2020 06/18

A veszélyhelyzet utáni átmeneti jogszabályokról

Az Országgyűlés a 2020. évi LVII. törvényben a veszélyhelyzetet 2020. június 18. napjával megszüntette. Tájékoztatónkban az előadóművészeket érintő legfontosabb információkat gyűjtöttük össze.

Az Országgyűlés a 2020. évi LVII. törvényben a veszélyhelyzetet 2020. június 18. napján kezdődő hatállyal megszüntette, és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: átmeneti törvény) rendelkezett az átmeneti szabályokról.

1. Kisvállalkozások tételes adója (KATA)

A KATA megfizetésével kapcsolatos, a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett, előadóművészeket érintő változásokat az átmeneti törvény megerősítette.

A KATA törvény szabályai szerint adózó azon egyéni vállalkozók, betéti társaságok /Bt./, közkereseti társaságok /Kkt./ (a továbbiakban: „vállalkozások”), amelyek előadó-művészet tevékenységet, illetve előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet folytatnak, és amelyek 2020. februárjában már a KATA szerint adóztak 2020. március, április, május és június hónapjaiban mentesülnek a KATA megfizetése alól (a mentesüléshez nincs szükség arra, hogy e tevékenységeket az adózó főtevékenységként folytassa).

(Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység: az élő színházi, koncert, opera vagy táncművek és egyéb színpadi alkotások bemutatásának kiegészítő (segítő) tevékenységei: rendezői, produceri tevékenység, díszlet tervezése, építése, látvány-, fény-, hangeffektus-tervezés stb. Ebbe a szakágazatba tartozik az élő előadások produceri és impresszáriós tevékenysége is. Nem tartozik ide: a színházi és művészeti személyi ügynökök, ügynökségek tevékenysége; szereposztás, szerepnyilvántartás).

Az adófizetés alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságot és az ellátások összegét, vagyis a vállalkozó továbbra is jogosult például az egészségügyi ellátások igénybevételére.

2. Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA megfizetésével kapcsolatos, a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett, előadóművészeket érintő változásokat az átmeneti törvény megerősítette.

Ennek alapján az a vállalkozás, amely tényleges főtevékenységként alkotó, művészeti, szórakoztató tevékenységet folytat (e körbe tartozik egyebek mellett az előadó-művészet-, és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység is) e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete úgy rendelkezett, hogy a Katv. 21. § (1) bekezdésétől eltérően a kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 11 %-a. Az átmeneti törvény ezt a rendelkezést nem tartalmazza, azt tehát nem erősítette meg, vagyis az adó mértéke a korábbi szabályoknak megfelelően az adó alapjának 12 %-a.

3. A szociális hozzájárulási adó ("Szocho") és a járulékfizetés

A Szocho-, és járulékfizetéssel kapcsolatos, a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett, előadóművészeket érintő változásokat az átmeneti törvény kis mértékben érintette.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek főtevékenységként alkotó, művészeti, szórakoztató tevékenységet (e tevékenységi körbe tartozik egyebek mellett az előadó-művészet-, és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység is) folytatnak március, április, május és június hónapok vonatkozásában

i.)  nem kell teljesíteniük a szociális hozzájárulási adót (Szocho)

ii.) társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeiket úgy kell teljesíteniük, hogy a járulékalapot képező jövedelmük után kizárólag a 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forintot kell megfizetniük.

Az új szabályok nem befolyásolják a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságot és az ellátások összegét.

Főtevékenység az a tevékenység, amelyből a vállalkozásnak a 2020. március 24. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30%-a származott.

 A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete úgy rendelkezett, hogy: „2020. július 1. napjától –– a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősült a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint.”

Az átmeneti törvény ezt a rendelkezést nem erősítette meg, ami azt jelenti, hogy bár a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt továbbra is biztosítottnak minősül, de az ellátások számításának alapja a korábbi szabályoknak megfelelően havi 98 100 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 164 000 forint.”

A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete alapján 2020. július 1. napjától 85%-ról 87%-ra emelkedett volna a szociális hozzájárulási adó adóalapja, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették. Az átmeneti törvény ezt a rendelkezést nem erősítette meg, ami azt jelenti, hogy az Szja. tv. 29.§-ának megfelelően e körben továbbra is a megállapított jövedelem 85 %-át kell jövedelemként figyelembe venni.

4. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában adható összeg – béren kívüli juttatásként – szabályai

A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete (megjelent a Magyar Közlöny 82. számában) a 2020. év vonatkozásában jelentősen megemelte a béren kívüli juttatások felső határát, valamint az éves rekreációs keretösszeget. A rendelet értelmében továbbá nem terheli szociális hozzájárulási adó Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

Az átmeneti törvény a juttatások felső határa, valamint a rekreációs keretösszeg emelkedését megerősítette, ugyanakkor a béren kívüli juttatások adómentességét kiterjesztette (2020. június 30-ról) a 2020. december 31. napjáig adott béren kívüli juttatásokra. 

5. Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések

A veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett, adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítéseket az átmeneti törvény megerősítette.

