Társasági adó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-törvény) szerint a társasági adó alanyai – egyebek mellett – a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek. Művészeti (alkotó és előadó) tevékenység természetesen mindegyik szervezettípus keretében, megkötés nélkül szabadon végezhető. Más megközelítésben a társasági adó (a továbbiakban: TAO) alanya a Tao-törvényben meghatározott belföldi és külföldi illetőségű személy, ha vállalkozási tevékenységet végez. A társasági adó kulcsa 2017-től egységesen 9 százalék. 2021. január 1-jétől a társasági adózást érintő kedvező változás, hogy a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel esetében megszűnik a 10 milliárd forintos felső határ. 2022. augusztus 10-étől hatályos szabály értelmében a társasági adó euróban vagy amerikai dollárban is megfizethető. A kulturális, illetve előadóművészeti területet érintő főbb szabályokat az alábbiakban mutatjuk be.
1. Kapott jogdíj adókedvezménye
Az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adóévben jogdíj címén kapott bevétel 50 százalékával. Az adózás előtti nyereség e tétellel legfeljebb a felére csökkenthető. A Tao-törvény fogalom meghatározása szerint jogdíj:
a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada.
A 2016. július 15-éig hatályos szabályozás jogdíjnak tekintette a szerzői jogi törvény által védett (valamennyi) szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye fejében a jogosult által kapott ellenértéket, vagyis sokkal szélesebb körben határozta meg a jogdíj fogalmát, ezáltal az igénybe vehető adóalap-csökkentés körét. A legszembeötlőbb két változás tehát a következő:
- az új szabályozás már nem a szerzői művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények (pl. előadó-művészi teljesítmények) legszélesebb körét, hanem csak a szerzői jogi védelemben részesülő szoftvert sorolja a jogdíj fogalmi körébe,
- nem az elért bevételt kezeli jogdíjként, hanem az eredményt, vagyis a bevételek és költségek különbözetét.
A törvénymódosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint a jogdíj fogalmának módosítása az OECD által kidolgozott, az ECOFIN Tanács által jóváhagyott nexus módszertannak és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek történő megfelelést szolgálja. Az előbbivel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kedvezmény szűkítését a korábbi adóelkerülési lehetőségek visszaszorítása indukálta annak az alapvetésnek a rögzítésével, hogy csak ott és olyan arányban lehessen az immateriális javak kapcsán adókedvezményt biztosítani, amilyen arányban a K+F az adott országban valósult meg.
Külön kérdésként szokott felmerülni az, hogy miként lehet a díjbevétel keletkezésének és elszámolásának feltételeit adójogi és számviteli szempontból elfogadhatóan megteremteni. A felhasználási szerződésben a felek megosztják, azaz kétfelé bontják a díjat: a mű (előadás) létrehozásának munkadíjára (más néven a személyes tevékenységért járó rész) és felhasználási jogának ellenértékére (jogdíjra). A felhasználási szerződésben természetesen jól el kell választani, vagyis két külön tételként kell feltüntetni a munkadíjat és a jogdíjat.
A felek az összes körülményt mérlegelve, maguk határozzák meg a megosztás arányát, nem sértve azt a fő elvet, miszerint mindkét díjelemnek reálisnak kell lennie. A kialakult gyakorlat alapján a munkadíj mértékét 20-30 százalékban, a felhasználási jog ellenértékeként fizetendő jogdíj mértékét pedig 70-80 százalékban szokták meghatározni. Ez az arány bizonyos esetekben korrekcióra szorul. Amennyiben a jogosult nem kizárólagos, hanem időtartamra, területre és felhasználási módra stb. korlátozott mértékű felhasználási jogot enged át a felhasználónak, úgy nem kifogásolható, ha a felek a teljes díj 50-60 százalékát munkadíjnak, míg 40-50 százalékát jogdíjnak tekintik. A szerződéskötés időpontjában már meglévő, kész mű (előadóművészi teljesítmény, hangfelvétel stb.) felhasználására, vagy a jövőben létrehozandó művek további (ismételt) felhasználására kötött szerződések esetében munkavégzés már nem történik, így az ilyen műért a felhasználó által fizetendő ellenérték a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértéke, ezért az teljes egészében jogdíj bevételnek minősül.
