2020 03/26
Tájékoztató a veszélyhelyzeti jogszabályokról
Kövesse nyomon oldalunkon az előadóművészeket érintő legfontosabb veszélyhelyzeti jogszabályokat. Az ismertetőt folyamatosan frissítjük
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzettel összefüggésben a Kormány - a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének javaslatait is figyelembe véve – több, az előadóművészeket érintő jogszabálymódosítást vezetett be, melyek közül a legjelentősebbeket – a 2020. április 22. napján hatályos jogszabályok alapján – az alábbiakban összegezzük.
1. A KATA-t érintő változások
a) Kiket érintenek a KATA-t érintő változások?
A KATA törvény szabályai szerint adózó azon egyéni vállalkozókat, betéti társaságokat /Bt./, közkereseti társaságokat /Kkt./ (a továbbiakban: „vállalkozások”), amelyek előadó-művészet tevékenységet, illetve előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet folytatnak, és amelyek 2020. februárjában már a KATA szerint adóztak.
(Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység: az élő színházi, koncert, opera vagy táncművek és egyéb színpadi alkotások bemutatásának kiegészítő (segítő) tevékenységei: rendezői, produceri tevékenység, díszlet tervezése, építése, látvány-, fény-, hangeffektus-tervezés stb. Ebbe a szakágazatba tartozik az élő előadások produceri és impresszáriós tevékenysége is. Nem tartozik ide: a színházi és művészeti személyi ügynökök, ügynökségek tevékenysége; szereposztás, szerepnyilvántartás)
b) Miben változnak a KATA szabályai?
A kormányrendelet alapján az előadó-művészet tevékenységet, illetve előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet folytatók mentesülnek a KATA megfizetése alól (a mentesüléshez nincs szükség arra, hogy e tevékenységeket az adózó főtevékenységként folytassa).
c) Mely időszakokra vonatkozik a KATA megfizetése alóli mentesülés?
A KATA megfizetésének kötelezettsége alól a vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapjaiban mentesülnek.
d) Jogosult vagyok-e társadalombiztosítási ellátásokra, ha nem fizetem be a KATA-t?
Az adófizetés alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságot és az ellátások összegét, vagyis a vállalkozó továbbra is jogosult például az egészségügyi ellátások igénybevételére.
e) Kiket érintenek a szociális hozzájárulási adó ("Szocho") és a járulékfizetés változásai?
Azokat a vállalkozásokat, amelyek főtevékenységként alkotó, művészeti, szórakoztató tevékenységet folytatnak. E tevékenységi körbe tartozik egyebek mellett az előadó-művészet-, és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység is. Főtevékenység az a tevékenység, amelyből a vállalkozásnak a 2020. március 24. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30%-a származott.
f) Miben változnak a Szocho és a járulékfizetés szabályai?
A rendelet alapján az előadó-művészi tevékenységet, illetve előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásoknak a veszélyhelyzetre tekintettel:
- nem kell teljesíteniük a szociális hozzájárulási adót (Szocho)
- társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeiket úgy kell teljesíteniük, hogy a járulékalapot képező jövedelmük után kizárólag a 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forintot kell megfizetniük.
Az új szabályok nem befolyásolják a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságot és az ellátások összegét.
A Szocho-val kapcsolatos további változásokat a tájékoztató 1. k) pontjában ismertetjük
g) Mely időszakokra kell alkalmazni az új szabályokat?
A Szochó és a társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó új szabályokat a 2020. március, április, május és június hónapokra irányadó adó és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
Az a)-g) pontban említett jogszabályváltozásokat a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet (megtekinthető a Magyar Közlöny 2020. évi 51. számában), illetve a a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában) vezette be.
h) Változnak a Széchenyi Pihenő Kártya formájában adható összeg – béren kívüli juttatásként – szabályai
A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában) a 2020. év vonatkozásában jelentősen megemelte a béren kívüli juttatások felső határát, valamint az éves rekreációs keretösszeget. A rendelet értelmében továbbá nem terheli szociális hozzájárulási adó Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
i) Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések
A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában) értelmében az adózó a 2020. április 23. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban esedékessé váló alábbi adónemekkel kapcsolatos adómegállapítási, -bevallási és -fizetési (illetve adóelőleg megállapítási és bevallási) kötelezettségének 2020. szeptember 30. napjáig tehet eleget:
- társasági adó (Tao.)
- kisvállalati adó (kiva)
- helyi iparűzési adó.
A jelen pont szerinti változásokkal kapcsolatban kérjük, hogy tekintse meg a rendeletben található részletes szabályokat, illetve konzultáljon könyvelőjével, adótanácsadójával.
j) Változnak a KIVA szabályai
2020. július 1. napjától – a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában) alapján – a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint.
2020. január 1. napjától a Katv. 21. § (1) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az adó alapjának 11 százalékára módosul.
A jelen pont szerinti változásokkal kapcsolatban kérjük, hogy tekintse meg a rendeletben található részletes szabályokat, illetve konzultáljon könyvelőjével, adótanácsadójával.
k) A Szocho-val kapcsolatos további változások
2020. július 1. napjától – a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete alapján – 85%-ról 87%-ra emelkedik a szociális hozzájárulási adó adóalapja, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették, ugyanakkor az adó mértéke az adóalap 15,5 százalékára módosul. A rendelet értelmében nem terheli szociális hozzájárulási adó Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
A jelen pont szerinti változásokkal kapcsolatban kérjük, hogy tekintse meg a rendeletben (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában) található részletes szabályokat, illetve konzultáljon könyvelőjével, adótanácsadójával.