Az átmeneti törvény 33.§ -a értelmében az adózó a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban esedékessé váló alábbi adónemekkel kapcsolatos adómegállapítási, -bevallási és -fizetési (illetve adóelőleg megállapítási és bevallási) kötelezettségének 2020. szeptember 30. napjáig tehet eleget:

i.) társasági adó (Tao.)

ii.) kisvállalati adó (kiva)

iii.) helyi iparűzési adó.

6. Fizetési moratóriumra vonatkozó szabályok

Az átmeneti törvény változatlan tartalommal megerősítette a korábban bejelentett fizetési moratóriumra vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a bankok a lakossági és a vállalati ügyfeleik esetében is felfüggesztik a törlesztőrészletek beszedését 2020. december 31. napjáig (fizetési moratórium) a 2020. március 18. napjáig már folyósított kölcsönök esetében. Fontos kiemelni, hogy a 2020. március 18. napját megszűnt szerződésekből eredő, lejárt tartozásokra nem terjed ki, ez az az eset, amikor az adós valamilyen okból nem fizet és a tartozását átadják egy külső „behajtó cégnek”. A behajtó céggel (pl.: EOS Faktor, Credit Control, Intrum Justitia, OTP Faktoring,...stb.) szembeni tartozásokra nem vonatkozik a moratórium, ezeket a tartozásokat tehát továbbra is fizetni kell.

7. Végrehajtási moratórium

A veszélyhelyzet alatti végrehajtási moratórium megszűnik, újra elindulnak a végrehajtások, de az adós számára némileg enyhített feltételekkel. Ilyen enyhítés például, hogy a végrehajtó a hitelező hozzájárulása nélkül is engedélyezheti a részletfizetést, illetve a bíróság az adós kérelmére a végrehajtást felfüggesztheti, ha a járványveszély miatt az élethelyzete méltányolható módon megváltozott.

8. Jogi személyekkel (vállalkozásokkal) kapcsolatos változások

Az Országgyűlés 2020. december 31. napjáig meghosszabbította az elektronikus döntéshozatal lehetőségére vonatkozó szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a jogi személy döntéshozó testülete (pl. közgyűlés, taggyűlés) akkor is dönthet elektronikus hírközlési eszköz útján, vagy ülésezés nélkül, ha ennek lehetőségét alapító okirata nem tartalmazza.

A törvény ugyancsak megerősítette, hogy a számviteli beszámolót 2020. szeptember 30. napjáig kell elkészíteni, közzétenni, illetve letétbe helyezni azokban az esetekben, ha egyébként a beszámoló elfogadása április 22-e és szeptember 30-a közé esett volna.

9. A munka törvénykönyvének változásai

Az elfogadott szabályok szerint az otthoni munkavégzést a munkáltató 2020. július első napjáig rendelheti el egyoldalúan, és ugyancsak eddig van lehetősége szabadon módosítani a munkaidőbeosztást.

Ha a munkáltató a veszélyhelyzet alatt élt a munkaidőkeret egyoldalú elrendelésére vonatkozó lehetőségével, ezt a rendelkezést a veszélyhelyzet megszűntetése nem érinti. Emlékeztetőül írjuk, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltató akár 24 havi munkaidőkeretet is elrendelhetett, egyoldalú intézkedéssel, de ez a lehetőség az előadóművészeti intézményekre nem terjedt ki.

A jelen tájékoztató nem teljeskörű, kérjük, hogy az abban foglaltakkal kapcsolatban tekintse meg az átmeneti törvényben található részletes szabályokat, illetve konzultáljon könyvelőjével, adótanácsadójával.

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

Fesztbaum Béla: A színház számomra szenvedély

Fesztbaum Béla a színházi jelmez mögött mindig az embert keresi, és a hangot, amellyel üzenetet tud közvetíteni múlt és jelen között.

Szulák Andrea: A színház csapatjáték, nem jó, ha valaki túl sok a színpadon

Elegancia, közvetlenség, humor, hiteleség – Szulák Andrea igazi díva, akinek minden rezdülése, vibrálása érzékeny összhangban áll.

Füstös Bálint: Zeneszeretőből fanatikussá váltam

Füstös Bálint kamaszkora óta a zene szerelmese, gitárját szinte soha sem hagyja magára, gondolatai minden pillanatban a zene körül forognak. Tehetségét a zene világa hamar felismerte. 2014-ben alapította meg Törőcsik Kristóffal és Lábas Vikivel közösen a Margaret Island zenekart. 

Bródy János: Minden dal egy kicsit olyan, mintha a gyermekem lenne

Az Illés-együttes volt a kezdet, a lázadó kamaszkor, az első nagy szerelmek és csalódások korszaka. A Fonográf idején értem igazán tudatos művésszé és az első szólólemezem sikere avatott engem önálló előadóvá. 

Koncz Zsuzsa: Hiszek a dalok erejében

Rájöttem, a dalokkal olyan eszköz van a kezemben, amellyel kifejezhetem, kiénekelhetem azt, hogy milyennek látom a világot. - Interjú Koncz Zsuzsával


Eseménynaptár

2020
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2020
05/
20

Küldöttgyűlés (elektronikus hírközlési eszköz útján)

2020
06/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2020
07/
03

Jogdíjkifizetés (2019. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2020
09/
15

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2020
10/
31

Jogdíjkifizetés (audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)