2. Elismert költségek
A társasági adóalanyok költségei között számolható el, vagyis nem növeli az adóalapot – egyebek mellett – az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg (ilyennek minősül egyebek között a szerzői jogdíj), és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a filmtámogatásra, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatására fordított juttatások miatt elszámolt költség, ráfordítás is.
A reprezentáció és az üzleti ajándék címén személyi jellegű, egyéb kifizetésként elszámolt juttatás elismert költség a társasági adóban. Elismert költség továbbá az, ha valamely vállalkozásnál magánszemély részéről átvállalt kamarai tagdíj merül fel.
2019-től az adózás előtti eredményt csökkenti saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében. A csökkentési lehetőség nem vonatkozik belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy az egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költségére.
Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség előírásai közül kivétel képez, ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
3. Filmgyártás támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény
A mozgóképszakmai támogatási rendszer forrásait a mozgóképről szóló 2004. II. törvényben (Mktv.) foglaltak szerint a közvetlen és a közvetett állami támogatások alkotják. A közvetlen állami támogatás mozgóképszakmai célokra az Mktv-ben meghatározott mozgóképszakmai szervezetek által nyújtott pénzügyi támogatás. A közvetett állami támogatás pedig az a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe. Adókedvezményben mind a megrendelésre, mind pedig a nem megrendelésre készülő filmalkotások egyaránt részesülhetnek. A kedvezményt a filmalkotások számára támogatást nyújtó adózók vehetik igénybe a közvetlen filmgyártási költségek 30 százaléka alapján (a korábbi 25 százalék helyett). Ezt azon filmalkotások esetében lehet alkalmazni, amelyekre vonatkozóan a támogatás iránti kérelmet nyújtották be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz tartozó Nemzeti Filmirodához, és a támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás a rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban volt. A rendszert az teszi különösen vonzóvá, hogy az adókedvezménnyel mind társasági adóalapot, mind a fizetendő a 9 százalékos adót csökkenteni lehet.
Az adókedvezmény összege az igazolásban szereplő összeg, amely a támogatás juttatásának adóévében és az azt követő kilenc adóévben vonható le az adóból, egy-egy adóévben legfeljebb az adó 70 százalékáig. A kedvezményezett célok támogatásával összesen 9 százalékos nominális hozam érhető el (100 egység támogatásért cserébe összesen 109 egység adózási szempontból érvényesíthető kedvezmény, amely az elszámolható 100 egységnyi költségre jutó 9 egységnyi adóból, és emellett a fizetendő adóból levonható 100 egység adókedvezményből áll össze). A nominális hozamot csökkenti a kiegészítő támogatás összege (6,75 egység), így a tényleges hozam 2,25 százalék lesz.
A kulturális követelményrendszert alkalmazni kell valamennyi adókedvezményben részesülni kívánó filmalkotás tekintetében. Ez azt jelenti, hogy csak az Mktv-ben meghatározott kritériumok alapján kulturális értéket képviselő alkotások támogatása részesülhet adókedvezményben, egyéb műsorok (pl. valóságshow, szappanopera) nem.
A Tao-törvény adókedvezménnyel ösztönzi a filmgyártási célú infrastruktúrába történő beruházást is. A legalább 100 millió forint értéket meghaladó, ilyen beruházásokat végző társaságok a befektetett összeg 35-50 százalékának megfelelő adókedvezményben részesülnek attól függően, hogy az ország mely régiójában végzik a beruházást.
2013-tól a társasági támogatók nemcsak a filmgyártó vállalkozások részére nyújtott támogatások után, hanem egy erre a célra létrehozott letéti számlára való befizetéssel is jogosultakká váltak erre az adókedvezményre.
