyolc helyett háromféle költséghányad alkalmazandó, melynek mértéke az átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységétől függ:

Az egyéni vállalkozó tevékenységének típusa A bevételből levonható költséghányad 
bármely tevékenység (ide értve az előadó-művészet és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet is) 40 %
az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység (például építőipari kivitelezés, építőipari szolgáltatás, gépjárműjavítás, háztartási cikk javítása, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, számítógép javítása, vendéglátó tevékenység) 80 %
kizárólag kiskereskedelmi tevékenység 90 %

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2024-ben nem haladja meg a 1.600.800 forintot. Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg ezt az összeget. Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1.600.800 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem. Ami nem változott: a főfoglalkozású egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ez a minimum-adóalap. Ha az egyéni vállalkozói jogállás nem áll fenn a teljes hónapban, akkor az adó alapja az adott napokra számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a költségekről nem kell nyilvántartást vezetnie (nem is számolhat el költséget); az Szja-törvény szerinti költséghányad alapján kalkulálja jövedelmét (előadóművészek esetében 40 százalék költség, 60 százalék jövedelem).

8. Elszámolható költségek 

Az egyéni vállalkozó költségként elszámolható tételei, kiadásai:

  • a vállalkozói kivét;
  • a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások, az adott előleg, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleg;
  • a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása;
  • legfeljebb három évvel korábban beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásai,
  • a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges egyéb kiadásai.

A Szja-törvény 11. számú mellékletében felsorolt jellemzően felmerülő és elszámolható költségek:

  • anyag, áru, göngyöleg beszerzések költségei,
  • tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása,
  • munkabérek és közterhei (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás),
  • vállalkozói kivét szociális hozzájárulási adója és egészségügyi szolgáltatási járuléka,
  • vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó tagdíjak, kamarai tagdíjak,
  • a tevékenységhez kapcsolódó kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja,
  • vállalkozói hitelekhez kapcsolódó kamatok, banki költségek,
  • a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék stb.

 

9. Külföldi előadóművész

A külföldi előadóművész Magyarországon szerzett bevételére választhatja, hogy a bevétel 70 százaléka után fizet szja-t. A bevétel része a költségtérítés és a magánszemély részére biztosított szállás szokásos piaci értéke is. A választás feltétele, hogy az előadóművész külföldi illetőségű legyen, és jövedelmét ne magyar kifizetőtől szerezze, továbbá, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napnál többet ne tartózkodjon Magyarországon. Az előadóművész kategória a FEOR-számok alapján került meghatározásra, így idetartozik különösen a színész, a zenész, az énekes, a táncművész. Külföldi előadóművésznek csak akkor keletkezik Magyarországon adókötelezettsége – függetlenül az új szabálytól -, ha jövedelme nemzetközi egyezmény alapján (vagy hiányában) belföldön adóztatható. Évi 200.000 forint bevétel adómentes, e fölött azonban a teljes összeg után adózni kell. Az adóbevallást az ország elhagyásáig kell benyújtani, illetve az adót is eddig kell megfizetni. A bevallás benyújtásához elegendő a magánszemély természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa (pl. útlevél) típusának és számának feltüntetése.

2023. január 1-jétől már nem csak az EGT államaiban biztosított előadóművészek és stábtagok részére elérhető az adómentesség, hanem a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országból Magyarországra kiküldött és egyszerűsített adózást választó előadóművész és stábtag is mentesülhet a szociális hozzájárulási adó alól. A mentesség feltétele a külföldi állam által kiállított igazolás megléte.

10. Egyéb rendelkezések 

2019-től lehetőség van az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételét szolgáló – nyilatkozatok elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtására is.

A NAV az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján. A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a korábbi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.

2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

Utoljára frissítve: 2023. december 12-én

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2024
03/
26

Külföldről beszedett jogdíjak felosztása

2024
07/
04

Jogdíjkifizetés (Hangfelvételek felhasználása és külföldi jogdíjak) / Payout for sound recordings

2024
08/
23

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2024
09/
26

Jogdíjkifizetés (Audiovizuális és online jogdíjak) / Payout for audiovisual and online royalties

2024
10/
31

Regisztrációs határidő (jogosultkutatás) / Deadline for registration (rightholder research)

2025
02/
28

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje / Deadline for registration of sound recording forms