2. Egyéb jogszabályi változások
2.1. Fizetési moratórium
A Kormány 47/2020. (III. 18.) számú rendeletének megfelelően a bankok a lakossági és a vállalati ügyfeleik esetében is felfüggesztik a törlesztőrészletek beszedését 2020. december 31. napjáig (fizetési moratórium) a 2020. március 18. napjáig már folyósított kölcsönök esetében. A kormányrendelet a Magyar Közlöny 2020. évi 47. számában megtekinthető. A fizetési moratórium további, részletes szabályai a Kormány 62/2020 (III.24.) számú rendeletében kerültek kihirdetésre, a rendelet megtekinthető a Magyar Közlöny 2020. évi 52. számában. Fontos kiemelni, hogy a rendelet hatálya a már megszűnt szerződésekből eredő, lejárt tartozásokra nem terjed ki, ez az az eset, amikor az adós valamilyen okból nem fizet és a tartozását átadják egy külső „behajtó cégnek”. A behajtó céggel (pl.: EOS Faktor, Credit Control, Intrum Justitia, OTP Faktoring,...stb.) szembeni tartozásokra nem vonatkozik a moratórium, ezeket a tartozásokat tehát továbbra is fizetni kell.
2.2. Végrehajtási moratórium
Az 57/2020 (III.23.) Korm. rendelet alapján változnak továbbá a bírósági végrehajtás egyes szabályai is. A kormányrendelet a Magyar Közlöny 2020. évi 51. számában megtekinthető.
2.3. Jogi személyekkel (vállalkozásokkal) kapcsolatos változások
A Kormány 102/2020 (IV. 10.) számú rendelete több olyan rendelkezést tartalmaz, amivel könnyíteni igyekszik a vállalkozások döntéshozó (pl.: közgyűlés, taggyűlés), ügyvezető, illetve egyéb szerveinek tevékenységét, határozataik meghozatalát. Ennek megfelelően azon vállalkozások esetében, amelyek döntéshozó szerve a vírushelyzetre tekintettel nem tud összeülni, illetve határozatot hozni, a rendelet lehetőséget biztosít az ülések elektronikus úton történő megtartására, ülés nélküli határozathozatalra, illetve arra, hogy bizonyos körben és feltételekkel a döntéshozó szerv helyett az ügyvezetés hozzon határozatot.
A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete alapján a számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
A részletes szabályokért kérjük tekintsék meg a 102/2020 (IV. 10.) Kormányrendelet (megtekinthető a Magyar Közlöny 2020. április 10. napján megjelent a 71. számában), illetve Kormány 140/2020. (IV.21.) számú rendeletét (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában.
2.4. A munka törvénykönyvének változásai
A Kormány 104/2020 (IV. 10.) számú rendelete jelentős módosításokat vezetett be a munkajogi szabályozásban. A rendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig a munkáltató - a munkavégzés jellegétől függetlenül - 24 havi munkaidő-keretet rendelhet el, a korábban megállapított munkaidő-keretet pedig 24 havi munkaidő-keretté módosíthatja. Munkaidő-keret esetén a munkáltató a munkavállaló által teljesített túlórákat úgy tudja elszámolni, hogy azokért túlóradíj fizetésére ne legyen köteles. Amennyiben mégis járna túlóra a munkavállalónak, annak kifizetésére csak az elszámolási időszak végén, tehát a 24 hónap elteltével kerülne sor.
Az előadóművészeti szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalókra ugyanakkor a 24 havi munkaidő-keretet lehetővé tevő szabály nem vonatkozik, e szervezeteknél a munkáltató egyoldalúan továbbra is csak 4 hónap terjedelmű munkaidőkeretet rendelhet el, a 2008. évi XCIX. törvény (Eamtv.). 32. §-a alapján.
A rendelet megtiltja a napi-, illetve heti munkaidő, pihenőidő, valamint a heti pihenőnap beosztásának szabályaitól való eltérést. Ennek alapján amennyiben a munkavállaló és a munkaadó megállapodásukban a munkavállaló vagy a munkáltató javára a Munka Törvénykönyvénél (Mt.) kedvezőbb szabályokban állapodtak meg, úgy ezek a kedvezőbb szabályok a veszélyhelyzet fennállása alatt nem alkalmazhatók. Fontos kiemelni, hogy az Mt. alapján kollektív szerződésben a munkaidő, pihenőidő, valamint a heti pihenőnap beosztásának szabályaitól csak a munkavállaló javára szabad eltérni, így a kollektív szerződés hatálya alatt álló munkavállalók esetében a rendelet a rájuk vonatkozó munkajogi szabályok szigorodását eredményezi.
A rendelet emellett kimondja, hogy az abban foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatálya (tehát a veszélyhelyzet fennállása) alatt nem lehet alkalmazni.
A részletes szabályokért kérjük tekintsék meg a 104/2020 (IV. 10.) Kormányrendelet, amely a 2020. április 10. napján jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában.
Utoljára frissítve: 2020. április 22. napján