2014-től a filmalkotás támogatása esetén bevezetésre került a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettség. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a kiegészítő támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. vagy a filmelőállító részére megfizeti.
A külföldi színészek és stábtagok magyarországi jövedelme a nemzetközi adóegyezmények és az Szja-törvény értelmében Magyarországon adókötelessé válhat, és így a magyar filmes adókedvezmény alapját képezheti. A külföldi színészek magyarországi munkavégzésével kapcsolatos jövedelme általában Magyarországon válik adókötelessé, függetlenül attól, hogy a színész a külföldi vagy a magyar produkciós társasággal szerződik-e, illetve hogy díjazását személyesen vagy az általa alapított társaságon keresztül kapja. Ebből következően a Magyarországon forgató színészek többsége a magyarországi munkájuk ellenértékeként kapott fizetésük és napidíjuk után 15 százalék szja-t kötelesek fizetni. Az szja-t és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot (10 százalék nyugdíjjárulékot és 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot) a bruttó díjazásból kell levonni, míg a produkciót 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli. Ettől eltérő adófizetési módozatokat is lehet és szoktak alkalmazni a filmiparban: pl. az ún. egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho).
2023. augusztus 1-jétől hatályos törvénymódosítás szerint a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a minimálbér 3 százaléka (2024-től napi 8000 forint).
4. Közhasznú szervezetekhez kapcsolódó adókedvezmények
2010-től változott a közhasznú szervezetek (pl. alapítvány, társadalmai szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság) vállalkozási tevékenységéből származó adózás előtti eredményének meghatározása a megszűnt adóalap-csökkentő (korrekciós) tételek miatt. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 15 százaléka.
Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az 2011. évi CLVI. törvény (Ectv.) szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének
– 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén,
– további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
2014-től bevezetésre került új előírás szerint az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület abban az adóévben, amelyben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (e tevékenységből származó éves bevétele eléri vagy meghaladja éves összbevételének 60 százalékát), az általános szabályok szerint köteles megállapítani a társaságiadó-alapját, és nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társaságiadó-alapjának megállapítására vonatkozó különleges rendelkezéseket.
2016-tól az Ectv.-vel való összhang megteremtése érdekében módosultak az alapítványok, közalapítványok és az egyesületek társasági adóalap megállapítási szabályai, így sor került speciális – többek között a befektetési tevékenységre és ingatlanvásárlásra vonatkozó – adóalap növelő és csökkentő tételek bevezetésére, figyelemmel arra, hogy nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek többek között az adomány elfogadása, a cél szerinti tevékenység, a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése és használatának átruházása.
5. Műemlékekhez kapcsolódó adókedvezmények
2010. január 1-jétől új adóalap-csökkentő tételként veheti figyelembe a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségét az épületet (építményt) tárgyi eszközként nyilvántartó adózó. Ez azt jelenti, hogy a felújítási költség értékcsökkenés címén történő elszámolásán kívül, az adózó a felújítás költségével az adózás előtti eredményét külön is csökkentheti.
Az adózás előtti nyereség 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint különíthető el adómentesen fejlesztési tartalékként, amely műemlék épülettel, építménnyel és helyi egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásra is fordítható, függetlenül attól, hogy ezek a számviteli szabályok szerint milyen értéken vannak nyilvántartva.
6. Vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
2017-től az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. Az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
7. Az adófelajánlás átalakítása
2015-től nyílt meg a lehetőség az adófelajánlásra, mint az előadó-művészeti szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok új formában történő támogatására. A konstrukció lényege az, hogy az adózó rendelkező nyilatkozatot tesz a NAV által rendszeresített külön nyomtatványon, illetve az adóbevallásban az adója (adóelőlege) egy részének támogatási célú felajánlásáról. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát. Az eredeti szabályozás értelmében az adózó a megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő részéről rendelkezhetett a kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. Tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt az előadó-művészeti szervezet részére adható Tao-támogatás, innentől kezdve a társasági adóalanyok adófelajánlást is csak a látvány-csapatsport szervezetek, illetve filmalkotások részére tehetnek.
A feltöltési kötelezettség 2019. évközi eltörlésével megszűnt a felajánlás korábbi három üteméből (adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, éves adó) a második, hiszen feltöltés hiányában nincs mit felajánlani. Nem biztos ugyanakkor, hogy a két üteművé váló felajánlási rendszerben a kedvezményezettek kevesebb forrásra számíthatnak, mert 2020-tól növekedett az adóelőleg felajánlható maximuma: az egyes havi, negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettség legfeljebb 80 százalékáról rendelkezhet az adózó 6,5-7,5 százalékos adójóváírás elérése érdekében.
8. Egyéb változások
2021-től a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel esetében a 10 milliárd forintos korlát megszűnik, így az adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti eredmény összegéig alkalmazható.
2021. január 1-jétől telephely keletkezik akkor is, ha fizikai dologhoz kötődő hely hiányában a magyarországi jelenlétet csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatásnyújtás időtartama a 183 napot meghaladja. Továbbá, kiegészítésre került a telephely fogalom azzal is, hogy a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, amennyiben a tevékenysége az adott ország és Magyarország között a kettős adóztatás elkerülésére létrejött egyezmény vagy nemzetközi szerződés alapján telephelyet keletkeztet. Kiegészítésre került továbbá az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereség-rész mentesülhessen az adózás alól.
Korábban az adózó akkor csökkenthette az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, amennyiben a társasági adó bevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat. 2021-től az adatszolgáltatás helyett az adózónak a fentiekben megnevezett tételekről elegendő külön nyilvántartást vezetni.
Szigorítást jelent, hogy 2021-től elektromos személygépkocsi beszerzése esetén nem alkalmazható az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye – utóbbi a nagy rakodóterű személygépkocsikra korlátozódik.
2022-től a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által meghatározott kedvezményezett személyi kör részére biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is). A teljesen elektromos járművek, mint például a segway, vagy az elektromos roller kívül esnek a Tao-törvény új rendelkezésének hatókörén.
2022-től a 2021. évi IX. törvénnyel alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mentesülnek a társasági adó alól azon összeg erejéig, amit céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szereztek. Tehát azon, korábban az adófizetői kontroll alá tartozó vagyonelemek után sem, amiket most kizárólagos felhasználásra kaptak. Az alapítványoknak jutatott összeg után a szervezetek 300 százalékos társasági adókedvezményt kapnak.
2022. augusztus 10-étől hatályos szabály értelmében a társasági adó euróban vagy USA dollárban is megfizethető. A 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelettel bevezetett intézkedés elsősorban azoknak a cégeknek jelenthet könnyebbséget, akiknek a bevétele részben vagy egészben devizában érkezik be. A cégnek csak annyi a teendője, hogy ezt előzetesen bejelenti a NAV-nak. Ha a cég ezt az adófizetési módot választja, akkor az erről szóló űrlapot az adóév első napját megelőző hónap első napjáig nyújthatja be. Az elutalt euró vagy USA dollár összege az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. A bejelentés már a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében is megtehető.
2023-tól megszűnt az elektromos töltőállomással kapcsolatban igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa. Helyette az adóalap-csökkentő tétel csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető majd igénybe a csoportmentességi rendelet változására tekintettel.
2023-tól a csoportos adóalanyiság megszűnik a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, végelszámolás vagy felszámolási eljárás hiányában pedig az adózó megszűnése napján is. A csoporttagság megszűnése miatti társaságiadó-előleg bevallást ezentúl a csoporttagság, illetve a csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezte utáni 30 napon belül kell benyújtani.
2024-től bevezetett módosítás szerint akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony, ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésre, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedésre, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedésre jogosult.
2024-től az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének körében bevezetésre kerül a „alternatív beruházás, felújítás” fogalma, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához. Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20 százalékkal kell javulnia az energiahatékonyságnak.
2024-től kiegészül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre: nem levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla avagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.
Utoljára frissítve: 2023. december 12-én
